Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-376

878. országos fiíés májiü 18-án, pénteken. 18S0. 185 A másik argumentum a túlterhelés kérdése, a mi oly gyakran, oly keservesen emlegettetett, hogy az ember szinte sajnálja a gymnasiumba járó ifjakat azért,hogy sokat tanulnak; holott pedig fájdalmas köztudomás szerint épen azért kellene sajnálni az ifjakat, hogy keveset tanulnak. Én tehát ezt a túlterhelési argumentumot nem vagyok hajlandó elfogadni és nem is látom beigazoltnak. A harmadik argumentum megállj helvét, mert tényleg csakugyan ugy van. hogy a görög nyelv tanításával kevés eredményt értünké] eddig. De ennek logicai consequentiája az volna, hogy tehát nagyobb súlyt helyezzünk arra. Hiszen az igent, minister ur egy rendeletében constatálta, hogy a német nyelv tanításánál igen csekély eredmény éretik élés mindnyájan tapasz­taljuk, hogy ez így van, hogy ez a tényeknek csak­ugyan megfelel. És ebből a minister ur igen helyesen azt a eonsequentiát vonta le, hogy tehát nagyobb súlyt kell a német nyelvre fektetni, jobban keli azt tanítani. Hát miért követett a t. minister ur a görög nyelvvel ellenkező eljárást, a mikor itt is megmondhatta volna, hogy miután keveset tudnak, tanuljanak tehát többet. Fenyvessy Ferencz: A tanárok sem tudnak! György Endre: Bocsánatot kérek, ugyanaz a kifogás, a mit Fenyvessy képviselő ur említ, hogy a tanárok sem tudnak, sok esetben áll a német tanárokra is. Éii magam jelen voltam egy tárgyaláson, a hol a tanárvizsgáló bizottságnak egy német nyelvből vizsgáló tagja maga tette, azt a kifogást, hogy sok német nyelvi tanárjelölt nem tud németül. Ez egy olyan argumentum, mely vagy fölötte sokat bizonyít, vagy semmit sem bizonyít. A. vita folyamán felmerült egy negyedik és — hozzá teszem — igen csudálatos argumentatio és pedig az, hogy még jobb a görög nyelvre is, ha nem tétetik kötelezővé a görög nyelv tanítása, hanem a fiuk szabadon választhatnak, hogy tanul­ják-e agörög nyelvet vagy ne, mert igy, a ki tanulja, jobb kedvvel fogja tanulni, mi által nagyobb ered­mény éretik el. Ha, t. ház, ez az argumentum helyes, akkor tegyünk a többi tantárgyakkal is igy. Meg­vallom, először principaliter helytennek tartom a középiskolákba behozni azt, hogy az illető tanuló, vagy annak szülei válogassanak a tantárgyakban, mert a tanterv megállapítása a középiskolai egy­séges képzésre nézve oly magasabb szempontok szerint kell, hogy történjék, melyre nézve a tanu­lóknak, vagy azok szüleinek belátása egyáltalában nem lehet irányadó. Méltóztassék csak elgondolni, magánál a görög nyelvnél is micsoda alternatíva elé fog jönni az illető 5. osztályú tanuló, a ki még nem tudja, mily pályára fog lépni és azok szülei, a kiknek már az 5. osztályban kell elhatározniuk, hogy milyen pályára adják gyermekeiket, mert az egyik pályán KÉPTH. NAPLÓ 1887—92. XVIII. KÖTET. a görög nyelv kötelező, mig a másikon nem kö­telező. Tehát a fiúnak már az 5. osztályba lépése előtt meg kell határoznia, hogy mily pályára akar lépni és esetleg a legnagyobb kellemetlenségeknek teheti ki magát, mert némely dolgokra nézve a görög nyelv tanítása kötelezővé válhatik. Én tehát az ezen vita folyamán felhozott argumentatióknak nagyobb súlyt nem tulajdonítok, mint tisztán egy argumentációnak : ad eaptandam benevolentiam, de ha közelebbről nézzük azokat, azok sem magának a törvényjavaslatnak állás­pontjából, sem pedig általános szempontokból nem állhatnak meg. Egy főszempont, a melyre nézve múltkori felszólaláson alkalmával is volt szerencsém nyilat­kozni s a melyet ismétlek most is: az egységes középiskola szempontja. Mindazokat, a miket a t. minister ur felhozott az egységes középiskola szempontjából annak kívánatos voltára nézve nemcsak országos pénzügyi és közoktatásügyi politikai szempontból, hanem abból a szempontból is, hogy az ideális és reális képzés lehetőleg egyesit­tessék, mert mind a kettő — hogy ugy mondjam — elementáris szükséglete az embernek, mindazokat az argnmentatiókat teljes készséggel elfogadom és aláírom azt is, hogy törekedni kell ezen egységes középiskola behozatalára. De hogy áll a kérdés? 1883-ban nagy körültekintés és hosszú vajúdás után meghozatott a középiskolai törvény, ennek keretében megállapittatott a: tananyag és pedig különös tekintettel a reáliskolákra és a gymnasiu­mokra, megállapittatott az Ideális és humanisticus nevelés czélul és eszközeiben a tantervben és ezen humánus nevelésnek egy jelentékeny segédeszköze kétségkívül a görög nyelv, legalább a házban eddigelé még Fenyvessy Ferencz képviselő ur sem tagadta. Most a minister ur indokolásában azt mondja, hogy az alsó 4 osztálynak lehetséges egybevonása mellett a felsőbb osztályokban tétessék meg a bifurcatio. Enkívánatosnak látnám akár a 8 osztály egységesítését, ha lehet, akár a lycealis rendszer behozatala mellett az alsó 6 osztály egységesítését, de az országos közoktatásügyi politika szempont­jából szükségesnek és óhajtandónak találom, leg­alább az alsó 4 osztály egységesítését. És itt van az én felfogásom szerint a logieai tévedés. Ezen egységesítés, mely a minister ur indo­kolása szerint az alsó 4 osztályra terjedne ki, egy­általában nem szükségli a görög nyelv kihagyását, mert hisz ennek a tanítása az Vdk osztályban kezdődik. Most tehát ugy áll a dolog, hogy azon lehetséges, mindenesetre azonban teljes bizonyos­sággal fel nem állított, feláll itta tni meg sem próbált egységesítés rovására,mely majdvalamikor elérhető lesz, kívántatik, hogy a humánus képzés czéljára 24

Next

/
Thumbnails
Contents