Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-410

366 410. orsz&sros ülés november 18-áa, kedden, 1890. van köztünk, hogy pl. Szabolcs vármegyében akkor, mikor ott az árvizszabályozás megtertént, oly földek, melyek megértek 5 frtot, mielőtt ii canalisatio megtörtént volna, ma megérnek 100 frtot. Bercg vármegyében akkor, mikor azok a vizek ott voltak, igaz, hogy pünkösdig nem használhattuk a legelőt, de pünkösdtől kezdve mindig megért örök áron számítva 10 frtot. Ma, mikor levették azokról a földekről a vizet, megérnek 20 pengő forintot, j mert ma egy hónappal kamaráid) megy rá a i marha legelni, mint azelőtt. Méltóztassék elhinni, hogy be fog követ- | kezni nálunk az, a mi Egyptomba történt, hogy | a bét sovány esztendő megeszi allét kövért, mert \ Bereg vármegyének az a legtermékenyebb területe, a mi eddig jó teriilet volt, annak megeszi a többi a tiszta jövedelmét, mert annak % birtoknak jövedelméből kell fedezni annak a rossznak költségeit. Elhiszem, meg vagyok róla győződve, hogy az igen t. minister ur sok jóakarattal, sok jó szándékkal van, akkor lesz mi irántunk is a legnagyobb jóakarattal és jóindulattal, hí megszabadít bennünket ettől a kormánybiztosi intézménytől. (Élénk hdijeslés a sstílsöbalon.) Ez épen olyan dolog, mintha egy 24 esztendős ember maga folyamodnék az iránt, hogy neki gyámot rendeljenek, mert sokkal értelmetlenebb, raint*em hogy önállókig tudná a maga dolgait kezelni. Ha nem fogunk mi magunk megfelelni a mamink dolgának, akkor méltóztassék, joga van a minister urnak felettünk rendelkezni; de addig, ha koldussá teszszük magunkat, legalább vigasztaljon bennünket az, hogy magunk teszszük magunkat koldussá, de nem más. (Élénk derültség és helyeslés a szélső baloldalon.) Fejér Miklós államtitkár: T. ház! Az előadottakra röviden reflectálni óhajtok. Több oldalrój felemlítették a csatornák és a hajózás ügyét, említették a Bégának a Ferencz csatornával való összeköttetését, annak folytatását, továbbá emiitették az odera-dunai csatornát. Mindezek oly dolgok, melyek közgazdaságunk érdekében a szállítás olcsóbbá tétele szempontjából feltétlenül kívánatosak és szükségesek és tanulmányozás tárgyát is képezik. A minister ur, egyetértve a keicskedelmi minister úrral, mindent meg fog tenni, hogy a mennyiben e tanulmányozások eredménye az lesz, hogy kivihetők az intézkedések, azok megtétessenek. Papp Elek t. képviselőtársam mai beszédében azt mondta, hogy tényekről beszél s nem gyanúsításokat használ. Örömmel üdvözlöm őt e téren. Legyen meggyőződve, hogy azok a gyanúsítások soha sem voltak alaposak és nem is lesznek, mert mindezen munkálatoknál nem az egyén, hanem a közjó vezette s fogja vezetni ezentúl is a kormányt. Hogy kié a birtok az nem tesz különbséget. ' L Fölemlítette a t képviselő ur Csongrádot és Szegedet. Igaz, hogy ezen terület egyike a Tiszaszabályozás nehéz pontjainak, de a szondátokat ne úgy méltóztassék érteni, hogy a hol legközelebb álltak a töltések, bármily nagyok voltak is a távolságok, ott távolabbra kell azokat helyezni. Hisz az egész tanulmány j alapján, mely ez irányban történt, a külföldi j szakértők is meghatározt :k egy bizonyos távol ! ságot, a melynél túl sem, közelebb sem helyes j menni. Papp Elek: Mindenütt 800 méter! Fejér Miklós államtitkár: Nem minden ütt. E tekintetben ép ezen szakaszon történt az utóbbi két év alatt legtöbb, mindezen távolságok kiegyenlítésére. De természetesen ez nem történhetett máskép, mint ott, a hol nagy szélesítések voltak, azoknak közelebb hozása által s ez az oka annak, hogy a töltések csak ma) az átvágások elkészítése után építhetők ki egyforma szélességben mindenütt. Igaz. hogy van ott egy szorulat, de nemcsak ez, van egy másik is, melyet nem méltóztatott említeni és ez a Csongrád és Szentes közti országút. Ezt is kell hogy megszüntessék, hogy ott is a távolságmegkapja azt a méretet, mely a víz lefolyását nem akadályozza. Ez iránt történtek intéz kedések. T, képviselőtársam kérdést intézett még az Iránt, ho«rv a műszaki szervezet minő változást szenvedett. O a múltból vett példát s azt mondta, hogy volt idő, midőn jogászok intézték a műszaki kérdéseket; de emlékezzék vissza ugyancsak a múlt időkre, mikor csupán műszaki tekintélyek intézték a dolgokat és ha összehasonlításokat tesz, arra az eredményre fog jutni, hogy az az idő volt a legjobb, midőn a kellő munkamegosztás foglalt helyet és jogászok s műszaki férfiak együtt intézték a kérdéseket. Ezt az eredményt akarta a ministerium elérni, midim a vizépítészeti hivatalt úgy szervezte, a mint az ma fennáll. De ezen hivatal nem megsemmisítése, vagy mellőzése azon műszaki tanácsnak, melyet ő felemlített; igaz, van a ministerium kebelében egy kisebb műszaki tanács, de létezik ma is a nagy műszaki tanács, melynek tagjai nemcsak a hivatalos körökből, de a nevezetesebb privát tekintélyekből vannak kiszemelve. Ez azonban nem szokott kisebbadministrativ ügyekben összehivatni, de nagyfontosságú ügyekben mindenesetre megkérdezi őket a ministerium. így ma a ministeriumban négy ilyen tárgy van készen, a mely a nagy tanács elé kerül. Hogy az utóbbi időben nem volt alkalma tanácskozni, az talán nem hiba, mert nem volt tárgy.