Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-404
404. oruágos ülés november 11-én, kedden. 1890. 209 Ör. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bányász-iskola Felső-Bányán 8.973 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bányász-iskola Nagy-Agon 564 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa). Egyenes adók. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 13. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 1 — 14. czím. Kiadások: a) kezelési, kivetési ós beszedési költségek 664.0000 frt. Balogh Géza jegyző: Czirer Ákos! Czirer Ákos: T. ház! (Halljuk! Malijuk!) Habár azon kérdés, a melyben felszólalok, első tekintetre csekélyebb jelentőségűnek látszik is, azért még sem habozom annak meghallgatására a t. ház türelmét néhány perezre kikérni, meg léyén győződve arról, hogy beszédem tárgya, ugy azok részéről, kiket az legközelebbről érdekel, mint az országszerte fennálló községi viszonyok ismerői részéről is kellő méltánylásban fog részesülni. Tudvalevő dolog, t. ház, hogy a közadók kezeléséről szóló 1883 : XLIV. törvényczikk 45. §-a, előadván a közadók beszedése és beszolgáltatásának módozatait, meghatározza azt Is, hogy a községek elöljáróságai által beszedett adópénzek mily módon és mily időközökben szállítandók be a kincstári adóhivatalokhoz, ugyanezen szakaszban elmondatik az is, hogy az ilyen adópénzek posta utján való beküldésénél, mily esetben van helye a postai portomentességnek. A hivatkozott törvényszakasz ugyanis ekképen hangzik (olvassa): „A községi birák, illetőleg községi pénztárnokok — községi és városi adóhivatalok — az elöljáróságok — polgármesterek — által az e végre kiküldendő községi — városi —képviselő kíséretében havonkint s azon. napon tartoznak beszolgáltatni a beszedett adót, a melyet az illető királyi adóhivatal e végre rendszeresíteni fog; ötven forintot vagy azon felüli összeget azonban köteles a királyi adóhivatal időközben is elfogadni. Ezen időközi összegeket ott, hol postai közlekedés van, postai utón postadíjmentesen küldheti be a község az adóhivatalhoz*" Én iparkodtam a törvény megalkotása idején rendelkezésünkre bocsátott adatokból, sőt az azt megelőzőleg érvényben állott 1876 : XV. törvényezikk tárgyalása idejéből annak nyitjára ráakadni, hogy vájjon miért kívánja meg a törvény a községi elöljáróknak az adóbeszolgáltatásnál való személyes megjelenését; de sem a kormány előterjesztéseiből, sem a szakbizottságok jelentéseiből, sem végül az illető törvények országgyűlési tárgyalásának idejéből e tekintetben kielégítő informatiót nem ^szerezhettem, KÉPVH. NAPLÓ. 1887-92. XIX. KÖTET. valamint az irányban sem, hogy miért korlátozza a törvény az adópénzek postai utón való beküldését oly helyekről, a hol helyben posta ugyan nincsen, de közvetlen szomszédságában már található, végül hogy miért tartá szükségesnek különbséget tenni a közadópénzek között, azt rendelvén, hogy a havi rendes beszolgáltatás idején kivül az adóhivatalhoz egyébkor postán küldött, úgynevezett időközi pénzküldések portomentességet élveznek, a mi a havi rendes pénzbeszállítás idejére esetleg postán beküldött adópénzekre ki nem terjesztetett. Én részemről nem tudnám annak alapos okát adni, hogy a községi elöljáróknak havonkint az adóhivataloknál való személyes megjelenése miért kívánható meg, mert ha én az úgynevezett jour fix-eknek jelentőségét a társadalmi érintkezés folytonossága érdekében kellőképen méltányolni tudom is,, de azt egyáltalán nem látom át, miért volna feltétlenül szükség arra, hogy az adótisztek és a községi birák egymást havonkint egy formaszertí ellenőrzési szemlén (Derültség a szélső balon) viszontlássák, mikor az a csekély öröm, hogy egymásnak becses egészségi állapota felől kérdezősködhetnek — mert egyéb beszélni valójuk alig akad — (ügy van! a szélső halon) nagyon drágán van megfizetve azzal a sok fáradalommal és költséggel, melylyel ezek a havi látogatások ugy a községeket, mint azok elöljáróságát megterhelik. {Helyeslés a szélsőbalon.) Erre talán azt kapom válaszul, hogy hiszen az adópénz beküldhető rendesen postai utón is, a nélkül, hogy az elöljárók személyes beutazása feltétlenül megkívántatnék s tényleg van is tudomásom arról, hogy némelyik adóhivatal ezt az eljárást gyakorolja. De ez csak kivétel s ilyeneknek azon eljárásával, hogy nemcsak elfogadják az összes adópénzek portomentes postai beküldését, hanem az azokat kisérő bevételi naplókat is hasonlólag portomentesen a községeknek visszaszármaztatják, mondom, e kivétellel szemben áll a másik eljárás, mely szabálynak mondható s melynek értelmében a havi rendes fizetési napra esetleg postán beküldött adópénz után a portomentesség megtagadtatik s ezen havi egyszeri küldemény portójával a község az adóhivatal által megrovatik. S az a kétféle eljárás szerintem nem lehet helyes, főleg nem mondható ilyennek az, a mely különbséget tesz a közpénzek között, a mikor ilyen különbségre semmi jogos alap és szükség nem létezik. (Helyeslés a szélsőbalon.) Hogy az ilyen havonkinti pénzbeszállítás mily érzékeny terheket ró az egyes községekre, azt bővebben ecsetelnem talán fölösleges. Elég, ha utalok arra, hogy ezer és ezer olyan községe van az országnak, a melyekből az illetékes 27
