Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-366
g^ 868. országos ülés május 3-án, szombaton. 1890. denkire, hogy én a hasonló udvariasságban alatta maradtam-e neki. (Élénk derültség és tetszés.) Hiszen mikor én azt mondtam, hogy „gyanúsítás* (Egy hang a szélső baloldalon: Nem gyanúsítás!) Ha nem gyanúsítás, akkor kérem, méltóztassék eszméit jobban kifejezni. (Élénk derültség jobbfelól) Polónyi Géza: Mások közbeszólását ne méltóztassék nekem imputálni; én egy szót sem szóltam ! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Tévedtem a közbeszóló iránt. Én azért látok a képviselő ur szavaiban gyanúsítást, mert ha azt mondja, hogy én a felhatalmazást, a melynek alapjait előadtam és a melyet indokoltam is a javaslatban, azért kértem, hogy büntetési és protegálási vágyamat kielégítsem Polónyi Géza: Tessék kérem tovább olvasni ! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Elolvasom én az egészet. (Olvassa.) „A ministerből az emberi gyarlóság tört ki ezen javaslatban, mert ezen javaslat alkalmas arra, hogy Szilágyi Dezső nagyméltósága igazságügyi Fminister ur bőven jutalmazza és büntesse azokat, a kiket jutalmazni s büntetni akar." (3Iozgás jobbfelöl. Felkiáltások a szélső baloldalon : Olvassa tovább !) Kérem, szívesen',! (Olvassa.) E törvényjavaslata költségek szempontjából nem nyújt megnyugtató tájékoztatást." (Élénk derültség jobbfel ól. Felkiáltások a szélső baloldalon: A naplót olvassa, ne a > Nemzetet«! Ezek saját szavai a t. képviselő urnak. És én megmondom, miért tartom én ezeket naivoknak, mert kéiein, nem naivitás e azt feltenni, hogyha valaki — tegyük fel egy minister — jutalmazni vagy büntetni akar, abban az értelemben, a mint a t. képviselő ur venni méltóztatik, az ekkorra felhatalmazást kéljen magának. Hiszen ha jutalmazni, üzaz illetéktelenül kedvezni akar vagy büntetni, azaz illetéktelenül nyomni és bántani akar.:— nemcsak illetektelennül, hanem immoraliter, mert kötelessége ellenére— erre ezer módja van s nem üti ezt a nagy harangra, (Élénk tetszés jobbf elöl.) Ha azonban ilyen felhatalmazást kér, mely őt az egész világ ellenőrzése alá helyezi, nagy naivitás azt hinnh hogy ez magánhajlamok kielégítésére szolgál. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Az udvariasságról nekem a képviselő úrétól lényegesen különböző fogalmaim vannak ; (Derültség és tetszés jobbfelöl) mert én, megvallom, ezt gyanúsításnak tartom motivumaim ellen, amelyek arra vezettek, hogy e felhatalmazást kérjem. És nem is szólnék ellene, ha nem azt az benyomást tenné mindenkire, hogy kértem azt oly módon való használatra és czélzattal, a mely ezen állás kötelességével nem fér össze, tehát immorális. (Élénk helyeslés jobbfelöl, mozgás a ssélsö balon.) Ne méltóztassék azt hinni, hogy én rossz néven veszem az éles bírálatot, mert tudom, hogy lehet, hogy megvan engedve és szeretem is, tehát nincs is ellene semmi kifogásom —• egymással élesen beszélni; de arra, hogy ha egy kérendő felhatalmazásra azt mondják, a mit a képviselő ur mondott, midőn semmi tényleges alapja nines rá a t. képviselő urnak: semmi ministeri állás sem kötelez, hogy ezt nyugodtan elhallgassam. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Már most, t. ház, csak annyit akarok mondani, hogy én azt hittem, hogy csak kötelességemet teljesítem, midőn kérem ezt a felhatalmazást. Tudom, hogy ellenőrzés alatt fogok állani és méltóztassék elhinni, sokkal kiméletesebb, ha ezen az alapon történik valami a birák iránt, mintha abirák nyilvános disciplinaris eljárással, melynek czélja, hogy képtelenségök kimondassák, vérig zaklattatnának. (Élénk helyeslés jobbf elöl.) A mi már most a másik, t. i. az áthelyezésre vonatkozó meghat ilmazást illeti, erre nézve el lett ismerve minden oldalról, hogy a törvények adják meg az áthelyezés jogát a birói szervezet változása esetén. Én mind a két meghatalmazást az egyéni viszonyokra és körülményekre a lehető legnagyobb tekintettel és kímélettel óhajtom gyakorolni s annak határát — már belátásom és képességem szerint — csak ott találom, a hol az igazságszolgáltatás czélja az egyéni viszonyok tekintetbe vételét nem engedik, de otttalálnomkellkötelességszerűleg. (Élénk helyeslés.) Ezek azok, t. ház, a miket — különben részleteiben is, ha kell — a t. ház előtt igazolni fogok. Most már csak arra kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezt a javaslatot egészében venni; méltóztassék azt, mint egy egészet hatásaiban — a melyek a motívumokban is kifejtettek — megfontolás alá venni. Én tán nem vezetem félre a t. házat, midőn azt mondom, hogy ez tervszerű előhaladás azon kibont okozás felé, melyet a háznak csaknem egyértelmű helyeslései közt annyiszor kifejtettem. Határozott és nagy horderejű lépés ez kétségtelenül, ha nem történik is külföldi chablonok szerint, mert ez a mi szükségeink méltatásával és a mi állapotainknak és szükségleteink kifolyásaként történik. Méltóztassék ezt a javaslatot ugy tekinteni, mint a mely épen nem jelenti a nyugvást és szünetelést elfogadása után az igazságügyi kormányzat működésében, (Élénk tetszés és helyeslés) hanem jelenti azt, hogy gyorsan, de abban az értelemben gyorsan, hogy a jó előkészítésre okvetlenül időt kell vennünk, a többi reformoknak is, a jó előkészítésre szükséges idő levonásával, ezt közvetlenül követni kell. (Élénk helyeslés a jobb- s baloldalon.) Kérem igy tekinteni ezt a törvényjavaslatot és azt általánosságban elfogadni. (Hosseantartó általános élénk helyeslés és éljenzés.)