Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-367

3Ő

1

?. országos Illés ni, is és ha igazságügyi szempontból egyaránt alkalmas városokról van sző, a választást épen ezen szempontból kell megtenni. Aradnak ez alkalommal döntő befolyású pártfogói nincsenek, de szól mellette ezek helyett az, hogy e város különösen ha a kerület országos érdekek parancsai szerint kerekíttetik ki, annak minden kétségen felül központja, (Helyeslés balfélől) szól mellette az, hogy e város minden eddigi magyar alkotmányos kormány által igazságügyi szervezetek központjául alkalmasnak találtatott. Ott állíttatott fel 1840-ben a váltó törvényszék, 1867-benasajtóbiróság, azután az ügyvédi és közjegyzői kamara, amelynek kerületéhez Huny admegye is tartozik. De szól mellette igen fontos politikai jelentősége a jövőben, melynek támogatása jogos és méltányos, főleg miután eddig az ország részérő] támogatásban soha sem részesült. Végül pedig fel kell hoznom még azt, hogy épen ez a város volt az, a mely egy félmillió forintot megközelítő és a kormány által dicsérettel fogadott ajánlata által, minthogy azután a többi városok is követték példáját, előidézte azon kedvező állapotot, hogy ezt a törvényjavaslatot az ország nagyobb megterheltetése nélkül léptethetjük életbe. Mindezen indokok alapján arra vagyok bátor kérni a t. házat, (Halljuk! Halljuk!) hogy azon esetben, ha a Falk Miksa t. képviselőtársain által benyújtott indítvány, melyhez első sorban magam is hozzájárulok, el nem fogadtatnék, az általam benyújtandó módosítványt méltóztassék elfogadni, mely a következőképen szól (olvassa): Az első szakaszban ezen szó helyett: „Nagyvárad" tétessék „Arad". (Élénk helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Természetes, hogy a 2. §, is ezen felszólalásom értelmében lenne később átalakítandó. Módosítványomat a t. ház becses figyelmébe ajánlom. (Élénk helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Elnök: Felfog olvastatni a módosítván}

7

. Madarász József jegyző (olvassa a módosűvsnyt): Varasdy Károly: T. képviselőház! A törvényjavaslat indokolása a főtörvényszéki elhelyezés tekintetében igazságügyi legfőbb feltételül állítja fel, hogy a kir. táblák székhelye oly városokban legyen, melyek az illető igazságszolgálta tási vidék népessége által legkönnyebben és legolcsóbban megközelíthető központokat képeznek és mint megfigyelendő méltánylandó tekintettel hangsúlyozza, hogy az ily városok nagyságuknál, eulturális intézeteik számánál és társadalmánál fogva főtörvényszéki elhelyezésre alkalmasokul tekintethessenek. Hol a szóbeliség és közvetlenségen alapuló eljárás a jogszolgáltatás egész vonalán behozva van: ezen államokban a hozzáférhetőségi elv mindenütt irányadó volt s csak is azon államokban, melyek egész tartományokból, mint mozaikból jns 5-én, liétfön. 1890 QO állanak, rendszerint a tartomány főváros, melybe mint vérerek, a szívbe futnak össze a tartományi érdekek szálai és összeköttetési vonalok, egyúttal a főtörvényszék székhelye is, mely államok azonban egy-egy nyelvileg és területileg fényes egészet képeznek: azokban a központi fekvés, a vasúti és egyéb összeköttetési eszközök szoktak mérvadók lenni. Irányadó azonban az, hogy valamely városnak egy vagy két ezerrel több vagy kevesebb lakosa van, sehol nem volt és nem is lehet, mert mig a városok fejlettségének, értelmiségének és életrevalóságának sem mindig fokmérője a népesség. Francziaországban Chambernak 17 ezer, Agennek 18.887 ezer lakosa van és mindegyikben létezik főtörvényszék. Marosvásárhely 15 ezer lakossal bir és volt a múltban főtörvényszéke és contempláltatik részére a javaslatban is. Vannak városok, melyek gazdag intelligens vidékek foeusai, melyeknél tehát nemcsak a helyi értelmiség magas színvonala, de az a körül csoportosuló erős vidéki intelligentia is megszívlelendő körülmény, mert ennek támogatása mellett a forgalmi és közgazdasági viszonyok fejlődésével az ily városok részére inkább Ígérkezik szebb, virágzóbb jövő, mint oly városok javára, melyeknek csakis helyi intelligentiájuk van, de vidékük nincs s mely városok a régi rendi idők kiváltságaiból táplálkozva elérték zenithjüket, de hazánk újjászületési aerájától, a közjogi és közigazgatási viszonyok átalakultától a forgalmi, a közgazdasági és eulturális élet hevesebb vérkeringésétől fogva mindig alább szállanak és az ifjú életerős, jobban a közgazdasági, eulturális és forgalmi élet központjába eső testvérvárosokkal kénytelenek a nehéz versenyt felvenni. Azon államokban, melyek átmeneti korszakot élnek s hol oly rohamos fejlődéseknek, haladásnak vagyunk szemtanúi, mint például hazánkban; midőn egy új institutio elhelyezéséről van szó, történeti múltról, arról, hogy valamely város a múltban mennyire birta a fejlődési képesség elemeit és azokból folyólag mivé lett: beszélni nem lehet. Hiszen Budapest az alkotmányos aera óta világvárossá lett és hazánknak nem egy jelentéktelen városa vasúti kedvező fekvésénél, egyéb előnyös helyzeténél fogva lakosságát, kiterjedését megháromszorozta; ellenben említhetnék fel nem egy korábban virágzó várost, mely az új alakulások, conjuncturák folytán szemlátomást hanyatlott, melyet tehát ipari, kereskedelmi, közgazdasági forgalom, kedvező vasúti és közlekedési politikai előnyök nélkül egyes jogi institutiókkal galvanisálni alig lehet. A főtörvényszéki székhelyek megállapításánál tehát az illető terület népességének jogszolgáltatási érdeke és igy a concurráló városok földrajzi fekvés, vasúti összeköttetés és közlekedési viszonyai és jelenlegi életképességi elemei közgazdasági