Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-385
390 885. országos ülés május 31-én, szombaton. 1890. fogják használhatni, e kedvezményt a pénzügyi hatóság engedélyétől teszi függővé. Erre azt mondják, hogy ez megint zaklató, a kormány hatalmát növelő eljárás. (Felkiáltások a szélső balon: Igaz!) Ha ez igaz volna, ha a sok zaklatás, a kormány hatalmának oly óriási növelése fenforogna, nem ily lényegtelen, hanem valóban vitális jogosítványaiknál, melyek csakugyan az illetők összes érdekköreit átölelik, ha a zaklatások tekintetében mindazok igazak lettek volna, miket felhoztak, akkor itt nem lenne más, mint egy absolut kormányhatalom, melynek kegyétől függne az egész ország. (Felkiáltások a szélső balon: ügy is van!) Ugyan, t. ház — erre kénytelen vagyok reflectálni — mikor az italmérési jövedékről szóló törvény tárgyaltatott, azt mondták: ez oly borzasztó hatalom a kormány kezében, hogy ezzel visszaélhet a legnagyobb mértékben ; mi fo 0 r itten következni, ha ezen felhatalmazás a kormánynak megadatik? És a felhatalmazás a kormánynak megadatott ; a kormány végrehajtotta ezt a törvényt, még pedig itt azután csakugyan áll az, hogy azt végrehajtotta, ugy, hogy arra megfelelően előkészülve nem lehetett, mert, engedelmet kérek, mást tesz az, ha nekem egy esztendei időm van egy törvény végrehajtására és ha fél esztendei időm van az adatok beszerzésére és magára a végrehajtás biztosítására, ugy, hogy azt merném mondani, hogy a kormány alig néhány hétig foglalkozhatott magával a végrehajtással . . . (Egy hang a szélső balon: Elég helytelenül!) Hogy helyes volt-e, vagy nem, e fölött nem vitatkozom; de ha nem volt helyes, nem mi tettük nem helyessé, hanem a körülmények, mert itt nagy kérdéseknek a közérdek szempontjából azonnali, gyors megoldásáról volt szó. (Igaz!Ugy van! jobbfelöl.) Midőn tehát, t. ház, ily óriási diseretionalis hatalommal járó törvényt ily rövid idő alatt hajtottunk végre, midőn az idő rövidsége miatt is ennek mindeu tekintetben correct végrehajtásáért valaki legalább morális felelősséggel méltányosan nem terhelhető oly mértékben, mint ha a megfelelő idő rendelkezésre állott volna, egy ilyen törvény végrehajtása után egyetlen egy panaszhang felh;;ngzott-e, mely azt tárgyalta volt, hogy a kormány visszaélt a neki adott diseretionalis hatalommal ? (Helyeslés éx tetszés jobbfelöl,) Ily előzmények után, t. ház, én ily viszonylag csekély diseretionalis jognak előre megszabott határok közt kérésére nézve azt az ellenvetést, hogy itt újabb zaklatásoknak teszszük ki a közönséget, el nem fogadom. (Élénk helyeslés jőbbfélbl.) Én is foglalkoztam, t. ház, azon ideával, hogy ha a mezőgazdáknak meg akarjuk azt a kedvezményt adni, a mely, nézetem szerint, a mai viszonyok szerint mdokolt, hogy adómentesen szerezhessék be a pálinkát, nem lenne-e helyesebb általános fogalom-meghatározást venni fel a törvénybe és nem a kormány concessionarius eljárásától tenni függővé, melyik mezőgazdának adjuk ezt és melyiknek nem. De bármennyire foglalkoztam is e kérdéssel, azt láttam, hogy ha ily fogalom-meghatározásra adjuk magunkat, a czelt nem érjük el, mert oly szíík kört állapítunk meg, a melyen belül ezután az ily jogosult mezőgazdák nagy része nem foglalhat helyet, vagy oly tág kaput nyitunk, hogy abba mindenki belefér és ekkor kár lenne ezt a törvényjavaslatot tárgyalni, hanem mint Graál Jenő t. képviselő ur indítványozza, le lehetne venni a napirendről. Nálunk, t. ház, hol a népességnek — nem emlékszem a statistikai adatra, azért nem mondok percentet — mondhatnám túlnyomó nagy része mezőgazdasággal foglalkozik és az a másik rész, a mely nem kizárólag mezőgazdasággal foglalkozik, a mezőgazdaság különböző érdekkörével annyira össze van kötve, hogy főfoglalkozása mellett még a mezőgazdaságot is mellékes foglalkozásként tízi, ugy, hogy a mezőgazdáknak itt meghatározandó fogalma alól ki nem volna hagyható, ha a mezőgazdáknak általános fogalmát meghatározzuk, vájjon ki lesz az, a ki ezen törvény rendelkezései alá nem vonható ! Vájjon indokolt volna-e tehát itt megszorító intézkedéseket tenni ? (Helyeslés jóbbfélőh) Itt fogok, t. képviselőház, felelni arra, a mit Molnár József t. képviselő ur felhozott és ez képezi egyúttal az argumentumot arra nézve, miért kellett a kérdést ugy megoldani, a mintáz a törvényjavaslatban megoldva van, hogy micsoda elvek vezérlők a törvényjavaslat e dispositióinál és micsoda mezőgazdáknak lenne megadandó az a kedvezmény,-hogy a pálinkát adómentesen szerezhessék be ? Meg lenne adandó azon mezőgazdáknak, a hol vidékenkint eddig szokásban volt a munkásoknak készpénz díjazása mellett az italok kiszolgáltatása által való díjazása is, a hol ez az egyes gazdák üzleti költségét képezi és meg lenne adandó másodszor azon gazdáknak, a kik akár cselédjeik, akár pedig munkásaik által oly menynyiségű pálinkát fogyasztanak egy esztendőben, hogy indokolt volna azon engedmény megadása, hogy a 100 literen felüli mennyiséget maguk szerezhessék be. És itt nemcsak a szoros értelemben vett mezőgazdákról, hanem egyúttal az erdő-munkásokról és főleg aszőlőmíívelőkről is van szó. Ezek azok az elvek, t.képviselőház, amelyek a concessio megadásánál azon könnyítések mellett, melyeket a pénzügyi bizottság jelentésében kiemelt, a kormányt vezérelni fogják. (Helyeslés a jobboldalon.) Második lényeges disposiciója e törvényjavaslatnak, hogy a szeszes italoknak az egyik körzetből a másikba való átvitele meg van tiltva. Itt ismételve csak azokra utalhatok, a miket a t. házban egy hozzám intézett interpellatióra adott válaszomban kifejtettem (Halljuk! Halljuk!)
