Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-387

440 387. országos ülés június 3 án, kedden. 1890. általánosságban és részleteiben elfogadásra. (He­lyeslés jőbbfelől.) Balogh Géza jegyző: Csanády Sándor! Csanády Sándor: T. képviselőház! Miután én hazám, nemzetem minden bajának, minden sze­rencsétlensége okának az 1867-iki és 1878-iki közösügyeket tartom, (Derültség jőbbfelől) a mely közösügyek megfosztották hazánkat, nemzetünket önállóságától, függetlenségétől, hazánkat osztrák tartománynyá sülyesztették, a nemzetet az anyagi megsemmisülés szélére taszították, koldusbotra juttatták, igenis én e törvényjavaslatot még általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász József: T. képviselőház! Csatla­kozom előttem szólt t. képviselőtársam nézetéhez és hogy indokoljam, okául méltóztassék tulajdo­nítani a honosítási javaslat fölött a napokban lefolyt ama tanácskozásokat és elmondott nyilat­kozatokat, melyeket a minister urak részéről az 1867-iki kiegyezésnek a magyar államra fenséges voltáról hallottam. Ezen nyilatkozatokat, t. ház. egész nemzeti létünk hagyományos múltjával ellenkezőknek ismerve, valóban nem tudom, ezen minister urak önhittsége vagy tévedése nagyobb-e ezen tárgyban ? Én meg vagyok győződve, t. ház, hogy semmiféle tanszéki elméleti ábránd nem fogja befolyásolni azon meggyökerezett nemzeti köz­szellemet, mely a magyar állam függetlenségét és teljes önállását kivánja, a mely kívánja, hogy Magyarországnak külön külügye, külön hadügye, kizárólagos pénzügye és közgazdasága legyen (Helyeslés a szélső balon) és mindezeket saját maga, saját törvényhozásában intézze el. (Helyeslés a széhő balon.) Ez azon programúi, melyen én állok és a melyen, mióta képviselő vagyok, választóim megválasztottak. Magyarország teljes önállósítása, minden közösügyes viszonynak megszüntetése azon programra, melynek föléje semmit, de amely­nek mindent alá rendelek. (Helyeslés a szélső balon.) Természetes tehát, hogy mint eddig, iigy most sem szavazom meg a törvényjavaslatot, hanem bátor vagyok a következő ellenindítványt beterjeszteni: (Halljuk! Halljuk!) „A közösügyi kiadások utó-pótlására, az 1880. évi határvámi bevételek csökkenése folytán felszámolt, összesen 3,206,363 forint és 6 krajezárt tevő összeg fedezésére a pénzügyminister nem hatalmaztatik fel". Kérem ezen indítványom elfogadását. (Helyes­lés a szélső balon ) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát be­zárom. Ha, t. ház, elfogadja a szőnyegen levő tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául, akkor természetesen az ellen­indítvány elesik. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem % (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt el­fogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta általánosságban a tör­vényjavaslatot és igy az ellenindítvány elesett. Következik a részletes tárgyalás. Először a czím. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei­ben is letárgyalva lévén, harmadszori megszava­zása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság 560. számú jelentése az elkésve, illetőleg s^zabábytalaiml^be^ jelentett italmérési jogok kártalanítása~tárgyában TényhltotíT törvényjavaslatra vonatkozólag. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóz­tatik tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizott­ság előadóját illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A kár­talanítási terminusra vonatkozólag több olyan mu­lasztás és illetőleg nehézség merült fel, a minek | következében a pénzügyminister ur indittatva érezte magát arra, hogy e törvényjavaslatban még azoknak a regale-talajdonosoknak, a Jkik vagy téves hatóságnál, vagy pedig a törvényben meg­szabott terminus után, azonban az 1890. év de­czember végéig nyújtották be folyamodványaikat, módot nyújtson arra, hogy kártalanítási összegük­höz juthassanak. Erről szól a törvényjavaslat, a melyben a pénzügyminister ur egyúttal felhatal­i mazást kér arra, hogy az úgynevezett albizottság I közremííköíiése nélkül directe is elintézhesse ezen kártalanítási ügyeket. Tisztelettel ajánlom a t. háznak a törvény­javaslatot elfogadás végett, azzal a megjegyzés­sel, hogy a pénzügyi bizottság, tekintettel arra, hogy a tárgyalás ideje előrehaladt, a törvény­javaslat eredeti szövegében kitűzött határidőt S 1890, június 30-ika helyett 1890. szeptember ! 30-ig ajánlja meghosszabbittatni, hogy igy a rega ] e tulajdonosoknak több idejük legyen joguk érvényesítése végett jelentkezni. (Helyeslés) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve. Hogyha tehát szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadni, igen vagy nem?(Elfogadjuk !) Azt hiszem, kijelenthetem, bogy az általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Követ-

Next

/
Thumbnails
Contents