Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-410

410. országos ülés november lS-üti, kedden. 189Ö. 375 szabadságra, a szülők természeti jogaira és a polgárok jogegyenlőségére hivatkoznak. Fogjuk tehát szavuknál őket, (Élénk helyeslés a széUö baloldalon) hozzunk törvényeket, melyek a lelkiismereti szabadságot, (Élénk helyeslés a szélső haloldalon) a szülők természeti jogát, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) s a polgárok jogegyenlőségét biztosítsák. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A mit már 1869-ben és 1873-ban a képviselőház egyhangúlag helyeselt, ideje, nagy ideje, hogy azt 21, illetőleg 17 év múlva megvalósítsuk. (Élénk helyezés a szélső baloldalon.) Nincsen Európában polgárosult állam, melyben a vallásszabadság és a polgári házasság már nem léteznék. Magában Austriában, melyre pedig szabadság dolgában mint mintaállamra nem szokás hivatkozni, (Igaz! Ugy van! a szélső balon) legalább türelemben részesülnek a be nem vett vallásfelekezeteknek követői, a mennyiben az 1867-diki alaptörvény értelmében a házi isteni tiszteletet szabadon gyakorolhatják, holott nálunk, a mint azt panaszképen számtalanszor előhoztam, a nélkül, hogy az mai napig orvosoltatott volna, keresztény felekezet van, mely ámbár a törvény minden feltételének megfelel s a, polgároktól kivánt minden kötelezettséget teljesít: a baptisták, a mai napig isteni tiszteletökben háborgattatnak, szétkergettetnek, tőlük a szentírás elkoboztatik, ők pénzbüntetésre ítéltetnek és mindenféle zaklatásnak és üldözésnek vannak kitéve; a mínister ur rendeletei, a melyek a felmerülő panaszok esetében kiadatnak, miután a világos törvényre nem alapíthatók, kellő tiszteletben nem részesülvén. Létezik azonkívül Austriában ugyanezen 67-iki alaptörvény szerint az u. n. szükségbeli polgári házasság, a mely azoknak, kiket a lelkészek nem akarnak összeadni, lehetővé teszi, hogy a polgári hatóság előtt egybekelhessenek. Azonban, ha ezen két törvény a mi állapotunkhoz képest haladást jelent is, azért kielégítőknek még sem tartom. T.ház! A. vallásosságnak a mely az erkölcsiségnek egyik főtényezője és nemcsak az egyénnek, hanem a család éstársadalomnakisegyiklegerősebb támaszát képezi, elengedhetetlen feltétele a meggyőződés szabadsága. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A hol ezhiányzik, ott vallásosságról igazi értelemben szó alig lehet. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) tr Őseink egy egész századon keresztül folytattak véres harczokat a vallásszabadságért: az nem lehet, hogy unokáik megtagadják azt, vagyönző módon csupán a maguk számára kívánják. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A mit a 16. és 17. század kivívott, azt a vége felé hajló 19. századnak feláldoznia nem szabad. (Tetszés a szélső baloldalon.) A művet, melyet elődeink az akkori szükséghez képest létrehoztak, nekünk a mai szükséghez képest be kell fejeznünk. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Nem szabadelvű, nem igazságos ember az, a ki megtagadja mástól, felebarátjától, honfitársától, a mit magának követel. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) Az állam és az egyház közötti viszony rendezése tovább már nem halasztható (Helyeslés a szélső baloldalon) és ennélfogva mindazon kérdések, a melyeket az magában foglal, egymásután megoldásra várnak, (Helyeslés) mindenekelőtt pedig az a két kérdés, a mely azon kivül, hogy a legsürgősebb, a többinek is útját egyengetni van hivatva: a vallás szabad gyakorlata és annak folyamánya, a polgári házasság. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen meggyőződéstől áthatva, a szabadság és jogegyenlőség nevében és a polgári társadalom békéjének érdekében kérem önöket, uraim, hogy a következő határozati javaslatot elfogadni méltóztassanak (Halljuk! Halljuk! Olvassa): „A képviselőház utasítja a kormányt, hogy a vallás szabad gyakorlatáról és a polgári házasságról törvényjavaslatokat terjeszszen elő. (Hosszan tartó zajos helyeslés, tetszés és éljenzés a szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula mlnisterelnök: T. képviselőház. Azok, a kik úgy, mint én, régidő óta tagjai ezen képviselőháznak, tudjuk, hogy a vallás- és közoktatásügyi költségvetés tárgyalásánál Irányi Dániel t. képviselő ur rendszerint évenkint ilyen, vagy ehhez hasonló határozati javaslatot szokott beadni. A kormány is teljesen tudatában vau annak, hogy van hazánkban igen sok kérdés, nevezetesen a be nem vett vallásfelekezetek kérdése, a külföldön kötött házasságok és ehhez hasonló kérdések, melyeknek rendezése kívánatos; de méltóztattak hallani az igazságügyminister ur több rendbeli nyilatkozatát, hogy ő e kérdésekkel komolyan foglalkozik és különösen a házassági jog szabályozásáról is előterjesztést szándékozik tenni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Igen kérem tehát, méltóztassanak a megoldandó kérdések sorrendjének megállapítását s azon előterjesztések tartalmát és lényegét a kormány megítélésére bizni. (Helyeslés a jobboldalon.) Majd ha azon előterjesztések a ház előtt lesznek, akkor lesz helyén megítélni: vájjon azok helyesek-e, vagy sem? (Igaz! Ugy van! Helyeslés a jobboldalon.) így lévén meggyőződve, arra kérem a t. házat, méltóztassék úgy, mint más alkalommal, Irányi Dániel t. képviselő ur határozati javaslatát el nem fogadni, hanem ezen kérdések megoldására nézve a kezdeményezést a kormánynak meghagyni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon.) De, t. ház, Irányi Dániel t. képviselő ur más kérdéseket is fűzött indítványához. Neveze-