Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-410
410. országos ülés november 18-án, kedden. 1890. 371 a t. háznak bemutatni, 8,038.000 forintnyi kiadást tüntet fel. Tehát 236.000 írttal több kiadás mutatkozik szemben a f. évi megszavazott összeggel, melyből ha levonjuk a 36.000 forintnyi több bevételt, a több kiadás még mindig 200.000 frt. A pénzügyi bizottság az egyes tétéleket behatóan átvizsgálván, azokat helyeseknek találta s egyetlenegy ellen sem tett kifogást s igy ennek alapján van szerencsém a költségvetést egészben a t. háznak elfogadásra ajánlani, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy a culturalis és közoktatásügy haladásának mérve iránt lehetnek ugyan véleménykülönbségek;, de arra nézve, hogy a közoktatásügynek folytonosan és szakadatlanul előbbre kell vitetnie a t. házban soha véleményeltérés nem létezett. És hogy e haladás csakugyan folytonos és szakadatlan volt, még azon időben is, midőn pénzügyeink kevésbé voltak kedvezők, legjobban bizonyítja az, ha visszatekintünk ezen tárcza legutóbbi években beadott előirányzataira. 1876-ban ezen tárczának kiadási összege 4,100.000 frt volt, 1882 ben már 5 millió frtra, 1886-ban 6 millió, 1889-ben 7 millió frtra rúgott a kiadás és 189l-re már 8,038.000 frt van előirányozva; tehát a legutóbbi 15 évet tekintve, a kiadások e tárczánál épen megkétszereződtek, t. i. 4 millióról 8 millió 38.000 frtra emelkedtek. A fennebb jelzett 200 ezer frt többlet természetesen az előirányzat egyes czímeire, illetőleg rovataira oszlik szét, mert nemcsak hogy új intézetek és iskolák létesíttettek, hanem a már meglevők folytonosan fejlesztettek és épen ezen többletek folytán oly állapotba helyeztettek, bogy rendeltetésüknek mindinkább megfeleljenek és mindinkább szélesebb és szélesebb körre terjeszszék hatásukat Azon kiadások közül, melyek ezen többletet okozták, kötelességeumek tartom a pénzügyi bizottság meghagyásából csak néhányat kiemelni, melyek egyrészt elvi jelentő seggel birnak, másrészt legnagyobb részét okozzák ezen többletnek. Ezek közül első sorban kiemelendő a budapesti egyetem tanári illetményeinek szabályozása és emelése, mely kapcsolatbán áll a leczkepénz kérdésének rendezé sével, a melyre nézve a t. minister ur a házhoz külön jelentést adott be. Habár ezen emel kedések folytán nem is pillanatnyilag, de utóbb a nyugdíjigények kétségtelen emelkedése folytán is bizonyos áldozatok háruln ik az államkincstárra, a pénzügyi bizottság mégis megnyugvással fogadta azt és úgy magát ezen rendezést, valamint az azzal kapcsolatban levő költségeket megszavazásra ajánlja, mert azon meggyőződésben volt, hogy ez által a leczkepénz kérdése, a mely oly sok felszólalásnak és panasznak volt kútforrása, megoldáshoz jut s mert meg volt győződve, hogy a minister által contemplált ezen rendezés csakugyan sikeres s az igazság és a méltányosság követelményeinek minden irányban megfelel. Egy másik főintézkedés az, hogy a kolozsvári egyetem tanárainak illetményei a jövő iskolai évtől kezdve oly fokra emeltettek, mint eddigelé volt a budapesti egyetem tanárainak a fizetése. A harmadik elvi jelentőségű mozzanat a közoktatási tanács újjászervezése, melyet a minister ur a maga indokolásában bővebben és részletesebben ad elő. Azonkívül egyes középiskoláink újabban állami kezelés alá vonattak. Mindezen intézkedéseket a pénzügyi bizottság helyeseknek ismerte el s az azokkal kapcsolatos költségeket indokoltaknak látja. Mindezek alapján bátorkodom a bizottság meghagyásából e tárcza folyó 189 l-re szóló előirányzatát általánosságban a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Általános helyeslés.) Elnök: T. ház Az előadó befejezvén előadói beszédét, kérdem, méltóztatik-e a tanácskozás folytatását kívánni ? (Felkiáltások a szélső baloldalról: Holnap! Felkiáltások: Ma!) Ha tehát méltóztatik kivánni a tanácskozás folytatását, (Bálijuk! Halljuk!) akkor méltóztassék a következő szónokot türelemmel meghallgatni. Balogh Géza jegyző: Irányi Dániel! (Halljuk! Halljuk!) Irányi Dániel: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A mit 1869. óta folytonosan sürgettem, a mit ugyanazon évben a képviselőház elvben egyhangúlag elfogadott és a mire nézve az akkori minister, néhai br. Eötvös József törvényjavaslatot is nyújtott be; a mit később 1873-ban a képviselőház elvben újra helyeselt és az általa kiküldött bizottság törvényjavaslatban előterjesztett: a vallásszabadság és polgári házasság behozatalát e mai napon is indítványozni szándékozom. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) A sok vereség, a mit 1875 óta az u. n. szabadelvű kormány uralma al itt e kérdésben szenvedtem, legkevésbé sem csüggesztett el, e'lenkezőley; csak megedzette erőmet. (Helyeslés a szélsőbalon.) Igaz, jó ügyért küzdve elbukni nem széoyen; az ilyen üiry eben győzni nem dicső-ég. [Élénk helyeslés és tetszés a sz höbalon.) Indítványom egyébiránt egyúttal próbakő gyanánt fog szolgálni arra nézve, vájjon az új kormányeg-yházpolitikai téren is az előbbinek nyomdokain kivan e hal dni, avagy pedig új, egészségesebb iiányt követni van elhatározva; Vájjon a szabadelvű'ség az ő program rajában is nem egyéb hiu ezé<rérnél, vagy pedig olyan cxím, a melynek a belső tartalom is megfelel. (Helyeslés a szélsőbalon.) A t. ház egyik minapi ülésében azt hatá47*
