Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-411
g 411. országos fllés november 19 én, szerdán. 1890. perhorreskálja. (Igás! Ugy van! a sgélsö baloldalon.) Az eredeti törvényjavaslatot ugyanis báró Eötvös József nyújtotta be, kit felekezetiséggel vádolni nem lehet s a kire nézve közöttünk nézeteltérés nincs, hogy ő a liberalismusnak felkent és első bajnoka ebben az országban. (Ugy van! balfelöl.) 0 eredeti javaslatában a szülők ezen jogát sértetlenül tartotta fenn. Igaz, hogy a törvényhozás eme jogot a törvényből kitörölte. Méltóztassanak azonban megnézni e törvény tárgyalásának összes iratait, méltóztassanak megnézni az összes felszólalásokat és ki fog tűnni, hogy a midőn a törvényhozás e jogot kitörölte, egyedül és kizárólag a szülők érdeke, a családi béke megóvásának érdeke vezérelte. (Általános helyeslés.) De ugyanakkor, mikor ezen jogot törvényileg nem statuálta, eszébe sem jutott azt a szülőktől akár az államra, akár a felekezetre átruházni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Midőn a törvényhozás eme szándokát érvényre akarta juttatni, ezt azzal fejezte ki, hogy a törvény 12. §-ának intézkedésével ellenkező cselekvőséget büntető sanetióval nem sújtotta, vagyis ugy járt el, mint a későbbi törvényhozás, midőn például a közjegyzői törvényt meghozta, a melyben kimondotta, hogy a házasfelek közt létrejött vagyonjogi egyezségek csak ugy bírnak érvénynyel, ha közjegyző előtt köttetnek. Eszébe sem jutott azonban a törvényhozásnak azt mondani, hogy azon házasfeleket pedig, kik közjegyző nélkül kötnek egyezséget s azt becsülettel meg is tartják, üldözni fogja. Ugyan mit szólna a t. cultusminister ur, ha az igazságügyi minister ur a közjegyzői törvény végrehajtása czímén azon házasfelek ellen, kik ily egyezségre lépnek és azt becsülettel meg is tartják, rendőri kihágást statuálva azon jognál fogva, a mint a minister ur eljárt és azon házastársakat büntetőjogilag üldözés alá venné. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A lex imperfecta sajátsága épen az, hogy saját érvényének és végrehajtásának feltételeit önmagában hordja, még pedig az által, hogy kijelenti, hogy az ezzel ellenkező cselekvéstől megtagadja az érvényességet, de tovább üldözni nincs szándéka. Ugyan mondja meg mostan a t. minister ur, minő jogon akar tehát törvény ellenére oly engedelmességet kikényszeríteni, a melyről ezen törvénynek sejtelme, szándéka sem volt. (Halljuk! Halljuk!) De a t. minister ur a törvény végrehajtása iránt kiadott rendeletében ezt a törvényt más tekintetben is megsértette. Ugyanis, ha a hasonló törvények megszegésével valakire jogsérelem háramlik, eo ipso azt illeti a panasz joga, a ki a jogsérelmet szenvedte. Ezen esetben, t. képviselőház, első sorban a szülők azok, a kik ha rájuk a törvény megszegéséből jogsérelem hárul, panaszjoggal élhetnek. Mert az ő gyermekeik vallásáról van szó, a törvény kifejezetten csak az ő érdekükben hozatott és a t. minister ur a szülőknek ezen panaszjogát egyáltalán nem ismeri, hanem átruházza ezt a panaszjogot a felekezetekre. T. képviselőház! Az ón liberálisul usom feljajdul még csak gondolatára is annak, hogy a szülőktől elvett jog, vagyis a vallás meghatározásának a joga a felekezetekre ruháztassák, legyen ezen felekezetnek feje Rómában vagy akárhol. (Igaz! Ugy van! balfélől.) Én lehetetlennek tartom, hogy a felekezetek az egyén vallása fölött őrködhessenek, hogy az egyének vallásjogaiba befolyhassanak és hogy e tekintetben oly jogokat aquirálhassanak, a melyeket a szülőktől elvonnak. (Élénk helyeslés balfélől.) De, t. ház, a minister ur rendeletét azzal is indokolja, hogy neki az anyakönyvek vezetését kellett a törvénynyel összhangzásba hozni. Én ugy tudom s azt hiszem a törvényhozás is el van szánva arra, hogy azt az elvet minden körülmények közt fentartani és oltalmazni fogja, hogy nálunk a polgári jogok és kötelességek gyakorlata egyáltalán nincsen felekezetekhez, vagy valláshoz kötve. Ha már most az anyakönyvek közokirati minősége az . államra nézve csupán csak azon érdek szempontjából fontos, hogy azok polgári jogok tekintetében is bizonyítékot szolgáltatnak és hogy az állampolgároktól bizonyos szolgáltatásokat csakis ezen anyakönyvek alapján követelhet az állam, ugyan kérdem a t. minister urat, mi köze van ahhoz, hogy ki minő vallású s hogy minő vallás lelkésze adja ki azt az anyakönyvi kivonatot, különösen akkor, ha ez az anyakönyvi kivonat teljes hitelességű, vagy legalább teljes hitelességűnek kell lennie, mert arra minden felekeznt lelkésze egyformán kötelezve van, hogy a könyveit hitelesen vezesse. (Helyeslés és tetssés balfélől.) Vagy feladatának tekinti talán a t. minister ur, hogy az anyakönyvek vezetését vallás minőségi szempontból control alá helyezze ? Megengedem, t. ház, hogy ez a joga is meg van az állami hatalomnak, de csak azon esetben, ha akár egyesek érdeke, akár a közérdek parancsoló szükségkép lép fel. Azt hiszem, kimutattam, t. ház, hogy az , állampolgárok — már pedig a t. minister urnak csak ezekkel van dolga — az anyakönyvek vezetése miatt az elkéresztelésből kifolyólag ezen országban nem szenvednek. Nem ismerek egyetlenegy esetet, hogy a szülő panaszkodott volna, hogy gyermekét illetéktelenül keresztelték volna meg. (Helyeslés balfelöl.) De engedjük meg, t. ház, hogy itt bizonyos kényszereljárásra kötelezve volna a kormány, akkor azt kérdem, hogy kit sújt a t. kormány? Hiszen ha valaki elkövethet vallás ellenb sérelmet, a 12. §. megsértésével, akkor azt tisztán és kizárólag csak a
