Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-400

400. országos ülés november 6-án, csütörtökön. 1890. 119 csekély különbség a kamatlábban óriási kihatás­sal lehet az egész ország közgazdasági fellendü­lésére, (ügy van! jóbbfélöl) Már pedig — hogy egy példát említsek — tudunk-e mi, egyes, aránylag nem jelentékeny kivételektől eltekintve, nagyobb mennyiségű tőkét Angliából ipari vállalatokba ide hozni? Pedig az angol tőke felkeresi a világ minden sarkát, a hol érczpénzre talál: sem tenger, sem nyelv­különbség, sőt még ? a közbiztonsági viszonyok teljes rendetlensége sem tartja ettől vissza, a mit igazol száz és száz Dél-Amerikában befek­tetett millió; de visszatartja az angol jóravaló tőkét a valuta rendetlensége és a papírpénzbe való befektetésekre mi az angol tőkére nem számíthatunk. Ezeket lehető röviden akartam megjegyezni; a miért főleg igénybe veszem e téren a t. ház figyelmét, az azon speciális magyar körülmény, hogy a mi pénzértékünk egy emelkedő közgaz­dasági irányzat mellett okvetlenül, természetszerű szükségességgel fog folytonosan emelkedni és pénzünk drágulni fog mindaddig, mig a mai jogállapot ezen a téren fentartatik és a pénz­készletet a pénzszükaéglethez mérten emelni nem lehet. Ez az egyik kérdés A másik kérdés pedig az, hogy épen azon critieus momentumokban, melyeket az amerikai ezüstkérdés felszinen léte előidézett, már is nagy károkat szenvedtünk, valutánk rendezetlensége folytán is bizonytalan jövővel állunk szemben, mely valóságos csapás erejével sxrlyo wdhatik összes közgazdasági életünkre. A mi az első kérdést illeti, az ezüstárak áprilban még Londonban 43 pennyt tettek; de jővén az amerikai események, az ezüst rapid emelkedést mutatott és augusztus második felétől szeptember közepéig majdnem folytonosan 54 felett állott s igy több, mint felével, megközelí­tette a régi 157*-es érték arányt. Mi történt ezen idő alatt a mi arany agioinkkal? A bécsi cursus Londonban ápril 5-ikén 119"S0 volt, a mi körül­belül 18°/° arany agiónak felel meg; ez leszállott szept. 6-áig 111'30-ra s igy az arany cursas a 8 s /«-al szállott le s ennyivel drágult meg a pénz. Ha ezt egy oly czikk árában akarom kife­jezni, a melynek árhullámzása tán legszélesebb körökben érinti az ország termelő közönségét, a pénznek 8°/°-os megdrágulása körölbelül 60 krral tette olcsóbbá a búzát. Hatvan krajczár igy kimondva kis összeg; de vegyük fel csak azt, hogy Magyarországon körülbelül 1,200.000— 1,250.000 métermázsa búza terem egy millió földadóval szemben. Ha már most a mezőgazda­közönség 60 krt veszt minden métermázsán, ez egyértelmű a földadónak 50%-kal való felemelé­sével. Szerencse, t. ház, hogy legalább egyelőre javult a helyzet és az amerikai ezüst mozgalom nem bizonyult oly hatalmasnak, mint legtöbben gondolták és hogy ma már ismét lényegesen olcsóbb ezüstárakat jegyezhetünk. De azért a helyzet bizonytalansága meg van ma is, mert bizonyos, hogy Amerikában a legnagyobb erő­feszítések fognak történni a kezdeményezés si­keres befejezésére és én bár nem hiszem, hogy ezek végeredményükben sikerre vezessenek; de állhatnak elő újabb critieus momentumok, jöhet­nek pillanatok, midőn e viszonyok hatása még erősebben fog nyilvánulni közgazdasági helyze­tünkre, mint azon 8%-os változás, a melyet az imént bátor voltam felemlíteni. Az elmúlt félév eredményéből igen érdekesen, bár igen fájdal­masan lehet statistikai adatokkal igazolni azon másik állításomat, hogy miután a pénzviszonyaink közt a forgalomban levő pénzösszeget alig lehet csekélységgel emelni, növekedő pénzszükséglet és emelkedő közgazdasági irányzat mellett a pénz megdrágulása természetszerű szükségesség­gel következik be. A folyó évben közbejátszott a valuta árfolyamára az amerikai mozgalom, mely emelkedő irányzatában hirtelen ragadta magával a mi pénzünk árfolyamát is. Természe­tes, hogy a mint az ezüst rohamosan olcsóbb lett, a mi árfolyamunk is javult. De nézzük most, hogyan áll a dolog? Jú­nius 21-én 477*—48 penny közt állt az ezüst; a bécsi árfolyam Londonban 117'20 volt, október 25-én az ezüst 487* penny, a bécsi árfolyam Londonban ÍÍ4'90, ugy. hogy az ezüst, némely jelentékeny különbségtől eltekintve, már csaknem visszajött azon pontra, a melyen júliusban állt. Az arany-agió követte ugyanezen irányzatban az ezüstöt, de korántsem ment vissza ugyanazon pontra, a melyen 3 hónappal ezelőtt volt, hanem megállapodott több mint két százalékkal maga­sabban és ez nem tulajdonítható egyébnek, mint azon általam fentebb említett szükségszerűség­nek. A pénznek ezen szükségszerű emelkedése teszi a helyzetet a termelő közönséggel szem­ben napról-napra nehezebbé,az orvosságot napról­napra sürgősebbé. És, t. ház, tévedés volna azt hinni és igen nagy hiba volna tőlem ezen téve­dést, legalább látszólag megerősíteni az által, hogy csak búzáról beszéltem, hogy ez csak mezőgazdasági vagy csak magyar érdek volna. Ugyanazon érdek, a mely e téren a magyar gazdasági körökben megvan, megvan az ösz­szes termelők, főleg az exportra dolgozó terme­lők körében. Erős a meggyőződésem, hogy ez Austriában ép oly erősen érvényesülő érdek, mint nálunk és az osztrák ipari körök kép­viselete, a kiket gyakran találunk magunkkal szemben, ha saját érdekét felfogja, nem fog szembeszállni velünk, hanem karöltve fog velünk járni. (Helyeslés jobbfelöl.) A valuta költségeit illetőleg felemlittetett a

Next

/
Thumbnails
Contents