Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-365

365. országos ülés májns 2-án, pénteken. 1890. g| azt a tiz táblát vagy ezt az egyet, vagy compro­mittalj a mindkettőt, hogy ne compromittalja a mi­nistert vagy compromittalja a ministert. De nem ez volna még a legnagyobb baj, legalább a mitől én félnék. (Derültség.) Hanem mi fog ebből elő­állani ? Az, hogy a Curia kimond egy elvet, egy teljes ülési megállapodást, mely senkit a világon nem fog kötelezni. Mert az alsó birót a felső bíró­ság elvi jelentőségű határozatához kötni absolute nem lehet, minthogy ezzel illusoriussá lesz a bírói függetlenség, (Ugy vem ! Ugy van! a szélső balon.) De ha ez nem válnék is illusoriussá, delehetetlenné tétetnék a jogfejlődés. Mert hány évre szól a Curia elvi jelentőségű határozata? 1, 2, 3, 5 vagy 10 évre ? Mert hisz örökre csak nem szólhat. Már most az a tábla, mely már egyszer meghozta elvi jelentőségű' határozatát, másodszor nem fogja-e ugyanazt a határozatot meghozni? Meghozza bi­zony tízszer is és igy marad egy elvi jelentőségű curiai határozat, a mely a levegőben lóg és senkit nem kötelez, de az ítéleteket compromittalja és a Curia tekintélyének nem használ. És ha a táblák a Curia határozata után újabban is ragaszkodnak elvi álláspontjukhoz, akkor a Curia kimondott egy elvet, melyet senki sem respectál. Lehet akkor e &y ügyfél, kinek kezében van egy jogerős ítélet, melyről a Curia azt mondja, hogy az törvényte­lenség; de azért ép ugy elverik rajta a port, mintha a Ctiria semmit sem szólt volna. (Ugy van! Ugy van ! a szélső baloldalon.) De mit akar a minister ur a jogegység esz­méjével oly államban, hol annyi kivételes bírósági intézmény van — nem is szólok a statáriumról — mint az egyházi bíróságok, a választott bíróságok, a börzebiróság, hol mindezen bíróságok, mint ki­vételes bíróságok, egyenesen a töryény által alko­tott forumok arra, hogy a jogegységet veszélyez­tessék ; mert az bizonyos, hogy a hiány kivételes bíróság van, annyiféle jogfejlődés képzelhető azoknál és minden ilyen bíróság egyes tanácsai­ban is. De minek a jogegység eszméjének védel­mezésével előállani egy államban, hol —mint ná­lunk — a hány bagatellbiró van, annyiféle a jog­egység. Hiszen bagatellbiró ítélete csak alakilag támadható meg. A bagatellbiróságok hatáskörébe utalt pereknél, tehát szegényebb emberek pereinél a jogegységet nem akarja-e a minister ur vala­hogyan megvédelmezni? De tovább megyek. Azon kérdésekben, melyekben a törvényszék az utolsó fórum, nem akarja a jogegységet megvédelmezni? De még egyet mondok. A t. minister ur saját javaslatában alkot egy iij orgánumot, alkotja a királyi ítélőtáblák mellé beosztott főügyészségeket. Nem gondolja-e a t. minister ur, hogy a bűnvádi téren ezen 11 kir. táblához beosztott főügyészek jobban fogják a jogegységet veszélyeztetni, mint az összes királyi táblák? Szilágyi Dezsö igazságügyminister:Nem! Polónyi Géza: Nem? Én megvilágítom azt, hogy igen. Mert a hány királyi főügyészség lesz a vádrendszer mellett, annyiféle lehet a fel­fogás a tekintetben, hogy valamely cselekmény, mely hivatalból üldözendő, üldöztessék-e vagy sem. Az egyik főügyész közcsend elleni kihágás­nak, a másik lazításnak, a harmadik hatóság elleni erőszaknak fogja minősíteni ugyanazt a cselek­ményt, a negyedik azt fogja mondani, hogy ezen cselekmény egyáltalában alkalmatlan arra, hogy bűnvádi üldözésnek tárgyát képezze. Miután a vádrendszer mellett nagyon is lehetséges, hogy a biróságok el is fogadják ezeket az indítványokat, az egyes kir. táblák mellé rendelt főügyész nem­csak a jogegységet fogja veszélyeztetni, de való­ságos kegyelmezési jogot is fog gyakorolni. (Igás! Ugy van! a szélső balfelöl.) De mivel lehet, t. ház, a jogegységet meg­védelmezni? (Halljuk! Halljuk!) A mi meggyőző­désünk szerint nem ily paragraphusokkal, melyek a minister urnak omnipotentiáját hirdetik s melyek, mint gróf Apponyi Albert képviselő ur helyesen jegyezte meg, nevelhetnek engedelmes bírói kart; hanem olyan törvényekkel, melyek a magánjog codificatiója mellett lehetővé teszik a birói fele­lősségnek teljes szigorral való alkalmazását. (He­lyeslés szélső balfelöl.) Ezek nyújtanak biztosítékot arra, hogy jogegység fejlődjék Magyarországon, de nem oly intézkedések, melyek egy administra­tiv fórumnak, mint a milyen a minister ur, jogot adnak belenyúlni a birói Ítélkezésbe, jogot adnak arra, hogy a kir. ítélőtáblának jogérvényes ítéle­tét a legalitás szempontjából compromittalja, hogy ráüsse a bélyeget, mielőtt a Curia e kérdésben határozott és kimondhassa, hogy felfogása szerint ezen ítélet ellenkezik a törvénynyel. Lehet ily paragraphusokat hozni, de az a párt, mely a jog­állam eszméjét másként fogja fel, ne vegye ezt a minister ur személye iránti bizalmatlanságnak, soha semmiféle igazgatási fórumnak, soha semmiféle administrativ hatóságnak, oly termé­szetű jogot, mely a birói Ítélkezésbe való bármi­féle ingerentiát biztosít, megszavazni nem fog. (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) Ez okból, t. ház, nem való ezen szakasz ezen törvénybe. Már most mit szóljak arra, t. ház, hogy a minister ur, ki magának annyi mindenféle ter­mészetű felhatalmazást kér, a mennyit eddig a magyar törvényhozás még nem adott s különösen nem adott azóta, mióta a nyugdíjazás módozatait törvénynyel állapította meg; mit szóljak ahhoz, t. ház, hogy nekem e helyen azon szerep jutott osztályrészül, hogy a birói elmozdíthatlanságnak és függetlenségnek elvét Szilágyi Dezső igazság­ügyminister úrral szemben védelmezzem ? Szilágyi Dezső igazságiigvniinister: Nem szükséges ! (Felkiáltások a széhö baloldalon: De ugy van '.)

Next

/
Thumbnails
Contents