Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-419

419. országos ülés november 28-án, pénteken. 1890. 189 engem felvilágosítani az iránt, hogy van-e joga ennek a gymnasiumnak a 8000 frtnyi subventiót követelni. Igen-e vagy nem ? Gróf Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! A t. képviselő urnak annyiban szolgálhatok felvilágosítással, hogy a csurgói gymnasium ügye még nincs teljesen befejezve, a mennyiben a szerződés még véglegesen meg nem köttetett. S épen azért az évi segélyösszegnek csak a felét lehetett a költségvetésbe felvenni; mihelyt azonban az ügy véglegesen rendezve lesz — a mi reménylem a legközelebbi időben megtörténik — akkor 1891 re az egész évi segélyt fel lehet venni a költségvetésbe. Ismerve azonban a szóban levő gymnasium helyzetét, addig is, amig ez megtörténik-, a szükséghez képest azt rendkívüli állami segélyben fogom részesíteni. (Helytslés.) Benedek Elek: T. ház! Az én forrásom szerint a minister ur által említett szerződést Beőthy Zsolt 1889-ben az egyházközséggel már megkötötte és azt a convent jóvá is hagyta... Gróf Csáky Albin, vallás- és közokta tásügyi minister: A ministeriumnál azonban még nincs befejezve az ügy! Benedek Elek: Akkor a t. minister ur szíves felvilágosítását tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem, kivan a vitát bezárom. Maga a tétel: Középtanodák czíménél a gymnasiumok részére előirányzott 285.931 frt meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az niegszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): 'Reáliskolák Arad, Beregszász, Brassó, Budapest, II. kerület, Budapest V. kerület, Déva, Győr, Kassa, Kecskemét, Körmöcz, Lőcse, Nagy-Kálló, Pécs, Pozsony, Sopron, Szeged, Székes-Fejérvár, Székely-Udvarhely, Temesvár. Személyi járandóságok és dologi kiadások 534.234 frt. Madarász József jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. ház! Ezen tételnél a vallás- és közoktatásügyi ministerium azon jóakaratú igyekezete nyilvánul, hogy a mennyiben az ország ereje és pénzügyi helyzete lehetségessé teszi, a közoktatásügynek megfelelőleg középtanodákat és reáliskolákat állít. E tételnél három új reáliskolának felállítását látjuk ez év folyamán. Az egyiket Budapesten, gondolom, a Vl-ik kerületben, egy alrealiskolát Egerben és végül a debreezeni városi alrealiskolát főreál tanodává emeli. Habár szűk keretekben mozognak is a czélba vett intézkedések, mégis örvendek, hogy látom, hogy fokozatosan évenkint egy pár középtanoda emeltetik az országban. Nekem azonban e tekintetben egy más észrevételem van. (Halljuk! Halljuk.') A mint az itt frdemlített három reáliskolának berendezését figyelmesen átolvastam az indokolásban, a következő eredményeket találtam: Budapesten a közszükségnél fogva egy reáliskola állíttatik fel teljesen állami erővel. Erre az év folyamán, illetőleg ez iskolai év megnyitásától gondolom 9.000 frt vétetik fel. Ez tehát az évi szükségletnek egész fedezete. Eger városában, a hol szintén a közszükség kívánja, az alreal iskola első osztályára felvétetik 1.400 frt, mert a mint az indokolásban olvasható, a város épületet és berendezést a saját erejéből ad és évenkint 3.000 frttal járul a költséghez. A harmadik Debreczen, mely szintén megfelelő arányban járul a költséghez. Én nekem, habár végtére az is örvendetes, hogy mindez jóllehet csak igy is előállittatik s létesül, mégis egy észrevételem van és ez az,hogy az országnak minden része, minden vidéke kell, hogy az állami gyámolításban egyenlő arányba!) részesüljön. Én belátom annak szükségét, hogy Budapesten ezen reáliskola csakugyan felállíttassák. Só't annak a szükségességét is belátom, hogy állami erővel állittassék fel; ámde akkor nem látom be, hogy ugyanakkor az ország egy másik részében emelendő iskolánál, a hol szintén a közszükség kívánja, mint pl. Egerben, az igen siralmas körülmények közt megnyitott első osztálynál, a mennyiben nemcsak hogy későn hirdetett, de még jellege is oly ingatag, hogy nem tudjuk, vájjon városi vagy állami-e, mert eddig a lefolyt 3—4 hó költségeihez az állam egy krajczárral sem járult, hanem a város volt kénytelen az egész terhet viselni s a hol a tanulók rendes létszáma már is meghaladtatott, tehát constatálva van, hogy csakugyan a közszükség követelte ezen iskola felállítását, ily körülmények között, miért kelljen a költséget az illető városnak megosztani ? F En azt is megengedem, sot hozzájárulok azon irányzathoz, hogy a közönség is, az érdekeltek, városok megyék hozassanak be ily költségek fedezésének részvételébe ; c-akhogy a kormánynak mégis nem szabad azt figyelmen kivül hagyni, hogy vannak az országnak egyes helyei, a melyek anyagi tekintetben nem ugy állanak, mint más helyek. Ha például egy város olyan szerencsés körülmények között van, hogy nagy vagyonn;d rendelkezik, (Egy hang a szélső baloldalon: Mint Debreczen!) akkor bizony, ha hozzájárulnak, nagyon természetesnek látszik. De egy olyan város, mint Eger, melynek 70 — 80% pótadója van (Mozgás a szélső haloldalon) és kilátásul a filloxera-vész folytán jövőre talán 100% lesz, mert az adóalap igen alá fog szállani, hát akkor a méltányosság és igazság követel-