Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-408

320 408. országos Ülés noreniber 15-én, szombaton. 1390. különösen a hol szorulatok vannak, oly felrakodást tapasztalunk a hullámtereken, hogy néhány helyen a védgátak mellett IV

3 métertől 2 méterig becsültetnek a lerakodások, melyek a hordalékoknak ottani megfeneklése által napról-napra feljebb emelkednek. A hullámterek ily túlságos felsankolása miatt a védgátak is veszélyeztetve vannak. És félő, hogy előbb-utóbb ez lesz a védgátak megölő betűje. Pedig ennek megakadályozása nem kerülne sok pénzbe, e végett még új törvényt sem szükséges alkotnunk, mert a vízjogi törvényünkben világos intézkedés foglaltatik, hullámterek, előterek, gólénak tisztántartására vonatkozólag. Minek foganatosítása kiváló fontossá válik a Tiszánál a miatt, mert az előterek jóformán a medret helyettesítik a nagyvizek lefolyása alkalmával. Ezen lerakodások apasztatnának és kisebb mennyiségben jelentkeznének, ha azon füzeseket, keresztgátakat és vadaskerteket, melyek a hullámtereken léteznek és építtettek, at. minister ur rendeletileg kiirtatná, eltávolíttatná és a füzesek helyeit legeltetés alá vonatná, ilyen módon minden akadály elhárittatván az előterekről, a hordaléknak ottani lerakodása nagy mértékben csökken-e? fHelyeslés a szélsőbalon.) Én tehát, t. ház. nem tudom megérteni azt, hogy mi szükség van arra, hogy ama nagyobb szabású terv elkészültéig ezen sürgős intézkedések megtételét elodázva elmulasztja a t. ministeriuni. Hogy ezen állapotok látása minden laicust és érdekelteket sértőleg érintene és bántana, ha a Tisza mentén végig tekint. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Vannak egyes községek a Tisza partján, a melyek alámosás miatt végelpusztulással vannak fenyegetve. Én azt hiszem, t. ház, hogy azt talán még sem lehet kívánni, hogy azok a községek önerejükből védelmezzék magukat azon hullámok ellen, a melyek egy helytelen, de obligatorius szabályozásnak lettek áldozatai. Én tehát felkérem a t. minister ur nagybecsű figyelmét és tevékenységét, hogy még a tavasz beállta előtt ezen dolgok reparálása iránt erélyesen és hathatósan intézkedjék s különösen a tiszamenti községek helyzetét behatóan vizsgáltassa meg. (Helyeslés a szélsőbalon.) De, t. ház, én azt tapasztalom, hogy általába véve az ármentesítés és vizszabályozás kérdése még mindig mostoha gyermeke a mélyen t. kormánynak és ministeriumnak. Csak ugy passióból foglalkozik vele s legfölebb akkor látja méltónak, hogy a kérdést komolyabban szemügyre vegye, a mikor egy-egy befolyásos uri ember érdeke van megtámadva (Igaz! Ügy van! a szélsőbalon) vagy pedig arra van szükség, hogy ide, vagy amoda kiküldjön egy kegyelt distinguált urat, lakkos czipővel, mint kormánybiztost. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mert ha ez nem igy volna, lehetetlenség, hogy az 1876., az 1879., az 1881-iki és 1888-iki tapasztalatok után egy behatóbb, correctebb, megnyugtatóbb intézkedéssel ne állana elő a t. minister ur, mint a minővel előállott s a mely abban találja kifejezését, hogy miként kijelentette, elődének, Szapáry Gyula grófnak nyomdokait fogja követni. Én jóakaratú és erélyes intézkedést várok és remélek a minister úrtól, mert a particularismust az egyes nagy hatalmasoknak s prepotens családoknak önös érdekét csak erélyes és jóakaratú kézzel lehet a maga medrébe visszaszorítani s az nem lehet, azt nem fogjuk mi, az alföldön lakó százezrek tovább tűrni, hogy egynéhány nagy urnak az érdekében továbbra minden, a józan és helyes szabályozás elveivel ellenkezőleg folyjon és haladjon. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ennek kijelentése után, t. ház, őszinte és legigazabb érzelemből fakadó elismerésemet kell kifejeznem azon határozott szándékra nézve, a melyet a t. minister ur föltett, a mely szerint ugyanis a Tiszára vonatkozó törvényt s általában az úgynevezett yizjogi törvényt át fogja dolgoztatni. E tekintetben egyáltalában nem érthetek egyet gróf Károlyi Sándor mélyen t. képviselőtársammal, a ki ezt időelőttinek és a Tisza völgyére nézye feleslegesnek találja. Á Tisza völgyére nézve égető szükség, hogy e törvény átdolgoztassék, annak fogyatkozásai kiegészíttessenek, azok pedig, melyek annak idejében a közérdek megölésére, hogy ne mondjam kijátszására vétettek be, abból kihagyassanak. (Ugy van! a szélső baloldalon). Nem tartanám az Alföld és nem tartanám a Tisza völgyére nézve azt sem üdvösnek, ha az úgynevezett „Tiszavölgyi társulat"-nak a competentiája napról-napra neveltetnék, nem tartanám pedig azért, mert a mily mértékben fog erősödni és nevekedni a „Tiszavölgyi társulat"nak competentiája, befolyása, ugyanoly és pedig geometriai arányban fog a minister urnak befolyása és szabad intézkedése azzal szemben apadni, hatékonytalanná válni. Mert a tiszavölgyi társulatnak, ha nem is bevallottan, de mindenki által átlátható czélja az, hogyha kormányt és a szakministert coordinálja. Én pedig ezt nem tartanám helyesnek. Én oly közérdekű ügynek tekintem az ármentesítést és a Tiszaszabályozását, a hol az államnak és az állam fejének egy bizonyos fokig oly irányú és oly természetű beavatkozásának kell lennie, a mely senki által és semmi körülmények közt nem coordinálható. Nem hivatkozhatom ugyan a tiszai közvéleményre, de hivatkozom a magam felfogására. és azt hiszem, gróf Károlyi Sándor t. képviselő