Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-382

382. országos ülés május 28-án, szerdán. 1890 311 Eötvös Károly: Tisza István képviselő ur súlyos szemrehányást tett nekünk, azt mondván szórói-szóra, hogy mi játszunk a szavakkal és jelszavakkal, midőn egyrészről a loyalitást és másrészről a Kossuth Lajoshoz való ragaszkodást hirdetjük. Mi igenis hirdetjük és nemcsak hirdetjük, hanem követjük is mind a kettőt, úgy, a mint felfogásunk magával hozza; a mint hazafiúi érzetünk dictálja. De a t. képviselő ur, úgy látszik, nem egészen biztos arra nézve, hogy mi a szavakkal és jelszavakkal való játszás? Mert ha biztos volna ebben, nekünk ezt a szemrehányást talán nem tette volna. (Helyeslés. Ugy van! szélső baloldalon.) Az igaz, sokszor előfordul a nemzetek alkotmányos életében — nem alkotmányos életében is — hogy vannak államférfiak, sőt vannak pártok is, a kik és a melyek játszanak e szavakkal és játszanak e jelszavakkal; (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) de mi az: bizonyos szép eszmékkel megnyerni a nemzet bizodalmát, a nemzet bizodalmának segélyével megnyerni a hatalmat s a hatalom segélyével kijátszani a nemzetet? (Élénk tetszés a szélső baloldalon ) A t. képviselő ur, ha csak a közel múlt történetét vizsgálta volna, rájuthatott volna arra, hogy ki az és kik azok, kik ekként játszottak a szavakkal és a jelszavakkal. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De ne menjen vissza a képviselő ur 20 — 25 év alkotmányos történetére, gondoljon vissza egy félévre, hogy mi történt egy félév óta ezzel a Kossuth-kérdéssel? Előállott egy államférfiú és kijelentette, hogy a ki a díszpolgárságot elfogadta, azt ő magyar állampolgárnak tekinti; ha mi nem tekintjük annak, a mi dolgunk, de ő annak tekinti. (Élénk derültség a szélsőbaloldalon.) Később ugyanazon államférfiú kijelentette, hogy még sem elég a diszpolgárság, hanem Kossuth repatriálására való tekintetteltörvényjavaslatot fog a képviselőház elé terjeszteni. (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Ismét változtak a viszonyok és újév napján ugyanazon államférfiú kijelenté, hogy minden kijelentését félreértik a gonoszok (Élénk derültség a szélső baloldalon) és félremagyarázzák a jámborok; (Hosszas élénk derültség a szélső baloldalon) majd megmutatja itt a parlamenfben.hogy ki hát az a Kossuth! (Derültség a szélső baloldalon.) lemét multak a hetek és hónapok, akkor a korona elé terjesztett egy törvényjavaslatot, azt mondván, helytelen dologugyan Kossuth repatriálása, de ígéretem köt, tehát Kossuthot xepatriálni kell. (Élénk derültség szélső balfelőL) De azóta ismét változtak az idők és még meg fogjuk érni, hogy ugyanazon államférfiú vagy egyáltalában nem szavaz, vagy ellenünk fog szavazni e törvényjavaslatnál. (Derültség a szélső baloldalon.) Az a szavakkal és a jelszavakkal való játszás, midőn egy államférfiunak egy határozott concrét kérdésben minden héten vagy legalább minden hónapban egymással ellenkező, egymást kizáró nézete és actiója van. (ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) De még azt sem kérem, hogy ennyire erőltesse meg a képviselő ur emlékező tehetségét és elégnek tartom, ha csak 3—4 napra gondol vissza, hogy meggyőződjék arról, mi a szavakkal és jelszavakkal való valódi játszás '.(Halljuk a szélső baloldalon) 1875-ben szegre akasztani a politikai elveket azért, hogy hatalomhoz jussunk s 1890-ben, midőn kimúlunk a hatalomból, akkor Újvidéken leakasztani a szegről azokat az elveket (Ugy van! Ugy van! Hosszas élénk derültség a szélső baloldalon) és előállani azzal, hogy mi támogatjuk ezt a kormányt, amikor és a miként nekünk tetszik, de a 67 iki kiegyezésre és a delegatiókra nézve csak az a nézetünk, a mi 1875 előtt volt. (Nagy derültség a szélső baloldalon.) Midőn tehát a képviselő ur valakinek szemrehányást akar tenui, hogy játszik a szavakkal s a jelszavakkal, nézzen ott körül a maga közvetlen környezetében, megtalálja ott a szemrehányásnak méltó tárgyait nagy seregben. (Ugy van ! Uyyvan! a szélső baloldalon.) E kérdésről, t. ház, épen azért, mert Tisza István t. képviselő ur pendítette meg, sokat beszélhetnék, sőt consequentiákat is vonhatnék le ebből és az ezzel összefüggő kérdésekből. De nem teszem. Nem teszem azért, mert támadnom kellene akkor Tisza Kálmán képviselő, volt niinisterelnök urat és támadnom kellene Móricz Pál képviselő urat, pedig én az ő szövetségökre számítok.(Hoszszantartó zajos derültség bal- és szélső baloldalon.) Hitetlen szövetségesek ugyan, az igaz, (Zajos derültség a szélső baloldalon) de őseink is gyakran szövetkeztek a hitetlenekkel, (Nagy derültség a bal- és szélsőbaloldalon) midőn nagy szükség parancsolta, vagy midőn nagy politikai közhaszon látszott abból következni. Én számítok reájuk (Zajos derültség bal-és szélső baloldalon) és azért nem folytatom tovább azt az eszmemenetet, (Halljuk! Halljuk!) melynek alapját e házban Tisza István képviselő ur, Újvidéken pedig Móricz Pál képviselő ur vetették fel. (Derültség. Halljuk! Halljuk!) Mielőtt magára a törvényjavaslatra s annak szorosabb értelemben vett rendelkezésére áttérnék, még gróf Apponyi Albert t. képviselő urnak egy ellenvetésére, illetve megjegyzésére kell ugy kiszakítóttan nyilatkoznom. Mindenki tudja, (Halljuk! Halljuk!) hogy én a t. képviselő urnak kiváló tehetsége és kiváló, majdnem páratlan politikai képzettsége iránt nagy tiszteletet érzek s nyilvánítok minden alkalommal, (Halljuk! Halljuk!)hu tehát most beszédem folyamában egyszer-másszor mégis azt kell demonstrálnom, hogy a t. képviselő urnak érvei nagyon gyöngék s érvelése nagyon hézagos volt; ha azt kell eonstalálnom, hogy nagy tévedésekbe esett: akkor ezt kétségtelenül nem