Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-367

867. országos ülés május 5-én, hétfőit. 189©. 73 Kanizsa és "Sopron felől a déli vasúton GyőrKisczell és Gráez felől a magyar nyugoti vasúton összesen csak 12 személyvonat indul és érkezik. De feltéve, hogy Győr város nem volna nagyobb közlekedési góczpont; kérdem, lehet-e az ország, a központi forgalom érdeke, hogy a magyar állami vasutak hátrányára a forgalom Buda pestre centrifugai irányba tereitessék ? A Bachkorszakban tapasztaltuk, hogy a mennyire lehetett, azon városok részesültek figyelemben, a melyek a forgalmat Bécs felé irányozták, nevezetesen történt ez Sopron városával Győr rovására. Mig az egyesített osztrák birodalomnak központja Bécs vala, érthető volt ez, de most, midőn a magyar birodalomnak központja Budapest, ugyanazon logica arra tanít meg, hogy a mennyire lehet, azon várost jelöljük ki a kir. tábla székhelyéül, a mely Budapest centripetal irányban vezeti a forgalmat. Ez pedig a concurráló városok között csak Győr lehet. Szombathely ellenében találóan jegyzi meg Nagy-Kanizsa város felirata, midőn az egyik kir. tábla székhelyéül Győrt jelöli meg, hogy „a czélszertí beosztást semmi esetre sem eredményezné a Pécs és Szombathelyen való elhelyezés, a mely két város teljesen egy vonalon a Dunántúl északi területétől távol a délnyugoti részen fekszik, de különben is egymáshoz közel és semmi esetre olyan helyzetben, hogy köztük a dunántúli rész nagy vidéke kétfelé osztható lenne s ha mégis igy osztatnék kétfelé, az esetre központot egyik város sem képezne, mert például Győr és Komárom megyék csatolása nehézségekkel járna." (Ugy van! jobbfelöl.) Ha sérelem, hogy a szombathelyi és ^soproni törvényszékek lakossága — habár Budapest felé Győrön át közlekedik — Győrbe járjon, még na gyobb sérelem lenne, ha a győri és komáromi törvényszékek lakossága akár Szombathelyre, akár Sopronba kénytelenittetnék, a hová különben semmi legkisebb érdek nem vonzza őt. (Halljuk! Halljuk!) A megfigyelésen és tapasztalaton alapuló legjobb meggyőződésem szerint a nemzeti szempont, a magyar állameszme megvalósítása szintén Győrnek székhelyül való kijelölését követeli. Ugyanis, a mint Veszprém megyének Győr megyével határos derék németajkú népe, annálfogva, hogy piacza Győr és itt a magyar nyelv nélkül nem boldogulhat, magyarosodik, az iskolától eltekintve, ugy, hogy a gyermekeket a magyar nyelv megtanulása végett a szomszéd magyar falvakba küldi; ugyanez fog bekövetkezni a mosón-, sopron és vasmegyei németekkel, illetőleg horvátokkal, ha Győrbe járni kénytelenek. Ellenben, ha például Sopron jelöltetnék ki székhelyül, ezen ezél nem éretnék el annyira, mert tett tapasztalatom szerint habár Sopronban a törvényszéki tárgyalások formailag magyarul folynak, mégis a KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XVIII. KÖTET. tényleges viszonyok kényszere miatt a szóbei

1 tárgyalás lényegileg német; továbbá, mert tapasztalati tény, hogy a mely magyarok Sopronban telepednek meg, ha nem rajtuk, ugy bizonyára gyermekeiken meglátszik az el németesedés; mert, sajnos, hogy Sopron lakosságának 80 százaléka német és alsóbb iskolái szintén németek. Teljesen osztozom azon nézetben, hogy gyér telepítés által magyarosítani nem lehet és bizonyos az is, hogy a hol a nép saját nyelvével boldogul, más nyelvet nem tanul. Nemzeti szempontból Győr határozott előnyben van még Szombathelylyeí szemben is. Felette örvendetes, hogy cultura szempontjából Győr városának mérlege és haladása az eddiginél még kedvezőbb. Engedje meg, t. képviselőház, hogy ennek képét is lehető legrövidebben bemutassam. Alig van város Magyarországon, mely a polgári elem tekintetében Győrrel mérkőzhetnék. E részben nemcsak Szombathelyt, hanem Sopront is, a melynek városi jellege és társadalmi műveltsége különben kétségbe vonhatlan, szintén felülmúlja, a mennyiben Sopronnak a szőlőműveléssel foglalkocló népe a polgári elemhez nem számítható, a mennyiben továbbá Győrnek polgári eleme — törzsgyökeres magyar. Győr városának egyik leirója a következőket irja: „A város összbenyomása minden idegenre — meglepő. Egyenes és széles szabású utczái, csinos épületei, élénk forgalmi élete, a Dunán úszó hajók sűrűn rakott árboczai, közhelyiségeinek tisztasága, a lakosság élénk szelleme, mind oly tényezők, melyek első sorban is előnyösen hangolják az utast. (Halljuk! Halljuk!) A köztisztasági állapot javítására, kitűnő csatornahálózatnak tökélyesbítésére és fejlesztésére, mintegy 150.000 négyszögméterre terjedő kitűnő kövezet fentartására és további fejlesztésére nagy gondot és költséget fordít Győr város, például 1887-ik évben a kövezetre kiadott 37.934frt 10 krt, 9803-43 négyszögméter új utczát köveztetett, 1888-ik évben pedig e czélra 46.510 frt 32 krt kiadott 16.281-03 négyszögméter új utczát köveztetett, 2180-56 négyszögméter kocsi és gyalog utat asphaltiroztatott, ezenkívül legújabban kiterjedt helyi telephonhálózatot létesített, a mely rövid idő alatt a budapest-bécsi vonallal kapcsolatba fog jutni. 1870 óta van Győrnek 130.000 frt részvénytőkével rendelkező légszesz világítási társulata gázgyárával együtt. Továbbá 1883-ik évben 150.000 frt részvénytőkével az országban minőségre nézve legelsőnek mondható vízvezetéket, mint a közegészség egyik főtényezőjét hozta létre. A város a szegényebb néposztály részére vízvezetéki közkutakról gondoskodik és a vízvezetéki társulat az utczák öntö1G