Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-404

404. országos ülés november 11-éri, kedden. 1880. 329 gyakorolni a minister úrra, de vérig sért az a tudat, hogy az a törvény, mely meggyőződésem ellenére hozatott, ily eljárásokat százával teremt. Ebből a 300 frtnyi büntetésből az államnak egy krajczár haszna alig lesz, a fináncok fognak osztoszkodni rajta, hogy ujabb ösztönt kapjanak a további üldözésre. Mikor ezen szerintem kinövésre rámutatok, engedelmet kérek a t háztól, hogy aggodalmaimnak kifejezést adjak. Tegnap történt, hogy midőn képviselőtársam Veres József véletlenül azt mondta, hogy a pénzügyminister ur százalékkal vetteti ki az adót a pénzügyminister ezt a vádat jogosan visszautasította. Elismerem, hogy a pénzügyminister ur tudja a törvényeket tifzíelni, de nem tudom felfogni parlagi észszel azt, hogy mikor a pénzügyminister ur kezei meg vannak kötve, ugy, hogy az adót feljebb nem srófolhatja és el nem engedheti, hogyan leket a minden qualificatiót nélkülöző és a polgári jogot talán legkevésbé tisztelő pénzügyőrnek korlátlan hatalmat adni, hogy bírságot mérjen ki, a melynek még a bíróság sem mondhat ellen. Én ezt oly természetellenesnek találom, hogy ebben megnyugodni nem tudok. Négy esztendővel ezelőtt Tisza Kálmán pénzügyministersége alatt, mikor a pénzügyi rendszabályokat hozták, keservesen kikeltem a törvény ily alkotása ellen és hivatkoztam arra, hogy azon emberek, kik kicsapott deákokból és dologkerülő mesterlegényekből kerülnek ki, a becsületes adózó polgárok érdekei fölött piszkálódnak. Ekkor Tisza Kálmán azt mondotta, hogy ezt ő is tudja, a győri püspök nem lesz finánccá. (Derültség.) Ezt én is tudom, de akkor ne bízzunk azokra az emberekre oly bírságolási teljhatalmat, mely korlátlanul belenyúlik az adózó polgárok érdekébe. Én, t. ház, mindaddig, mig ez a természetellenes adóalap ily következményeket szül, a tételt nem szavazom meg soha. (Helyeslés a ssélső balon.) Balogh Géza jegyző: Almásy Sándor! Almásy Sándor: T. ház! Én a pénzügymiiiister úrtól egy lényeges és fontos körül menyre nézve kérek felvilágosítást. Elrendeltetett, hogy a földek megbecsültessenek, classifikáltassanak és kijelöltessék az, hogy a földek dohánytermelő képesek-e. Ezen classificatio megtörtént, Hevesben legalább már a végleges becslések is befejeztettek. Ennek következménye Heves vármegyében igen sok helyen az, hogy azon termelőknél, kik eddig tetemes földet birtak, a melyen dohányt termeltek, a föld nagy mértékben nem találtatott alkalmasnak arra, hogy rajta dohányt termeljenek. Én abba a kérdésbe, miként becsültek, miként nem, belemenni nem akarok; de tény s,z, minthogy a dohánybeváltó hivatalban sok dolgom van, tudom is, hogy vannak oly községek, hol a földet nem találták alkalmasnak dohánytermelésre, bele van irva pedig mint alkalmas és úgy is használtatik ; sőt tudok esetet, midőn egy birtokos arról a helyről el akarván menni, másik birtokán kért dohányengedélyt és azt mondták, hogy ott adunk, mert az jó föld, de itt nem. Most pedig azt a földet találták rossznak a becsüsök. De egy más nehézség is van. A múlt évben és azelőtt azt hirdette a kormány, hogy a ki simító pajtát és szárító épületet nem épít, az elveszti dohánytermelési engedélyét. Ennek a következése az lett, hogy a dohánytermelők ezen épületeket felépítették, most ezen új földbe cslők a dohánytermelési engedélyt elvették az illetőktől s így az ezen épületekbe befektetett pénznek a termelők hasznát nem vehetik. Kérdem tehát a t. pénzügyminister urat, hogy mi történik ezen épületekkel s azokkal, a kik dohánytermelési engedélyt nem kaptak, vájjon meg fogja-e váltani azokat a kormány, tígy a mint az a Bach korszak alatt történt, a midőn ezen épületeket felbecsültették, vagy pedig, minthogy úgy is jó dohány terem azokon a földeken, nem nyernek-e ezen dohánytermelők leg dább bizonyos időtartamra dohánytermelés! engedélyt, a mely idő alatt legalább ezen költségek, melyeket az épületekbe befektettek, kikerülnének. E miatt szólaltam fel és kérem a. t. pénzügyminister urat, hogy erre nézve a kellő felvilágosításokat megadni szíveskedjék. (Helyeslés a szélsőbalon.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A Petrich Ferencz t. képviselő ur által felemlített esetre vonatkozólag csak annyit Ígérhetek, hogy azt meg fogom vizsgálni és legjobb meggyőződésem szerint, egyrészt a kincstár érdekeinek szemmel tartása mellett, másrészt a méltányosság követelményeinek megfelelőleg fogok a dologban eljárni, (Általános helyeslés.) Á mí az Almásy t. képviselő ur által felvetett kérdést illeti, arra nézve megjegyzem, hogy mindazon esetekben, midőn valaki tetemes és költséges építkezésekbe bocsátkozott és utólag kiderült, hogy az általa használt földterület dohánytermelésre nem alkalmas vagy nem oly mértékben alkalmas, mint a mennyire az általa emelt épületeknek megfelel, nem egyszerre fog tőle elvétetni a dohánytermelési engedély s nem egyszerre tog tőle megfelelő földterület elvétetni, hanem egy átmeneti idő állapittatik meg, úgy, hogy az épületekbe fekvő tőke egészen kárba ne veszszen. Szóval hosszabb cyclus alatt fog ezen termelési devalvatio keresztülvitetni. (Általános helyeslés.) Elnök: T. ház! A dohányjövedéki kiadásoknál, a dohányjövedéki központi igazgatás részére felvett 83.658 forint ellen felszólalás