Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-387

337. országos ülés junins 8-án, kedden. 1830. 443 is rendelettel változtathatja meg a járásbíróságok székhelyeit és azok területeit. T. ház! Az igazságügyi bizottság sem táplált aggályt a javaslat 2. §-ában foglalt azon intézkedése ellen, hogy a királyi járásbíróságoknak székhelyeit és területeit, úgyszintén a törvényszékek területeit a ministerium rendelettel megváltoztathatja; a végleges szervezet törvénybe iktatására azonban fix határidőt szabni azért nem tartotta lehetőnek, mert ma még positivitással nem határozható meg az az időpont, a melyben a végleges szervezet mellőzhetlen alapfeltételei meglesznek; de viszont a bizottság abban a reményben él, hogy mihelyt a végleges szervezet alapfeltételei meglesznek, az igazságügyi kormány a végleges szervezet iránti javaslatainak előterjesztésével sem fog késni. Mindezek alapján, t. ház és tekintve különösen, hogy a javaslat a törvényszékek székhelyeit a törvényhozás jogkörének védpaizsa aláhelyezi; tekintve, hogy a járásbirósági székhelyek és bírósági területek végleges megállapításának alapfeltételei még fenn nem forognak; tekintve, hogy a ministerium rendeleti jogköre a mai törvényes helyzeten sem megy túl s tekintve yégre, hogy a ministerium rendeleti jogkörét bizonyára csakis az igazságügy igaz érdekében fogja használni, a miért a törvényhozásnak felelősséggel tartozik: van szerencsém az igazságügyi bizottság nevében e törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadásra a t. háznak újból ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve ; ha tehát szólani seki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) E szerint kijelentem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás, először a czím. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1—2. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Chorin Ferencz: T ház! Oly gyorsan történt a felolvasás, hogy nem tudtam szóhoz jutni, pedig a 2. §-hoz lenne egy módosítványom. Elnök: Miért nem méltóztatott magát a jegyzőnél — szokás szerint — feljegyeztetni, a 2. §-t a ház már elfogadta. (Derültség. Felkiáltások: Adja le a következő §§-nál!) Következik a 3. §. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a 3. és 4. §-t, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: É szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazásra a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi és a közlekedésügyi bizottságok jelentése a „Magyar északkeleti vasút részvénytársaság vasutvonalainak beváltásáról" szóló 564. számú törvényjavaslatot illetőleg. Azt hiszem, a t.ház a jelentéseket felolvasottaknak méltóztatik tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Baranyi Ignácz előadó: T. ház! (Halljuk f) Ezen törvényjavaslattal felhatalmazást nyer a kormány arra, hogy a magyar északkeleti vasut-részvénytársaság vonalait 1890. évi január hó l-ig visszaterjedő joghatálylyal megválthassa és hogy ezen vasút üzleti kiadásait az 1890. évi üzleti bevételekből fedezhesse, nemkülönben hogy fedezhesse ezekből és a költségvetésileg előirányzott megfelelő kamatbiztosítási előlegből az elsőbbségi kötvények és részvények évi járadékait. Ezen vasút megváltását indokolja azon forgalmi politika, mely a kormány és törvényhozás által évek során át követtetett és a mely az eddigi államosításoknál kifejezést nyert. De indokolja e törvényjavaslatot azon körülmény is, hogy 1881 óta nem volt e vasútnak annyi üzleti jövedelem fölöslege, a mennyi az elsőbbségi kötvények évi járadékainak fedezésére szükséges volt. A díjszabás tekintetében ugyan a magyar északkeleti vasút messzemenő befolyást engedett az államnak, de azért tagadhatatlan, hogy a díjszabás tekintetében is az állam rendelkezése sokkal nagyobb lesz, ha e yasut teljesen államosittatik. Ezenkivül a t. kereskedelmi minister ur kilátásba helyezi, hogy ezen vasút államosításával a központi igazgatásban is megtakarításokat fog eszközölni. Módot nyújt a törvényjavaslat továbbá az iránt, hogy az elsőbbségi kötvények convertálhatók és a részvények bármikor beválthatók legyenek, intézkedés történvén a tekintetben, hogyha a részvények 3 év alatt be váltatnak, akkor azok 197-es árfolyammal legyenek beválthatók, a mi 266.340 frt megtakarítást tesz a szelvény-bélyegilleték ellenében, a mi részvényenkint 18 krra megy. Minthogy a törvényjavaslat főbb vonásaiban azon nyomokon indul, melyeket a törvényhozás a többi vasúti államosításoknál követett, van szerencsém a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság nevében a közlekedésügyi bizottsággal egyetértőleg a t. háznak általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Josipovich Géza jegyző: Dókus Ernő! DÓkusErnÖ:T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A magyar északkeleti vasut-részvénytársaság vonalainak beváltásáról szóló s a ház asztalán fekvő töryényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) A midőn ezt teszem, nem habozom őszinte örömömnek kifejezést adni a kormánynak ezen már régóta ugy közgazdasági és pénzügyi általános, mint az illető vonal által érdekeltek speciális szem5«*