Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-419
184 410. országos ülés november 38 án, pénteken. 1890 nek évenkint egy kis jelentést irni, azt kinyomatni és nemcsak a ministernek, hanem a képviselőháznak is megküldeni. Ezen jelentésben legyen benne, hogy a tanfelügyelő ezen és ezen napon meglátogatta a következő iskolákat s hogy ott ezt meg ezt tapasztalta. (Helyeslés balfelől.) Ebből kétségtelenül be lesz bizonyítva, hogy a tanfelügyelő tényleg látogatta az iskolákat, hogy ott ilyen vagy olyan eredményt tapasztalt és a mennyiben nem hű képét adná tapasztalatainak, ismét megvan az ellen az orvosság, mert a jelentések nyilvánosak, ergo fel lehet ellenük szólalni. Ismétlem, t. ház, szerény véleményem szerint csakis ezen egyetlen módja van a tanfelügyelők sikeres működésének, feltéve természetesen mindig, hogy a tanfelügyelők qualificálva vannak állásaikra. De sajnálattal kell kijelentenem, t. ház, hogy a tanfelügyelők egy jó nagy része minden egyébre van a világon qualificálva, csak arra nem, hogy az oktatásnak még legelemibb fokáról is jogos bírálatot mondhasson. És itt nem tudom eléggé ajánlani a t. minister urnak, hogy a tanfelügyelői állások betöltésénél vegye figyelembe a magyar tanítóságot, azt a derék tanítóságot, melynek tagjai közt igen előkelő tanférfiak vannak, a kik alkalmasak arra, hogy a nekik megfelelő állásokban elhelyeztessenek. Ezzel kettős czélt ér el a minister ur; az egyik az, hogy a tanítókat ambitionálja, (Helyeslés balfelöl) mert igy a tanítók tisztában lesznek azzal, hogy ha ők egy tanítói állást elfoglalnak, ez nem a végső, utolsó foka életpályájuknak, hanem tovább is mehetnek, ha van bennök tehetség és szorgalom. A másik pedig az, hogy ez a népoktatásnak is rendkívüli előnyére fog válni. Igen kérem tehát a t. minister urat, méltóztassék az itt elmondottakra szives figyelmet fordítani. A tételt megszavazom. (Helyeslés.) Gr. Csáky Albin, vallás- ós közoktatásügyi minister: T. ház! A t. képviselő ur a tantelügyelők munkaköréről szólván, helyeselte azokat az intézkedéseket, melyeket ez irányban már eddig is tettem. (Halljuk! Halljuk!) Hozzá tehetem ezekhez még azt, hogy ezen irányt tovább is fejleszteni kívánom, {Helyeslés) sőt épen most van végleges megállapítás alatt az, hogy mik ép lehetne a tanfelügyelők igen nagy elfoglaltságát a statistikai adatok összegyűjtése és összeállítása körül is leszállítani. (Élénk helyeslés.) Igaza van a t. képviselő urnak abban, hogy a tanfelügyelők és segédtanfelügyelők nem kellő számban állanak rendelkezésemre, de hogy e tekintetben is iparkodom segíteni a bajon, azt mutatja a költségvetés is, a melyben már új állások vannak felvéve és remélem, hogy anyagi helyzetünk folytonos javulásával sikerülni is fog a jövőben ezt nagyobb mértékben tenni. (Helyeslés.) Legnagyobb baj, t. ház, az, hogy egy tanfelügyelő vagy segédtanfelügyelő egy magában nem képes a hatásköre alatt álló területen levő összes iskolákat kellően ellenőrizni, azokat mindig meglátogatni, mikor annak szüksége beáll, azokat folytonosan éber figyelemmel kisérni. (Ugy van! jobbfelöl) Nem hiszem, t. ház, hogy valaha azon helyzetben legyünk, hogy oly számú személyzet állhasson az egyes megyékben rendelkezésemre, hogy a tanfelügyelőknek ezen működése teljesen biztosítva legyen. Azért az az eszme támadt bennem, hogy nem lehetne-e czélszerú'en és megfelelően az iskolalátogatókat felhasználni ? (Helyeslés.) Mindeddig az iskolalátogatók intézménye nem mutatott fel kellő eredményt, azért, mert az iskolalátogatók nem voltak kellően instruálva aziránt, hogy tulajdonképen mit kell az iskolában megnézniök, ellenőrizniük és megállapítani ok. Ha tehát lehet oly intézkedést tenni, a mint hiszem, hogy lehet, hogy ezen iskolalátogatók helyesen megválasztva, teendőikre előre betanítva, bizonyos részletes utasítással ellátva az iskolákba eljárjanak, azt hiszem, igen megfelelően fogják elvégezhetni azon teendőket, a melyek különben a tanfelügyelők hatáskörébe tartoznak. (Helyeslés.) Abban azonban téved a t. képviselő ur, mintha az iskolák látogatását ugy lehetne kellően ellenőrizni, ha a tanfelügyelők kötelességévé tétetik minden egyes iskolalátogatás alkalmával jelentést tenni a ministerhez és ha jól értettem, a képviselőházhoz. Hiszen a jelentések most is beérkeznek, akkor is a jelentés feküdnék a minister előtt és ha a mint a képviselő ur mondja, ezen jelentésnek alapján most nem lehet megállapítani, hogy tényleg volt-e az iskolában tanfelügyelő, ugy akkor sem lehetne. Egyébiránt ellenőrző intézkedés már eddig is történt, a mennyiben a tanfelügyelő köteles az iskola látogatásáról naplót vezetni és a főispánnak joga és kötelessége a helyszínén meggyőződni arról, hogy tényleg történt-e iskolalátogatás ? (Helyeslés.) A t. képviselő ur végül felemlítette, hogy a tanfelügyelői állások betöltése alkalmával kellő figyelem volna fordítandó a tanítókra. Teljesen osztozom a t. képviselő ur ezen nézetében és azt hiszem, hogy eddigi eljárásommal már is bebizonyítottam, hogy az előléptetés az, a mire a legnagyobb súlyt fektetem az illető szakmában. Ekkép növeltetik azoknak az ambitiója, a kik szakszerűen foglalkoznak és természetes és jogos, hogy azok, a kik egy szaknak szentelik magukat, abban fokozatosan magasabb polczra és állásra jussanak. (Helyeslés.)
