Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-407
407. országos ülés uorember 14-én, pénteken. 1880. 295 tézetnek arra, hogy ha egyes birtokosok hátralékban maradnak, a birtokot — ámbár nincsen reá bekebelezve semmi, ámbár ez a kölcsönösszeg nem privát kölcsön — a reá eső összeg arányában hatóságilag elárvereztethesse. Már most tekintve azt, hogy földmívelésünknek helyzete ma különben is nagyon súlyos, ha azon vidéken elemi csapások, árvizek járnak, olykor szárazság van, vájjon ezen eladósodott, megterhelt közönség vagyona felett, ha egy évig hátralékban maradt járulékával, meginduljon-e a dobpergés? Ennek a veszedelemnek nem akarták magukat kitenni az illető társulatok és azért nem fogadták el a conversiót. így tehát a talajjavítás ügye nem igen fog előhaladni, mig a törvénynek ez a szakasza meg nem változtatók, {ügy van! a baloldalon.) Többet ebben a tárgyban szólni kívánni nem akarok. Csak még a Temes-Béga ügyére hivom fel a t. minister ur figyelmét, miután azt az ígéretet tette, hogy a Temes-Béga ügye végrevalahára rendeztetni fog. A Temes-Béga ügye, t. ház, olyan dolog, a mely vizépítésietünknek a legkínosabb tárgyai közé tartozik és hogy e bajnak súlyossága még inkább kitűnjék, felemlítem, hogy az az új liquidationalis terv, mely Temesvárott mérnöki szakértelemmel készült, 3 év óta fekszik itt Budapesten, azelőtt a pénzügyi és a közlekedésügyi ministeriumban, most a földmívelésügyi ministjriumban. Egyik hivatalból a másikba vándorol és mindeddig elintézést még nem nyert. Ezen liquidationalis eljárás folytán némelyeknek nagyobb összegeket kellene fízetniök, másoknak pedig vi szont kapniok kellene; némelyeknek terhei nagyobbodnak, másokéi kisebbednek az új tervben eszközölt rectificatio szerint, (ügy van! a baloldalon.) Magától értetik, hogy egy jogállamban, mint Magyarország, nem képzelhető az, hogy egy oly nagy fontosságú ügy, mely sokszor tízezer kisgazdának érdekeit érinti, 3 évig heverjen a ministeri bureaukban és asztalról-asztalra vándoroljon mesterséges hátráltatás következtében; tehát csak a véletlennek kell tulajdonítanom az elintézésnek ezt a késését. Hogy pedig e késedelem az államkincstárnak is kárára van, azt a pénzügyminister nem is tudja; (Sálijuk! Halljuk!) mert az állapotok ott lent olyanok, hogy mert minden egyes birtokostól több vagy kevesebb hátralék követeltetik, az egész birtokok eladhatatlanná váltak, mivel senki sem tudja, hogy a liquidatio helybenhagyása után az illető birtoktest — legyen az kicsi vagy nagy — többet fog-e érni, vagy kevesebbet; hogy azok a régi hátralékos összegek, melyek be vannak kebelezve, fennállanak-e régi nominális értékükben, vagy pedig ennyi száz vagy ezer forinttal kisebb terhet képeznek. (ügy van! a baloldalon.) Kérdem, t. ház, hogy meg lehet-e egész Temes és Torontál megyék alsó vidékének vagyonforgalmát a földben akasztani azért, mert a kormány eddig még a liquidationalis munkát nem hagyta jóvá? Ámbár nem vagyok sem Temes, sem Torontál megyei képviselő, nekem ezt az ügyet ottani képviselőtársaim már ismételten fel! panaszolták, mégis reménylem, hogy felszólalá\ sommal hozzájárultam a minister ur nemes szán! dekához, hogy végre-valahára e temes és toron! táli állapotoknak vége vettessék. (Helyeslés halfelöl.) Nincs több mondani valóm, t. ház, a minister ur programmjára, csak azt bátorkodom még felhozni, (Halljuk! Halljuk!) hogy abban a proggrammban megvolt a különböző gazdasági ágakra nézve a kormány tevékenységének terve s csak egyet nélkülöztem benne: az embert. A ministerelnök ur felhozta és megígérte, sőt a kormány intézkedéseket is tesz azon irányban, hogy az a socialisticus áramlat, mely az alsó néposztályok sorsán javítani törekszik, a gyári munkásokra nézve is alkalmaztassák. Ez, t. ház, egyike azoknak az utánzásoknak, melyekben Magyarország törvényhozása olyan gazdag, hogy akármi történjék is Német| országban, vagy pláne Áustriában, azt nekünk í rögtön le kell másolnunk. De én ez ellen nem j vagyok, mert abban is haladást látok, ha jó. De j hogy Magyarországon a socialis kérdés agrárius ! kérdés is, azt sem a földmívelési minister ur, ! sem az egész kormány kétségbe vonni bizonyára nem fogja, (ügy van! balfelől.) A kis földbirtokosok viszonyai, melyek a lótenyésztés emelésével meg nem változnak, csak jogi intézkedésekkel javíthatók, mert jogi hasison nyugszanak. Gyakran látunk az alföldön gyönyörű istállókat, a melyekben két ló számára több hely van, mint a szomszédos vityillókban egy egész cseléd család számára. (Helyeslés balfelől.) Azok a lakásviszonyok ott lenn az alföldön szintén a földmívelési politika keretébe tartoznak, de én mindezen kérdésekre nem akarok most kiterjeszkedni, mert a budgettárgyalás alapját nem képezik, csak fel akarom hozni, hogy midőn a minister lovakról és gyümölcsökről több-keveaebb jóakarattal gondoskodik; ne méltóztassék szivében megfeledkezni arról a szegény népről, mely ezt a földet míveli. (Helyeslés és tetszés balfelől.) Elfogadom a költségvetést. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Kiss Albert \ KiSS Albert: Tház! (Halljuk! Halljuk!) Igen röviden és csakis azért szólalok fel, mert