Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-401

140 401. országos ülés november 7-én, pénteken. 1800. lemben vett házi ügye, hanem beleavatkozni, illetőleg az ország hatalmi jogainak és érdekeinek kifejezést adni, mint közjogi intézménynek, igenis kötelességünk, az volt mindig és az ma is. Hiszen, t. ház, erre több alkalommal törvények is alkottattak. Itt fekszik előttem a törvénykönyv; számos törvények alkottattak e tekintetben, hogy a magyar király Magyarországon lakjék és ezen törvényeknek értelme pedig koránt sem az volt, hogy ő Felségének életmódja vagy háztartása milyen legyen, hanem az, hogy azon nagy functióibau, melyek közjogunkkal és Magyarország érdekeivel szoros kapcsolatban állanak, az ország érdekei és jogai szem előtt tartassanak és megóvassanak. (Helyeslés, ügy van! abal- és szélső baloldalon.) Azt pedig nem foghatja a t. pénzügy minister ur kétségbe venni, hogy számos alkalommal és olyankor, midőn ő Felsége a magyar király itt az ország fővárosában időzik és hivatalos functiót végez, oly egyének által vétetik körül, a kiknek itt a király hivatalos functiója közepette sem joguk, sem helyük, helyt foglalhatnak és szívesen is láttatnak valamely udvari páholyokban, de közvetlenül a király személye mellett nem, mert ő Felsége a király itt mint magyar király végez hivatalos functiót. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) E szempontból kellett nyilatkoznom és valóban hibának tartanám c házban szó és észrevétel nélkül hagyni olyan kijelentést, mintha a magyar kir. udvartartás nem volna jogi intézmény. (Élénk helyeslés. Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Pulszky Ágoston: T. ház! Azon felfogással szemben, melyet Ugron Gábor és Beőthy t. képviselő urak felszólalásukban kifejezésre juttattak, a helyzet már tetemesen tisztáztatott ugyan, mindazonáltal még sem ismerhetem el olyannak, mint a mely úgy a törvényes alapnak, mint a mi felfogásunknak általában megfelelő volna. Mert kétségtelen az, hogy az udvartartás közjogi intézmény annyiban, a menynyiben minden közjogi cselekmény alkalmával a magyar közjog megköveteli, hogy bizonyos formaságok az udvar részéről is megtartassanak; de azt hiszem, hogy a tekintetben, hogy ily formalitások megtartatnak-e s hogy mindazon személyek jelen vannak-e azon közjogi actusok alkalmával, melyeken jelen lenniök kell s hogy a magyar udvari főméltóságok ezen közjogi functióknál, melyeknél a törvény közreműködésüket megkívánja, tényleg közre is működnek-e: e tekintetben s azt hiszem, eljárásuk törvényszerűsége tekintetében sem forog fenn semmi kétség. De nem erről volt szó az előző felszólalásokban, mert úgy Ugron Gábor, mint Beőthy Ákos képviselő urak felszólalásaiban az udvartartásról s — hogy úgy mondjam — az udvari háztartás berendezéséről volt szó. (Ellenmondás és nagy mozgás a bal- és szélső baloldalon. Ugy van! Ugy van! jóbbfélöl.) És igen helyesen hivatkozott a t. pénzügyminister ur Deák Ferencz azon kifejezésére, hogy az a király háza. Mert nem azt értette Deák ez alatt, hogy az ő nevére van telekkönyvezve s nem is azt értette, hogy ez az ő magán patrímoniumát képezi, hanem igenis azt, hogy minő kör legyen közjogunk szerint az, melyben a királynak magánérdeke és valljuk meg nyíltan, kényelme és tetszése szerint lehessen berendezkednie és melyik kör legyen az, melyben csakis felelős kormányának intézkedései szerint — mert csupán nyilvános és közjogi intézkedésekről van szó — lehet neki egyáltalában eljárnia, És e tekintetben Beőthy Ákos képviselő urat állításaival szemben csak arra kell figyelmeztetnem, hogy a magyar ministeriumnak állása törvény szerint eltér az angol ministerium állásától s a magyar udvartartás tekintetében törvényesen egészen más szellemből indulnak ki az intézkedések nálunk, mint Angliában. Angliában ugyanis — az igen t. képviselő ur legjobban fogja tudni — a ministeriumnak, mint olyannak, nincs is semmi törvényszerű állása, tudniillik a ministerium egész jogköre, egész működése szokás jogon alapszik. A mi ott törvényesen van rendelve, az a belső titkos tanács, a melyhez igen sokan tartoznak, a kik a ministeriumnak nem tagjai és a melyhez a ministerium tagjainak egy része egyált dában nem is tartozik. A mi pedig az angol udvartartást illeti, méltóztassanak tekintetbe venni, hogy habár igenis a király civillistája uralkodása elején állapít! atik meg, de mégis folytonosan új meg új igényekkel szoktak történetileg egész a legújabb időkig a királyi udvartartás tekintetében a nemzettel szemben fellépni. (Ugy van! jobbfelől.) Ott a királyi ház minden egyes tagjának önállósítása, családalapítása esetén a parlamenthez folyamodnak külön dotatio végett és nemcsak a király gyermekeit illetőleg, hanem még unokái s távolabbi közvetett rokonai szempontjából is. És tudni fogja a t képviselő ur azt, hogy csak két esztendővel ezelőtt milyen nagy vita folyt az angol alsó házban épen e kérdésben, a mi legjobban mutatja, hogy ott másnemű viszonyok — nem mondom kevésbé alkotmányos, de nem is inkább alkotmányos viszonyok — állanak fenn e tekintetben, mint nálunk. Az alkotmányos életnek — hiszen arra a képviselő urat nem is kell figyelmeztetnem, mert bő tudománya e tekintetben kétségkívül előtte is világossá teszi a kérdést — igen sok mindenféle módszere és neme van; oly módszerei és nemei vannak, a melyek egy országban alkalmazhatók, más országban nem alkalmazhatók és