Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-379

379. orseáges Wés májns 21-én, szerdán. 1880. 553 De, t. képviselőház, úgy a deczember 9-iki, mint később az április 4-iki levelében, Kossuth Lajos azt mondja, hogy Magyarországon a kép­viseleti rendszer óriási humbug.. .(Igás! TJgy van! a szélsőbalon. Nagy zaj jőbbfelől.) Polónyi Géza: Nagyon igaz! (Zaj. Sáli­juk! Halljuk!) Gróf Szapáry Gyula ministerelnök: és hazánk jelenlegi viszonyait törvényesített jog­talanságnak nevezi. (TJgy van! a szélső baloldalon. Mozgás jőbbfelől.) Ez, t ház, igen határozott és világos kijelentés és én csak azt csodálom, hogy az, a ki egész közjogi helyzetünket és lételünket törvénytelennek s jogtalannak t ;rtj ki nem is­meri el azon uralkodót, a ki Magyarország törvé­nyes királya, miképen kívánja és kívánhatja ezen törvényhozástól és ezen fejedelemtől azt.. . Polónyi Géza : O nem kívánja! (Nagy zaj jőbbfelől) Lukáts Gyula: Mert magyarnak született! (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk!) Gróf Szapáry Gyula ministerelnök? ... hogy ő érte különleges intézkedést tegyen a tör­vényhozás? (Élénk helyeslés jőbbfelől. Mozgás a szélső baloldalon.) De, t. képviselőház, azt is mondja Kossuth Lajos ezen levelében, hogy „az 1867-iki kiegye­zést egy múlékony nemzedék jogfeledő gyenge­ségi kifolyásának tekinti." (Nagy mozgás.) Enge­delmet kérek, ezen kijelentéssel Kossuth Lajos — nézetem szerint — ellentétbe helyezte magát a nemzetnek nyolcz választás alatt kinyilatkoztatott akaratával, mely ezt a helyzetet elismerte. (Élénk helyeslés jőbbfelől. Mozgás a szélső baloldalon.) Az 1867-iki kiegyezés eredményeit és annak folytán az ország fejlődését nemzeti, közgazdasági, anyagi és szellemi téren eltagadni nem lehet, még akkor sem, hogyha ezt oly történelmi múltú férfiúmondja is, minő Kossuth Lajos. (Elénk helyeslés jobbról, zaj és mozgás a szélsőbalon.) Bátran merem állítani, hogy a ki Magyarország azon fejlődését, mely az 1867-iki kiegyezésnek következménye, megakarja akadályozni és a ki ismét elő akarja idézni azon közjogi viszályokat és harezokat, melyek az ország fejlődését századokon át megakadályozták... (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső balon) az, méltóztassanak megengedni, épen nem cselek­szik a nemzet érdekében. (Zajos helyeslés jobbról.) Mivel pedig, t. ház a kérdésre nézve álta­lánosságban már tegnap elmondtam nézetemet; annak speciális részére pedig — melyet Helfy t. képviselőtársam tegnap említett fel — most mondtam el, hogy a kormány miért nem járul a törvény módosításához; ismételten kérem a t há2.at, méltóztassék a törvényjavaslat elvetésével a közigazgatási bizottság jelentését elfogadni. (Hosszan tartó élénk helyeslés a jobi oldalon. Mozgás és zaj a szélsőbalon.) Gróf Károlyi Gábor: Vádol s büntet egy­szerre. (Nagy zaj.) Elnök: Ki következik ? Dárdai Sándor jegyző: Perlaky Elek! (Nagy zaj és felkiáltások: 5 ferezet kérünk!) Perlaky Elek: T. ház! Jól tudom én ... . (Nagy zaj s felkiáltások: 5 perczet kérünk.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Helyeslés.) (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Perlaky képviselő ur nem kivan szólni, hanem Helfy képviselő ur kívánja félremagyará­zott szavainak értelmét helyreigazítani. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Helfy Ignácz: T. ház! Az igen t. minister­elnök ur részint félremagyarázta, részint félre­értette szavaimat; ezeket óhajtom röviden helyre­igazítani. (Halljuk! Halljuk !) Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy én a királyt akartam volna felelőssé tenni azért, a mit a kormány tesz, vagy nem tesz. Bocsánatot kérek, beszédemnek egész tartalma, egész iránya épen az volt és épen azt fejeztem ki, hogy meggyőző­désem szerint ő Felsége a király szívesen bele­nyugodott volna e törvényjavaslat elfogadásába, ha a t. kormány más okokból, más czélból az ellenkezőt nem tanácsolta volna. En tehát a kor­mányt tettem felelőssé és nem ő Felségét a királyt. Ez az egyik. Továbbá a t. ministerelnök ur szemrehányást tett nekem egy szóért, a szolga­lelkűségért. Én ezt nem oly értelemben mondtam, a mint azt a t. ministerelnök ur magyarázta. Hanem épen a t. ministerelnök ur tette hozzá a magyarázatot, midőn nyíltan elismerte, a mit én csak jeleztem volt, hogy az aradi levél volt az oka annak, hogy a t. kormány ez ügyben fel­fogását megváltoztatta. Es igy tökéletesen igazam van, midőn azt mondom, hogy önöket vezették és vezetik subjectiv okok, nem pedig minket itt ezen az oldalon. (TJgy van! a szélső baloldalon) Nincs jogom a dolog érdeméhez szólani; remélem azonban, hogy t. barátaim, a kik még fel vannak jegyezve szólásra és azok, a kik ezentúl fognak feliratkozni, iparkodni fognak megfelelni az igen t. ministerelnök urnak. Most csak annyit jelzek, hogy a t. ministerelnök ur összes kérdé­seimre kimerítőleg nem válaszolt s az egészből csak azt látom, hogy a ministerelnök ur fest egy nagy bűnt és erre az egy bűnre kimondja a bün­tetést, elfelejtve, hogy mi is, a kik itt ülünk és hosszú évekig collegája, a volt ministerelnök ur szintén küzdöttünk és küzdünk a 67-es kiegyezés ellen, de nem hiszem, hogy ezért joga lenne min­ket kihonosítani. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents