Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-386

,424 S8ÍH országos tilés.jnning 2-án, héífftn 18$0. javaslatban rejlő dispositióknak tulajdonítandó, mint azon igen sok oldalú és cardinaíis tévedéseknek, melyekben a felszólalt t. képyiselő urak nemcsak e javaslatot illetőleg, hanem általában fennálló pénzügyi törvényeinkre nézve lenni méltóztatik. Mert ha valaki a fennálló pénzügyi törvényeket nem ismeri és egyes dolgokat, melyek hosszú idő óta már fennállanak, nem tud és oly szempontból hirálmeg egy javaslatot, annak intézkedéseit horribiliseknek mondja, azt nem fogadhatom el argumentumul arra nézve, hogy a javaslat nincs jól előkészítve, hanem azt egy kétségtelen argumentumnak tartom arra nézve, hogy az illető képviselő urak nincsenek elkészülve, hogy ily tárgyban felszólaljanak. (Igás ! XJgyvan! jobbfelől.) . És csak egynéhányat említek fel ezen cardinaíis tévedések közül. Először is azt, a mit ma Szalay Károly képviselő ur mondott, hogy e javaslat azt mondja, hogy bort nagyban az egyik körzetből a másikba nem szabad vinni. Engedelmet kérek, e javaslat a 100 literen felüli borforgalmat teljesen érintetlenül hagyja,; 100 liieren felüli bor és sörmennyi-éget minden korlátozás és bejelentés nélkül egészen szabadon lehet valamely körzetbe be, vagy abból kivinni. A 100 literen aluli forgalomra nézve, melynél eddig az a korlátozás állott fenn, hogy i'yen mennyiséget semmiért sem volt szabad egy másik körzetbe bevinni, azt mondja, hogy azt csak megfelelő adó elíízetes lefizetése meílett lehet bevinni. Ez, ha ngy tetszik, új szolgáltatás, vagy ha ugy tetszik : új korlátozás. De ha nem igy méltóztatik megítélni a dolgot, amint az ma 5 hónap óta áll fenn, hanem méltóztatik a megelőző évek hosszú sorára terjedő praxist tekinteni: akkor a kérdés ugy áll, hogy 1836-tól mostanáig nem volt szabad semmit sem bevinni, kivévén betegeskedések és lakodalmak eseteit, most pedig szabad, de bizonyos ellenszolgáltatás, vagyis literenkinti 3 kr. befizetése mellett. De hát ezt a tévedést nem annyira a fennálló törvények nem ismerésének, mint talán ezen törvényjavaslat futólagos áttekintésének vagyok hajlandó tulajdonítani. Ennél nagyobb tévedés már az, a mit tegnapelőtt Szederkényi Nándor képviselő ur mondott, hogy e javaslat hatályon kivül helyezi azon kedvezményt, melyet egy másik : a borfogyasztási törvény ad 8 a mely a saját használatra való borfogyasztást adómentesen hagyta, mig a jelen javaslat ezt adó alá vonja. Szederkényi Nándor: Ezt nem mondtam! Wekerle Sándor pénzügyminister: Azt méltóztatott mondani, hogy a saját használatra való borfogyasztás nálunk adómentes, Engedelmet kérek, ez nem adómentes, hanem adóköteles s igy itt nem. egy adómentes tárgy vonatik újabb adó alá, hanem egy már is adóköteles tárgy érintetik näövá\. (Szederkényi Nándor tagadólag int.) i Bocsánatot J

kérek, nem olvastam a képviselő ür 1 beszédét, de nagyon jól emlékszem rá, hogy miiyen I jegyzeteket tettem. Különben, hogy tovább e felett J ne immoráljünk, bátor leszek egy másik tévedést j szóba hozni. (Halljuk! Halljuk!) Ugy Szederkényi Nándor, mintPolónyi Géza •képviselő urak azt mondják, hogy helytelen és a nemzeti jellemmel és szokásokkal és minden szabadelvüííéggel ellentétben van az, hogy arra köteleztessenek a felek, hogy havaiamely adóköteles italt valamely beszedési körbe visznek be, köte

: lesek az italmérési jog bérlőjénél, jelentkezni; hogy a bérlőt hatósági személyi jogokkal ruházzuk fel; hogy annak államhatalmat adunk a kezébe, mert ez végzete? lehet és a közönség vétr nélküli zaklatására vezethet. Engedelmetkérek, sajnálom; hogy a t. képviselő urak nem tudják, hogy ez sem új intézkedés, mert ugy a bor- és húsfogyasztásí adóinkról, mint a ezukor .és a sör megadóztatásáról szóló törvényekben szakasztott ez intézkedések vannak. Itt tehát nincs új intézkedés, hanem csak hasonló tárgyú törvényeknek más adónemekre vonatkozó határozmányai terjesztetnek ki az italmérési adókra. ; Még tovább ment Polónyi Géza és ha jól emlékszem, Szalay Károly képviselő ur, a kik attól tartanak, hogy a közönség, ha e törvény létrejő, a házkutatások által mennyi za klatásnak lesz kitéve. Mélyen sajnálom ismét, t, ház, hogy a képviselő urak nem érdemesítik a pénzügyi törvényeket arra, hogy azoknak a házkutatásra vonatkozó részét tüzetesebb tanulmányozás tárgyává tegyék. Hä ezt tették volna, akkor aggályaiknak túlnyomó része mindenesetre elenyészett volna, mert tudnák, hogy nemcsak a regalebérlő, nemcsak a fináncz, hanem a fináncz-biztos sem tarthat tetszés szerint házkutatást, mert — kivéve, ha tetten ért csempészeket üldöz és azok előle valamely házba menekülnek, de ez minden házkutatásra nézve áll — házkutatás csak ugy tartható, ha arra a pénzügyigazgatóság előzetesen Írásbeli engedélyt ad. Még ez sem elég, t. ház, hanem ezenkívül oly helyeken, a hol szolgabírói székhely van, a szolgabíróság, más helyeken pedig a községi elöljáróság egy tagjának jelenléte szükséges, Ily korlátozások között, melyekre nézve megjegyzem, hogy azok az egyéni szabadság nagyobb biztosítékait rejtik ma^ gukban, mint akár a hasonló franczia, akár a ha* spnló olasz törvények, azt supppnálni, hogy egy j egyszerű regalebérlő hetenkint 3—4-szer ház; kutatást fog tartani és ezzel a feleket borzasztó | zaklatásnak fogja kitenni^ megint oly félelem, melyí nek, Cizáfolatába bocsátkozni nem fogok. (Helyeslés jobbfplől) ';,,,. ... .: , •; ; jyégül ugyancsak a .képviselő, urak egyike szörnyen -bámul és .közjogi sérelmet..;, lát abban,; I ^Pgy itt, az van a vtör.vényjiavasj^tbajl•.:,' küWöldj