Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-386

386. országos ülés június 2-án, hétfőn. 1890. 431 phylloxeravész által, mely ily finomabb borokat termel. Kerti borokat jövőre is termelhetnek olcsóbban, homokos helyeken, de hegyeken kénytelenek lesznek a szőlősgazdák igen tetemes beruházásokkal újítani meg szőlőiket, helyes tehát, ha ezeknek a belföldi boroknak piaeza lehetőleg szélesittetik és biztosíttatik. Ezen felfogást a t. pénzügyminister úr is helyesli és azt mondta, hogy habár ezeket a borokat nem is lehet csemegeborok neve alá sübsuimnálni — ezek asztali borok lévén — ő belátja ezen indokok helyességét, de miután az utóbbi időben, amint említette, a fűszerkereskedők által árult belföldi borok árát tetemesen, jelesen 1 írtról 60 krra leszállította, nem látja magát indíttatva további leszállításhoz hozzájárulni. Ezen egyetlen egy indok ellenében bátor vagyok hivatkozni a tényleges állapotra és arra, hogy mi volt 1888: XXXV. t.-cz. előtt megállapított borok ára. Előttem van a belügyministernek 1876. deczember 31-én 59.560. sz. alatt kibocsátott rendelete, a mely az italmérési jog gyakorlatára és az e részben felmerült kihágásoknál követendő eljárásokra vonatkozik és azt szabályozza. Ezen rendeletnek mindjárt második pontjában világosan ki van mondva, hogy az olyan borok, a minőket én említettem, t. i. honi csemege boroknak olyan borok tekintendők, a melyek ára legalább 60 krban van megszabva. Ugyanezen intézkedés foglaltatik a végrehajtási rendeletben és én a g} akorlatból tudóin, hogy 1876. óta ez mindenféle módosításon is ment keresztül, de épen a bor árakat illetőleg, folytonosan változatlanul érvényben maradt. Ennélfogva a törvény életbe lépte előtt a forgalomba hozott hazai borok ára 60 kr. volt és nem 1 frt. Én tehát azon indokok alapján, melyeket a t, pénzügyminister ur is helyesel, indítványozom, hogy miután a közelmúltban nem történt leszállí tás ezen áraknál, ezen leszállítás most eszközöltessék és pedig 60 krról 40 krra. Ezzel eléretik, hogy jövőre a jobb hazai borok, a melyek termelése olyan jelentékeny nehézségekkel küzd és nagy áldozatokat kivan, ez által is támogattassék. Ezzel szemben az általános tárgyalás alkalmával felhozatott, hogy ez ellen a regalebérlők a megkötött szerződésekre hivatkozván, esetleg felszólalhatnának. De miután ebben a törvényjavaslatban, a melynek legnagyobb része már el is van fogadva, az italmérési jog bérlői számára oly kedvezmények adatnak, a melyek az eddigiekhez nem is hasonlíthatók, azt hiszem, ez irányban sem foroghat fenn semmi aggodalom. Ennélfogva el lévén hárítva azon egyetlen ellenvetés, a melyre aminister hivatkozott, bátorkodom a jelen szakasznál módositványomat beterjeszteni, mely oda irányul, hogy a 7-ik §-nak az 5-ik lapon levő első bekezkedése helyett, a mely csupán honi csemegeborról szól, a következő szöveg iktattassék be: „Kis mértékben elárusítható honi finomabb asztali bor árának literenkint legalább 40, a csemege borénak legalább 60 krajczárban kell megszabva lennie, ebben az árban a palaczk értéke is benfoglaltatik, mely azonban literenkint 10 krajezárt meg nem haladhat." Bátorkodom ezen módosítványt a t. háznak becses figyelmébe ajánlani. (Helyeslés balfelöl, Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Már az általános vita folyamán bátor voltam jelezni, hogy jóllehet az 1874. óta fennálló szabályzat szerint a esemegebor ára 1 forinton és 60 krajczáron alul soha sem volt, tényleg 40, sőt 36 krajczáros bort is árulnak fííszerkereskedésekben. A kereskedelem tényleges viszonyaira való tekintettel tehát ezen módosh"váuyhoz hozzájárulok. (Helyeslés.) A szerkezet szempontjából azonban azt volnék bátor ajánlani, hogy az a módosítvány, melyet Mudrony t. képviselőtársam adott be s mely a zárt edényekre vonatkozik, a 7. §. első bekezdésének végére tétessék, (Helyeslés.) igy azután vonatkoznék valamennyire s ez esetben a többi módosítványok ugy vétetnének föl, a mint a t. képviselő ur javasolta. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 7. §-hoz négy módosítvány adatott be; azt hiszem, legczélszerűbb lesz e módosítványokat az illető bekezdéseknél tárgyalni. A pénzügyminister ur által Mudrony képviselő ur első módosításán tett változtatása szerint az első bekezdés maradna ugy, a mint van, egész addig, hogy „árusíthatják", azután jönne ^parafadugóval és érczkupakkal vagy a czég pecsétjével ellátott zárt edényekben". Kérdezem tehát a t. házat, méltóztatik-e ezen módosítványnyal szemben az eredeti szerkezetet fentartani? (Nem!) Az nem tartatik fenn és igy kijelenthetem, hogy a t. ház a módosítványt elfogadja. Az a) ponthoz Graál Jenő képviselő ur azon módosítást adta be, hogy annak szövege helyett tétessék: „honi, finomabb asztali csemege és külföldi bort". Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e, szemben ezen módosítással, a bizottsági szövegezést fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Nem tartatik fenn és igy a módosítás elfogadtatik. A b) pont meg nem támadtatván, elfogadtatik. A c) ponthoz Mudrony képviselő ur azon módosítást adta be, hogy a „szilvóriumot" szóhoz tétessék hozzá: „és egyéb különleges pálinkát". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen módosítást elfogadni, igen vagy nem % (Igen!) Elfogadtatik. A d) ponthoz Mudrony Soma képviselő ur azon módosítást adta be, hogy ezen szavak helyett „05 liternél nem kisebb mennyiségben"