Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-367

367. országos ftlés május 6-éii, hétfőn. 1890. 59 nemzetpolitikai feladata van. És ha figyelembe veszszük azt, hogy mindezen tényezőknek közrehatása folytán ugy a városban, mint a tisztán tót ajkú megyében hazaellenes izgatás, nemzetiségi agitatiók soha elő nem fordultak, hogy magyar állampolgárnak hiszi és vallja magát Eperjesen csak ugy, mint a megyében minden tót ajkú fia e hazának : (Éljenzés) akkor be kell látni azt, hogy missiója teljesítése körül a város s az ezzel érdekközösségben lévő megyei értelmiség sikeresen és eredménydúsan is járt el. (Helyeslés.) És ha mindezeket figyelembe veszszük, be fogjuk látni, hogy ezen város az állami és társadalmi tényezők támogatására érdemes. (Igás! Ugy van! a baloldalon.) De nemcsak érdemes a támogatásra, hanem erre szüksége is van. (Ralijuk! Halljuk !) Az általam elősorolt mostoha viszonyok következtében a város anyagi ereje ugyan meggyöngült, a missio pedig, a melyet betölteni hivatva van, újabb erőfeszítést, társadalmi tömörülése igényel. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Azért, azt hiszem, hogy minden elfogulatlanul ítélő ember be fogja látni, hogy Eperjes .városa akkor, midőn a királyi táblák decentralisatiójáról van szó, teljes jogosultsággal lép fel és hivatkozva a törvénykezés terén a múltban elfoglalt szerepére — hogy ugy mondjam — történelmi jogára; hivatkozva a magyar nemzeti eultura terén reá nehezedő feladatokra, felemeli szavát és kéri a törvényhozást, nyújtsa Eperjes városnak mindazon társadalmi, erkölcsi és anyagi előnyöket, melyekkel egy ily jelentékeny törvényhozási testületnek, mint aminő a királyi tábla, kebelében való elhelyezése jár. (Helyeslés a baloldalon.) Minthogy pedig én azt látom, hogy ezeken felül Eperjes városa városias jellege, culturalis intézményeinek fontossága, művelt társadalma, közlekedési viszonyai folytán igazságszolgáltatási. és társadalmi tekintetben teljesen alkalmas arra, hogy kebelében egy királyi tábla helyeztessék el, azon módosítást bátorkodom benyújtani, hogy a Kassára tervezett királyi tábla •— a területi beosztásnak egészen változatlanul hagyásával — Eperjesre helyeztessék át. (Helyeslés a baloldalon.) Tudom, t. ház, hogy indítványom elfogadását nagyon megnehezíti azon körülmény, hogy annak elfogadása által egy oly város esnék el a királyi táblától, a mely fekvése, városias jellege és culturalis intézményei folytán királyi tábla felállítására szintén teljesen alkalmas. Nem tartom esnem is tarthatom feladatomnak Kassa város jelentőségét Eperjes város előnyére leszállítani akarni, Kassa várost — és ezt, mint igazságos ember, teljes készséggel elismerem — mint város nagyobb is, szebb is és mindenesetre gazdagabb; és ha mindennek daczára mégis indítványozom, hogy a székhely ne Kassára, hanem Eperjesre tétessék, teszem ezt főleg két szempontból. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik azon — hogy ugy mondjam — nemzetpolitikai szempont, amely Eperjesen szükségessé teszi azt, hogy a magyar államnak nem magyar ajkú lakosok közt levő, exponált városa missiója teljesítésére megerősíttessék és e tekintetben Eperjes város feladata sokkal fontosabb és jelentékenyebb, mint Kassáé. Kassa a magyar ajkú Abauj megyében nem teljesítheti azt a feladatot, melynek teljesítése Eperjes kötelessége. (Ugy van! a baloldalon) Ezen nagy nemzetpolitikai szempont szolgáltatja az első indokot arra, hogy a királyi tábla székhelye Eperjesre tétessék. (Helyeslés balfelöl.) A másik indok a következő. (Halljuk! Halljuk !) Én, ki a városok fejlődését örömmel üdvözlöm, a ki minden városban a magyar állami eultura előmozdítóját látom, nem tartom helyes állampolitikának azt, hogy minden intézmény egyes városokba concentráltassék, hogy egyes városok más városok rovására emeltessenek és neveltessenek nagygyá. Óhajtom, hogy az ország valamennyi városa képessé tétessék feladatai teljesítésére és azért nem helyeselhetem azt, hogy ha például egy város nagygyá tétetik az által, hogy katonai központtá tétetik és az ezzel járó összes épületek ott concentráltatnak ; hogy ha egy város, mely anyagilag gazdag, a mely afejlodés útján van és tovább is fog fejlődni, akár kap királyi táblát, akár nem, még megerősíttetik ezen fejlődésében; mig egy másik város, a melynek tagadhatatlanul fontosabb nemzeti és culturai missiója van, a mely, hogy ezen missiót komolyan fogja fel — bizonyítja, a mnlt, bizonyítja a jelen — nem támogattalak. Mondom, t. ház, oly esetben nem tartom helyes állampolitikai elvnek azt, ha csak egyes kiválasztott városok erősíttessenek meg és nem istápoltatik, nem tétetik lehetővé minden városnak fejlődése. Ezen két szempontból kérem a t. háztól módosítványom figyelembe vételét. (Helyeslés.) Minthogy pedig másodszor felszólalni jogom nem lesz, legyen szabad még néhány szóval reflectálnom azon ellenvetésekre, melyek Eperjes ellen felhozatnak. Az első ellenvetés az, hogy Kassának inkább van központi fekvése. Ezt teljes mértékben elismerem és egy pillantás a térképre, erről mindenkit meggyőz. De hogy ez nem lehet főszempontja az igazságszolgáltatásnak, azt bizonyítja maga a törvényjavaslat. Csupán az szükséges, hogy a kir. táblák székhelyéül kiszemelendő város a kerület minden pontjától megközelíthető legyen és e tekintetben Eperjes teljesen megfelel az igényeknek. Hogy kevésbé központi fekvésű, azt elismerem, de azt hiszem, a központiság tekintetében is mérkőzhetik akár Pozsonynyal, akár Győrrel, akár Pécsesel, akár Debreczennel, akár Nagyváraddal. g*