Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-408
308 408. országos ülés november 15-eu, szombaton. 1890. ki, hogy a ki Magyarország közgazdasági kérdéseivel alaposan akar foglalkozni, annak kötelessége a helyszínén is megnézni, hogy Franeziaországban a szőlőszet terén mik történnek. (Helyeslés balfelol.) A védekezés kérdése ugyanis annak mai stádiumában főleg gyakorlati kérdés lévén, azt sem a tudós szobájából, sem a hivatalos bureauxban megérteni vagy onnan intézni nem lehet. Ki kell mennünk a gyakorlati élet közepébe és ott kell ismereteket és tanulmányokat meríteni. Herman Ottó: Magam is azt tettem! Gaál Jenő (pécskai,); igen, majd rátérek erre is t. képviselő ur. T. képviselőtársam tehát ugy tünteti fel a dolgot, mintha azok, kik nem czéhbeli tudósok, mind dupirozva lettek volna a francziák által azon czélból, hogy ők aztán itthon a védekezésnek amerikai alanyokkal való módját népszerűvé tevén, a franczia vesszőkereskedők malmára hajtsák a vizet; ugy tüntette fel a dolgot, mintha azok, a kik az országos gazdasági egyesület által kiküldettek — és miután megemlített engem is, én is — csak ugy bekukkantunk volna 12 — 24 órára Franeziaországba, ott megtekintettünk volna 5 hektár terület és az ott látottakat generalizálva, hazajöttünk és azt mondtuk, hogy a kérdés meg van oldva, tehát ezen irányban kell haladni. És a t. képviselő ur fájdalmának adott kifejezést a miatt, hogy először az Illetők kimentek, másodszor hogy mint laicusok zavaros fővel jöttek vissza. Ezen állítással szemben, t. ház, mindenesetre kötelességem adatok alapján bebizonyítani, hogy t. képviselőtársam alapos tévedésben van. Nem tudom, hogy ő az egész franczia kormányzati rendszert olyannak tartja-e, mely abból a czélból van szervezve, hogy általa a Franeziaországba szőlőszeti ügyeket tanulmányozni menő idegenek félrevezettessenek; mert ha e felfogást ő nem táplálja, azt hiszem, nyomatékot kell tulajdonítania azoknak a tényeknek, melyekre mindjárt bátor leszek hivatkozni. Kezemben van, t. ház, a franczia országos phylloxera-bizottság-nak legutolsó évi jelentése, mely az 1889-ben történteket foglalja magában. Ennek a jelentésnek mindjárt első fejezetét a f. évi február 3-án tartott nagybizottsági ülés jegyzőkönyve képezi. E jegyzőkönyv tanúsága szerint a gyűlésen maga a franczia földmívelési minister elnökölvén, megnyitó beszédében a következő szavakkal üdvözölte a bizottságnak a fővárosból és a vidékről megjelent számos tagjait. Mellék esen megjegyzem, hogy e bizottság tagjai közt számos hírnévvel; bíró, nemcsak senator, képviselő, hanem jeles szakférfiú is van; élén pedig egy oly férfiú áll, a kinek neve, azt hiszem, még t, barátomnak is imponálni fog, mert mindenesetre a czéhbeli tudósok közé tartozik, t. i. Pasteur. Ebben az országos bizottságban, mint említem, a franczia földmívelésügyi minister a következőket mondta: „Bátran ki lehet mondani, hogy a phylloxera-bizottság intentiója folytán tett erőfeszítések nem voltak meddők. Hála szőlőmívelőink ezen erőfeszítésének, a franczia szőlőtermelés lábra áll. A köztársaság kormánya a maga részéről szintén nem fukarkodik az erkölcsi támogatással és az anyagi segélyezéssel. Nincs benne kétség, hogy kevés év múlva a nemzeti szőlőteritlet teljesen reconstruáíva lesz, mert a regeneratio munkája óriási 1 éjitekkel halad előre." Másnap a bizottság befejezvén tanícskozásait, a minister a kormány nevében a bizottság tagjainak köszönetét és a nemzet háláját fejezé ki a megmérhetetlen szolgálatért, melyet több, mint egy évtized óta Francziaországnak tettek. Ezen kijelentéseket bővebben illustrálják azok az adatok, a melyeket Tisserand államtanácsos és a franczia mezőgazdasági ügyek fő vezetője jelentésében előterjesztett. Ezen jelentés szerint 1889-ben a, védekezés nagymérvben folyt Francziaország minden részében. A viz alá merített terület 30 ezer hektárt tett ki; szénkéneggel és sulfocarbonáte de potassiummal összesen 67 ezer hektár gyérittetett. Ezzel szemben 1887-ben a hasonló módon gyérített terület 74 ezer hektárt tett, a viaszaesés tehát 7 ezer hektárt képez Azután áttér az amerikai alanyokkal és direct termőkkel beültetett terület kimutatá sara és azt mondja, hogymig 1881-ben csak 8.900 hektár volt ilyen szőlőkkel beültetve í 7 departementben, 1882-ben í 2.000 volt 22 departementben 1883-ban 28.000 hektár 28, 1884-ben 52.000 hektár 34, 1885-ben 75.000 hektár 34, 1886 ban 110.000 hektár 37, 1887-ben 165.000 hektár 38, 1888-ban 214.000 hektár 43 és 1889-ben 299.801 hektár 44 departementben, tehát tavaly körülbelül már 39.000 hektár volt amerikai szőlőkkel reconstmálva, Tisserand ur erre megjegyzi, hogy már most is van Francziaországnak az az 1,838.000 hectárnyi szőlőterülete, a mely a legnagyobb szőlőterület az egész világon, de ha a reconstructió, a miben neki kétsége nincs, továbbra is Ily arányban halad, négy év múlva ez a terület 2,600.000 hektárra fog emelkedni, a mely aztán nagyobb lesz, mint volt azelőtt, midőn a phylloxeravész még be nem köszöntött. Gróf Károlyi Gábor: Akkor hát szerencse a phylloxera! (Derültség.) Gaál Jenő (pécskai): Vannak Franeziaországban, a kik ezt nyíltan mondják is, mert ma már egészen észszerű módon lehet a kiirtás folytán megüresedett területeket beültetni S az