Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-376

S76. országos ülés május ltí-án, pénteken. 1890. 195 nincs. Tehát ha a tanítványaim jól is tudnak görögül, nem én tanítottam meg rá őket és hogy két ilyen nyilatkozatom után, melyek egymás mellett állanak, miként lehet engem riicsekedéssel vádolni, azt meg nem foghatom. Azt soha sem hallotta a képviselő ur az én számból, hogy görögül jól tudok, mert én is csak szakom gyakorlati szükségére tudok eleget s nem mint phylologus. A jól tudás, kivált ha azt értjük alatta, a mit az előadó ur, ettől távol áll és a legritkább esetek közé tartozik. Azt is mondja a képviselő ur, hogy én barbároknak nevezem és képzelem azokat, a kik antigörögök. Hát én nem neveztem őket sem barbároknak, sem egyáltalában semminek; de ha kényszerítene a t. képviselő ur, hogy mondjam meg, minek fogom tartani azt, a ki nem a humanisticus gymiiasiumban nevekedett, azt fogom mondani, hogy felvilágosodott filisternek. (Derültség.) Záradékul csak Kőrösi Sándor képviselő ur szavaira kell némi megjegyzést tennem. Arról nem szólok semmit, hogy a t. képviselő ur megmagyarázza, hogy mi az oka, hogy most a görög nyelv ellen szavaz, 1883-ban pedig a görög nyelv kötelezővé tétele mellett szavazott, mert sokan vannak ebben a helyzetben és körülbelül tisztában vagyunk vele, hogy miért. Akkor a kormány propositiója a görög nyelv tanításának olyan megszigorítását tartalmazta, most ilyen enyhítését foglalja magában : az illető képviselő urak pedig teljesen következetesek önmagukkal, mert akkor is a kormány propositióját szavazták meg s most is azt teszik. Hogy a kormány két propositiója közt e különbség van, azt némelyek emlegethetik; de úgy hiszem, hogy a képviselő uraknak ez valami nagy scmpulust nem okoz. Azonban nem erről akartam szólni, hanem arról, hogy Debreezenbe mikor érkezik el az eszme. (Derültség balfélől.) Először is mellékesen megjegyzem, hogy én nem azt mondtam, hogy minden nagy eszme Németországból származik, a mi ellen a képviselő urpolemisált, hanem azt, hogy a Németországból származó eszme 50 év alatt érkezik Pestre. Annak, hogy a Németországban született eszme 50 év alatt érkezik Pestre, bizonyíték ezen törvényjavaslat is. Németországban épen ezelőtt 50 évvel beszéltek azon dolgokról, a miket a javaslat magában foglal. Tehát 50 év alatt érkeztek ezek ide és pedig beszédem szerint akkor, a mikor Németországban már meghaladott állásponttá váltak. Igazán kívánom, hogy ez az új eszme, mely e törvényjavaslatban van, ötven évnél előbb ne érkezzék Debreezenbe, sőt akkor se, hanem hogy Debreezen tartsa meg a maga humán gymnasiumát, melynek tudományos világát Kőrösi képviselő ur itt dicsérte és méltán, csak abban nem volna neki igaza, ha azt hinné, hogy velem szemben kell azt védelmeznie, vagy meg| magyaráznia, hogy a debreczeni főiskola a világosság terjesztője. Debreezen városa maga is, mint a reformatio i fészke, a humanismus szülöttje s hiszem, hogy | most meg fog engem czáfolni abban, hogy 50 év alatt érkezik oda az eszme, mert e törvényjavaslatot Debreezen a maga iskolájára alkalmazni soha nem fogja. Egyébiránt Bécsből Pestig olyanforma a távolság, mint Pesttől Debreczenig és szíveskedjék a t. képviselő ur ezen geographiai távolságot érteni az én szavaim alatt csak és semmi rosszat ne. T. ház! Nem azon okból, mintha ezt remélném, hanem tisztán csak a formalitás kedveért újból kijelentem, hogy e javaslatot a tárgyalás alapjául el nem fogadom és ajánlom a t. háznak, hogy fogadja el különvéleményemet. (Helyeslések.) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház ! Csak egy pár perezre kéret meghallgatást. (Halljuk! Halljuk!) Nem szám Kozom a szőnyegen levő törvényjavaslatot új argumentumokkal támogatni s nem szándékozom a törvényjavaslat ellen felhozott argumentumok ezáfolását megkísérlem. Nem pedig azért, mert úgy látom, hogy erős meggyőződés áll szemben erős meggyőződéssel és hogy capacitatiónak helye nincs. Másrészt pedig a t. ház teljesen érti a kérdést B a különféle argumentumok közt választva, azokat mérlegelve, fog a kérdés fölött véglegesen dönteni. (Helyeslés jdbbfélől.) Kötelességem most már csak az, hogy néhány oly észrevételre reflectáljak, a melyeket az előttem szólott t. képviselő urak mondottak s ezt is csak azért teszem, nehogy hallgatásomból helytelen következtetés vonassék. (Halljuk! Halljuk!) Zay Adolf képviselő ur első sorban örömét fejezte ki a fölött, hogy immár a minister is a bifurcált iskolának a hive, nem pedig azon egységes középiskolának, melyet mindig említett a múltban, sőt még tegnapi beszédében is. Azt gondolom, t. ház, hogy itt egy kis tévedés forog fenn. Az egységes középiskolának fogalmát kétféle értelemben lehet venni, szűkebb és tágabb értelemben. Ha szűkebb értelemben vesszük, akkor igenis csak oly középiskolát lehet alatta érteni, a melyben az elsőtől az utolsó osztályig egyformák a tantárgyak az összes hallgatókra nézve. Tágabb értelemben véve a külföldön e kérdésekkel foglalkozó szakférfiak egységes iskolának hívják azt is, a melyben a felső osztályokban bifurcatio, sőt trifurcatio fordul elő. Én mindig az utóbbi egységes középiskolát értettem és ennek létesítését tűztem ki feladatomul, (Helyeslés) mert igen jól tudom, hogy a szűkebb értelemben vett egységes középiskola létesíthető akkor, ha a középiskola mindössze csak hat osztályból állana; de annak létesítése majdnem lehetetlen, ha a tanfolyam nyolez évi. 25*