Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-378
236 378. országos Ülés május 20-án, kedden. 1890. kérvénynyel fordult, hogy állittassék föl Eger városában egy ily bizományi raktár azért, hogy a gazdák könnyebben juthassanak a szénkéneghez és fecskendőkhöz. Kért pedig a város 100 métermázsa szénkéneget és 40 fecskendőt. Elődöm e kérésnek helyt is adott és február 28-án kelt rendeletében intézkedett, hogy az országban levő egyedüli szénkéneggyárból, a zalatnaiból, egyelőre 70 métermázsa küldessék Egerbe. Intézkedés történt továbbá fecskendők küldése iránt is. A fecskendőkre nézve ugy áll a dolog, hogy azok itt Budapesten állíttatnak elő egy honi gyáros által és darabjával 40, nagyobb megrendeléseknél pedig leszállított áron 35 forintért adatnak. A basonminőségíí és némely vidéken inkább kedvelt ily franczia gépek 25 frtba kerülnek a szerzési, szállítási és egyéb költséggel együtt. A ministerium ugy intézkedett, hogy e gépek egyenlő mennyiségben küldessenek minden telepre s árukat egyenlősítette 30 frtra. Annak oka, hogy miért nem volt a kellő mennyiségíí szénkéneg azonnal elküldhető Egerbe, egyedül az, hogy a szőlősgazdák a tartányokat, vagyis azon vashordócskákat, melyekben a szénkéneget kapják, nem küldték vissza a depöt-kba, holott ez iránt ismételve s fokozatos tenorban felszólittattak. Ennélfogva most már arra vagyok kényszerítve, hogy vándorközegeket küldjek ki a végett, hogy házról-házra járva, beszerezzék ezen tartányokat. Ilyen tartány van összesen mintegy 2.000 métermázsára való; ugyanis 1.400 darab apró hordó és mintegy 100 darab 5 métermázsás. Mivel azonban ismételt sürgetés daczára márczius végén sem lettek megküldve Zalatnára ezen tartányok, nem lehetett mást tenni, mint szénkéneget onnan, a hol volt, olyan hordókban, a minők voltak, küldeni Eger városába. Innen eredt azután a t. képviselő urnak nehézményezése, hogy igen nagy tartányokban lett küldve a szénkéneg. Bátor leszek azonban még két — talán használhatom ezen kifejezést — túlzására refiectálni a képviselő urnak. Azt mondja ugyanis: „Hogy van az, hogy egyes szőlőgazdák, például Egerben és vidékén szénkéneget nem kaptak és igy a tavaszi szénkénegezés a gazdák kimondhatatlan kárára nem volt végrehajtható?" A mennyit — tekintve az idő rövidségét — lehetett, kaptak, de azt a kifejezést, hogy „kimondhatatlan kárára" túlzottnak merem mondani, mert mindnyájan tudjuk, hogy szénkénegezni épea olyhatálylyal, mint tavaszszal, lehet az elvirágzás után is és igy „kimondhatatlan kárról" ez alkalommal szó nemigen lehet. (Helyeslés jőbbfélol.) De továbbá azt mondja a t. képviselő ur: „Tudja a minister ur, hogy szénkéneg még ma sem kapható." Épen ez ellenkezőjét tudom, mert ma már kapható, sőt nagyobb q_uantumot szállítottak oda, mint a mennyit kértek ; de maga a képviselő ur is azt hozta fel panaszul, hogy óriási tömegeket szállítottak oda. No ha ez igy van, akkor valóban van szénkéneg. (Helyeslés jóbbfelöl.) De ismervén ezen kérdésnek fontosságát és tudván azt, hogy sürgős intézkedés szükséges, megnyugtatására a képviselő urnak és az öszszes szőlősgazdáknak a következőket mondhatom : (Halljuk!) Először intézkedés történt, hogy a közelebbi, tehát a júniusi szénkénegezési időszakra a Zalatnán készletben levő összes szénkéneg rendelkezésre bocsáttassák az egyes raktárokon a gazdaközönségnek, továbbá Francziaországból jelentékeny mennyiségíí szénkéneget rendeltem meg. Van szerencsém tudomására hozni a t. háznak, hogy júniusban kezdi meg működését a Rajeczen felállított szénkéneggyár, (Halljuk!) a melyakkép van berendezve, hogy évenkint 3.000 métermázsát képes előállítani és kötelezve van az eddigi 18 forintnyi árnál olcsóbban, 15 írtért adni. Végre a mennyire lehetett, tartányok beszerzéséről is gondoskodtam. (Helyeslés jőbbfélol.) A mi a fecskendők előállítását illeti, ma az állami depőt-kban még több, miüt 100 ilyen fecskendő van készletben, tehát imminens szükség nincsen, de legközelebb intézkedés fog történni, hogy az állami gyárakban ilyenek is állíttassanak elő, még pedig a magyarok 35 frton, a francziák pedig 25 frton. Különben ha valakinek okvetlenül Musehinek-féle gép keil, azt már is beszerezheti az illető gyárostól. Ezek azon intézkedések, a melyek a szénkéneg beszerzésére szükségesek. Ez azonban valóban csekélység volna azon nagy kárral szemben, mely közgazdaságunknak ezen jelentékeny ágát veszélyezteti. Magyarországnak ugyanis öszszesen 750.000 hold szőlőterülete van, (Halljuk! Halljuk!) a melynek jelentékeny része inficiálva és nagy része veszélyeztetve van. (Halljuk! Halljuk!) daczára annak, hogy a kormány milliókra menő összegeket költött e baj leküzdésére. Sajnos, hogy főkép a gazdaközönségben észlelt bizonyos apathiánál fogva az intézkedés nem termetté meg a kellő gyümölcsöket. Ezen 750.000 holdból ugyanis szénkénegezési, gyérítési eljárás alá van vetve nem több, mint 1.000 hold és amerikai szőlőkkel van beültetve l 1 /* ezer hold. Ha ezen orvoslási mód a százszorosra is emeltetnék, eredményre a nagy bajjal szemben még sem vezetne. Minthogy azonban ennek leküzdése komoly kötelesség: azt hiszem, szükség lesz intézkedni az iránt, hogy az országnak minden borvidékén legalább egy amerikai szőlőtelep létesíttessék ; továbbá szükséges, hogy az immúnis, azaz futóhomok területekre a szőlőeuiturának telepítésekkel egybeköiöít és ezen alapuló áthelyezése történj ék.
