Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-367

M 887. országos ülés május 5-én, hétfőn. 1890. nyerjem, hogy abból az okból szólaltam föl ellene. T. ház! Én, mikor e pártba beléptem — s ez már az unalomig lett ismételve — igen szívesen, bizton mondhatom, teljes bizalommal fogadtattam; de annak nyilt kijelentése mellett, hogy lehettünk más véleményen, vívhattunk éles harczokat, de tőlem semazt,hogy valamit multamból desavouáljak, sem azt, hogy az én, bárminő magatartásomat, vagy véleményemet megváltoztassam, soha senki nem kívánta és ilyesminek felállítása soha semmikor elő nem került. (Igás! Ugy van! jobb­fdöl) Mi ok lehet tehát arra, hogy a képviselő urat, a kivel én egy párthoz soha nem tartoztam, de ellenzéki magatartásomban igen sokszor ellene, számos esetben együtt szavaztam, ritkán egy indítványra, mi okom lehet reá, hogy ily módon desavouálni akarjam? Ezt csak ugy magyarázhatom, hogy azt kép­zeli, hogy tán restellem, hogy valaha együtt sza­vaztunk ? (Élénk derültség és tetszés jobbról.) Hisz még a jövőben is együtt szavazhatunk és én — megvallom — igen szívesen látom minden képviselő részéről és minden oldalról, sőt örülök is neki, ha a kormány javaslatai támogattatnak. 7~|pMinő képzelődzés, minő rögeszme lehetett az, hogy ő azt képzeli, hogy azért kelek ki gyanúsí­tásai ellenében és azért utasítom vissza támadásait, mert a multban vele való — nem egy párton, de kü­lönböző pártok összműködésében előkerült — közös actiót tán a magam részéről el akarom utasítani ? Ez azon balfelfogások közé tartozik, mintha ott történt volna bármely actio, a miben én részt vettem, a melyet nyiltan be nem vallanék és a melyért a felelősséget át ne venném? Ha ő képzel ily actiót, tartsa meg magának a véleményét ; én minden actíóimért megfelelek. (Helyeslés és tetszés jobbról.) A mi végül azt illeti, hogy közérdekből és a haza érdekében hajlandó a hátát idetartani, csak­hogy én erős lábon álljak e pártban, tőle ilyen hazafiúi áldozatot, (Derültség jobbról) megvallom, nem kívánok, de ne is méltóztassék ezt tenni, mert tökéletes hatálytalan lenne. (Derültség és tetszés jobbról.) Ennem szándékozom a t. kép­viselő ur hátát abban az értelemben látni, amelyre ő humorosan czélzott, hogy az támogatásomra szol­gáljon, hanem egyre — mindig a parlamenti udvariasság szabályai s?erint legyen mondva — jövőben is számítok (Halljuk! Halljuk!) és ez az, hogy én az ő hátát, mikor hasonló gyanúsításainak és argumentumainak futamodásában van, látni fosrom jövőre is és azt kímélni nem is fogom. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl.) Tisza Kálmán :T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyhoz, legalább most, nem kívánok szólni. Azonban, midőn Polónyi képviselő ur felhozta azt a tréfásnak tartott mondást, hogy különös dolog, mikor a háznak két leggorombább embere egy­másnak felolvasást tart az illemről, hallottam nevemet közbekiáltani, mintha ez a mondás tőlem származott volna. (Ellenmondás balfelöl. Felkiál­tások jőbbf elől: De igenis ugy tőrtént!) Most, hogy t. barátom, az igazságügyininister ur erre reflec­tált, reám mutatott Polónyi képviselő ur és ismét hallottam nevemet kiáltani. (Ugy van! jőbbf elöl. Halljuk! Halljuk!) Ha nem rontom el és nem akarom elrontani a túloldali képviselő uraknak a fölötti örömét, a melylyel épen az igazságügyminister ur nyilat­kozata alkalmával nevemet kiáltották; de azt a megjegyzést, a melyről szó van, én soha sem tettem, hanem éa is csak hallottam, de nem osz tottam és a megnevezett ur.iknak legalább is egyikét — nem mondom, hogy mind a kettőt, de legalább is egyikét — azon kifejezésre, hogy a háznak leg-gorombább tagja, teljesen méltatlannak tartom. (Élénk derültség jobbfelől. Félkiáltások bal­felöl: Melyiket!) Mondom, hallottam ezt én is ismételten, mintegy mindnyájunk által ismert és nem ezen párthoz tartozó képviselő ur mondását. Tőle származik a mondás: nem tudom egész biz­tosan, mert nem tőle hallottam; azt azonban ismét­lem, hogy tőlem nem származik és azért azt az imputatiot, mintha tőlem származnék, visszauta­sítom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Az idő már előrehaladván, azt hiszem, méltóztatnak beleegyezni, hogy a tár­gyalás folytatása a holnap d. e. 10 órakor tar­tandó ülésre halasztassék. (Helyeslés). Ezzel az ülést bezárom. (As Ülés végződik 2 óra 2Q pereskor.)

Next

/
Thumbnails
Contents