Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-401

401. országos ülés november 7-én, pénteken. 1890. i^ Josipovich Géza jegyző (olvassa): Közösügyi kiadások. Rendes kiadások: IV. fejezet. Rendkívüli kiadás: I. fejezet, 1—2. ezím, a) rendes közö^ü^vi kiadás 23,873.985 forint. Balogh Géza jegyző: Madarász József! Madarász József: Igen természetesnek fogja találni a t. ház, hogy mi, a kik a közösügyeket törlendőknek tartjuk és ítéljük, ezen közösügyekre megkívántató összegeket nem szavazván meg, azokuak a jövőre nézve is, a költségvetésben való felvételéhez nem járulhatunk. Ennek következtében a következő ellenindítványt vagyok bátor a f. háznak elfogadásra ajánlani. (Olvassa): „A közösiigyi kiadásokra előirányzott összeg, jelesül rendes kiadás 23,873.985 forint, rendkívüli kiadás 1. ezím 5,150.334 forint, 2. ezím 1,370.610 forint, a költségvetésbe ne vétessenek fel." Kérem a t. házat ellenindítványom elfogadására. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Kun Miklós! Kun Miklós: T. ház! A függetlenségi és 48-as országgyűlési párt elveinek alapját, működésének irányát és czélját Magyarország azon függetlenségének és önállóságának visszaszerzése képezi, melyet az 1790/1. évi X. törvényczikk és az 1848. évi törvények Magyarországnak biztosítottak. (Halljuk! Halljak!) Ezek a törvények Magyarország között és ő Felségének más királyságai és országai közt más viszonyt, mint csupán a fejedelem személyének ugyanazonosságát nem ismernek s miután az 1867. évi törvények ezen kivül közösügyeket állapítottak meg, a melyek a magyar állam függetlenségének és önállóságának leglényegesebb jogait megsemmisítik; természetes, hogy mi ezen közösügyek ápolására, a költségvetésbe semmiféle összeget meg nem szavazunk. Ezen általános politikai alapelveken kivül vannak még más körülmények is, melyek miatt kénytelennek érzem magam ezen összegeknek a költségvetésbe való felvétele ellen nyilatkozni. Az 1790/1. évi XII. törvényczikk, a mint a t. ház minden egyes tagja igen jól tudja, azt mondja, hogy Magyarországon a törvények hozatalának joga és hatalma a, törvényesen megkoronázott királyt és a törvényesen összehívott országgyűlést illeti. Kern tudok, t. ház, egyetlen esetet sem, hogy akár a t. kormánypárt, akár pedig a kormány, vagy annak valamely tagja ezen törvényczikknek érvényben való fennállását megtámadta, kétségbevonta volna, ügy tudom, hogy az 1867 : XII. törvényczikk intézkedéseiben is biztosítva van Magyarország törvényhozási jogának függetlensége. De hiszen a múlt évi véderőviták alatt épen a kormánynak egyik igen t. tagja: Szilágy i Dezső t. igazságügyminister ur, ki akkor még nem volt a kormánypártnak tagja, diadalmasan kimutatta, midőn az osztrák közösügyes törvény és az 1867 : XÍI. törvényczikk közt, Tisza István képviselő ur beszéde ellenében párhuzamot vont, hogy a törvényhozási jogokra nézre az osztrák közösügyi törvény és az 1867 : XII. törvényczikk közt az a legfőbb és leglényegesebb különbség, hogy mig a deczemberi osztrák törvény bizonyos ügyekre nézve törvényhozási jogot állapít meg az osztrák delegatio részére, Magyarország delegatiója ily törvényhozási joggal nem bír. így tehát kétségtelenül áll az, hogy Magyarországnak az a joga, mely szerint törvényeit koronás királyával törvényesen összegyűlt országgyűlésén hozza, sértetlenül fennáll ma is. Alkotmányunk egyik sarktételét képezi az is, hogy adót országgyűlésen kivül megszavazni nem szabad. Ezt kimondja az 1827 : IV. törvényczikk, de kimondják az Í867 : XII. törvényczikknek intézkedései is. Van nékünk ezeken kivül még a régi időből: 1504-ből egy törvényünk, a mely kimondja azt, hogy az országgyűlésen kivül megszavazott adók megajánlói becsületüktől megfosztottaknak nyilváníttatnak. És mindennek daczára mégis azt látjuk, hogy a magyar országgyűlés közösiigyi bizottsága, folyó 1890. évi június 26-án tartott ülésében 4540 frtot azon ezím alatt szavazott meg, mert, az osztrák törvényhozás 1889-ben egy törvényt hozott, a melynek következménye a hadügyi tárczánál 4540 frtban jelentkezett Magyarország hátrányára Ez a törvény, a melyet az osztrák törvényhozás hozott, a polgári munkások balesetek elleni biztosításáról szól. Ha áll az, hogy alkotmányunk biztosítja Magyarország törvényhozásának függetlenségét és sérthetetlenségét; ha áll az, hogy országgyűlésen kivül adót megszavazni nem szabad, akkor okvetetlenül arra a meggyőződésre kell jutnom, hogy a magyar delegatio, midőn kimondta azt, hogy az 1889-ik évi osztrák törvény alapján Magyarország költségvetését a megfelelő hányad szerint 4540 frt terheli, törvényben meghatározott hatáskörét túllépte. Ezzel a magyar ministerium Magyarország azon sarkalatos törvényét sértette meg, melyek a törvényhozás függetlenségét biztosítják és az országgyűlésen kivüli adónak megszavazását kizárják, mert a delegatio határozatai által — minthogy a költségvetésileg előirányzott összeg meg nem változtatható — törvénytelenül megállapított költséget ró Magyarország lakosságának nyakába, (ügy van! a szélső baloldalon.) Én ezt a törvények s általában Magyarország függetlensége megsértésének tartom, a mi ellen tiltakozom, a közösügyi költségeket meg nem szavazom s hozzájárulok Madarász József t. 19*