Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-407

407. országos ülés uorember 14-én, pénteken. 1880. 295 tézetnek arra, hogy ha egyes birtokosok hátra­lékban maradnak, a birtokot — ámbár nincsen reá bekebelezve semmi, ámbár ez a kölcsön­összeg nem privát kölcsön — a reá eső összeg arányában hatóságilag elárvereztethesse. Már most tekintve azt, hogy földmívelé­sünknek helyzete ma különben is nagyon súlyos, ha azon vidéken elemi csapások, árvizek járnak, olykor szárazság van, vájjon ezen eladósodott, megterhelt közönség vagyona felett, ha egy évig hátralékban maradt járulékával, meginduljon-e a dobpergés? Ennek a veszedelemnek nem akarták magukat kitenni az illető társulatok és azért nem fogadták el a conversiót. így tehát a talajjavítás ügye nem igen fog előhaladni, mig a törvény­nek ez a szakasza meg nem változtatók, {ügy van! a baloldalon.) Többet ebben a tárgyban szólni kívánni nem akarok. Csak még a Temes-Béga ügyére hivom fel a t. minister ur figyelmét, miután azt az ígéretet tette, hogy a Temes-Béga ügye végre­valahára rendeztetni fog. A Temes-Béga ügye, t. ház, olyan dolog, a mely vizépítésietünknek a legkínosabb tárgyai közé tartozik és hogy e bajnak súlyossága még inkább kitűnjék, felemlítem, hogy az az új liqui­dationalis terv, mely Temesvárott mérnöki szak­értelemmel készült, 3 év óta fekszik itt Buda­pesten, azelőtt a pénzügyi és a közlekedésügyi ministeriumban, most a földmívelésügyi minis­tjriumban. Egyik hivatalból a másikba vándorol és mindeddig elintézést még nem nyert. Ezen liqui­dationalis eljárás folytán némelyeknek nagyobb összegeket kellene fízetniök, másoknak pedig vi szont kapniok kellene; némelyeknek terhei na­gyobbodnak, másokéi kisebbednek az új tervben eszközölt rectificatio szerint, (ügy van! a bal­oldalon.) Magától értetik, hogy egy jogállamban, mint Magyarország, nem képzelhető az, hogy egy oly nagy fontosságú ügy, mely sokszor tíz­ezer kisgazdának érdekeit érinti, 3 évig heverjen a ministeri bureaukban és asztalról-asztalra ván­doroljon mesterséges hátráltatás következtében; tehát csak a véletlennek kell tulajdonítanom az elintézésnek ezt a késését. Hogy pedig e késedelem az államkincstár­nak is kárára van, azt a pénzügyminister nem is tudja; (Sálijuk! Halljuk!) mert az állapotok ott lent olyanok, hogy mert minden egyes bir­tokostól több vagy kevesebb hátralék követel­tetik, az egész birtokok eladhatatlanná váltak, mivel senki sem tudja, hogy a liquidatio hely­benhagyása után az illető birtoktest — legyen az kicsi vagy nagy — többet fog-e érni, vagy kevesebbet; hogy azok a régi hátralékos össze­gek, melyek be vannak kebelezve, fennállanak-e régi nominális értékükben, vagy pedig ennyi száz vagy ezer forinttal kisebb terhet képeznek. (ügy van! a baloldalon.) Kérdem, t. ház, hogy meg lehet-e egész Temes és Torontál megyék alsó vidékének va­gyonforgalmát a földben akasztani azért, mert a kormány eddig még a liquidationalis munkát nem hagyta jóvá? Ámbár nem vagyok sem Temes, sem Torontál megyei képviselő, nekem ezt az ügyet ottani képviselőtársaim már ismételten fel­! panaszolták, mégis reménylem, hogy felszólalá­\ sommal hozzájárultam a minister ur nemes szán­! dekához, hogy végre-valahára e temes és toron­! táli állapotoknak vége vettessék. (Helyeslés hal­felöl.) Nincs több mondani valóm, t. ház, a minis­ter ur programmjára, csak azt bátorkodom még felhozni, (Halljuk! Halljuk!) hogy abban a prog­grammban megvolt a különböző gazdasági ágakra nézve a kormány tevékenységének terve s csak egyet nélkülöztem benne: az embert. A minis­terelnök ur felhozta és megígérte, sőt a kormány intézkedéseket is tesz azon irányban, hogy az a socialisticus áramlat, mely az alsó néposztályok sorsán javítani törekszik, a gyári munkásokra nézve is alkalmaztassák. Ez, t. ház, egyike azoknak az utánzások­nak, melyekben Magyarország törvényhozása olyan gazdag, hogy akármi történjék is Német­| országban, vagy pláne Áustriában, azt nekünk í rögtön le kell másolnunk. De én ez ellen nem j vagyok, mert abban is haladást látok, ha jó. De j hogy Magyarországon a socialis kérdés agrárius ! kérdés is, azt sem a földmívelési minister ur, ! sem az egész kormány kétségbe vonni bizonyára nem fogja, (ügy van! balfelől.) A kis földbirtokosok viszonyai, melyek a lótenyésztés emelésével meg nem változnak, csak jogi intézkedésekkel javíthatók, mert jogi hasison nyugszanak. Gyakran látunk az alföldön gyönyörű is­tállókat, a melyekben két ló számára több hely van, mint a szomszédos vityillókban egy egész cseléd család számára. (Helyeslés balfelől.) Azok a lakásviszonyok ott lenn az alföldön szintén a földmívelési politika keretébe tartoznak, de én mindezen kérdésekre nem akarok most kiterjesz­kedni, mert a budgettárgyalás alapját nem képe­zik, csak fel akarom hozni, hogy midőn a mi­nister lovakról és gyümölcsökről több-keveaebb jóakarattal gondoskodik; ne méltóztassék szivé­ben megfeledkezni arról a szegény népről, mely ezt a földet míveli. (Helyeslés és tetszés bal­felől.) Elfogadom a költségvetést. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Kiss Albert \ KiSS Albert: Tház! (Halljuk! Halljuk!) Igen röviden és csakis azért szólalok fel, mert

Next

/
Thumbnails
Contents