Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-375

375. országos ülés május 14-én, szerdán. 1890. 167 amennyit eddig tudtak.(Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés.) De elismerem, t. ház, hogy ez oly nagy fontosságú kérdés, hogy minden oldalról meg kell azt vitatui, minden oldalról fontolóra kell venni és habár nem tartozom azok közé, kik a külföld példáját mindenben utánozni kívánják és habár azon nézetben voltam és vagyok, hogy mindenben saját szükségleteink és érdekeink kell, hogy döntők legyenek; (Élénk helyeslés) másrészt elismerem, hogy a közművelődési kérdésekben nem szabad teljesen elszakadunk a müveit külföldtől, sőt tekintettel s figyelemmel kell lennünk arra is, hogy e téren a külföldön mi történik. És azért méltóztassanak megengedni, hogy csak egész röviden körülvezessem a t. házat a külföldön és megmutassam, hogy miképen állnak ott ezen kérdések. (Halljuk! Halljuk!) Először is eonstatálhatjuk, hogy az egész művelt Európában általános mozgalom indult meg az egységes középiskola létesítése érdekében és hogy e mozgalomnak egyik főczélja a classicus nyelvek tanításának visszaszorítása a középiskolában, első sorban persze a görög nyelv visszaszorítása. Ezerekre megy azon egyesületi tagok száma, a kik szakférfiak által támogatva, Németország déli részeiben most azon vannak, hogy a középiskolai reformot előmozdítsák és előidézzék azon irányban, hogy a görög nyelv oktatása visszaszorittassék és hogy e visszaszól ítás folytán az annyira kivánt és szükségesnek talált egységes középiskola létesíttessék. De, t, ház, nemcsak ezen, hogy ugy mondjam, platonicus működés áll előttünk. Egyes államokban az egységes középiskolát már is létesítették ; például Svédországban, Dániában, Belgiumban és Svájcznak néhány cantonjában. Hallottam még hivatkozást Angolországra is. Angolországnak külön viszonyait azonban nem lehet a continentaíis viszonyokkal összehasonlítani. Igaz, hogy Angliában a classicus nyelvek tanítására nagy súlyt fektetnek; de e mellett nem szabad elfelejtenünk azt, hogy Angliában kötelező tantárgy egyáltalában nem létezik és hogy ott a középiskolák magánvállalatok és hogy tulajdonképen a magánvállalkozótól függ az, hogy minő tantárgyakat adnak elő a középiskolában. Igaz, hogy a latin és görög nyelvet nagy mértékben ápolják; de másrészt a középiskoláknak ott egyáltalában igen kevés tan tárgyuk van s sok időt lehet a classicus nyelvekre fordítani, annyit, hogy e tantárgyakban is bizonyos eredményt képesek elérni. (Ugy van! Ugy van!) Van szerencsém még arra is utalni, hogy a tavaly megtartott párisi középiskolai congressus szintén foglalkozván azon kérdéssel, liabár hangsúlyoztatok egyúttal a tiszta gymnasiumnak fentartása is, másrészt határozottan azon kívánság nyert kifejezést, hogy a Francziaországban divó középiskolák mellett realgymnasiumok is létesíttessenek, tehát oly intézetek,melyekben alatin nyelv megmarad ugyan, de a görög nyelvet már nem tanítják. Ez tehát azazintézet, amely az egységes középiskolához mindenesetre közclel/b áll, mint a teljesen orthodox gymuasium, a melyben a latin és a görög nyelvet egyaránt tanítják. Végre nézzük Németországot. (Halljuk! Halljuk!) Tagadhatatlan, hogy Németországban a legconservativebb közoktatásügyi politika uralkodik és ott legkevésbé tudják magukat elhatározni arra, hogy a fennállóval szakítsanak s helyébe mást tegyenek. És mégis, t. ház, nem látjuk-e azt, hogy ott a realgymnasiumok száma folyton szaporodik ? És nem biztos jele e ez annak, hogy a németek maguk is átlátják, hogy a görög nyelvnek máinem lehet akkora tért engedni, mint eddig? (Helyeslés.) A realgymnasiumok szaporításának következménye szerintem az lesz, hogy a hallgatóknak legnagyobb része ezekben az intézetekben fog összpontosulni és hogy ekkép a tiszta gymnasiumok, a latin és görög nyelvet tanító gymnasiumok mindinkább háttérbe fognak szorulni. Még egy kérdés van, t. ház, a külföldet illetőleg, melyet fontolóra kell venni. Ez az, hogyha a görög nyelv középiskoláinkban szűkebb körre szorittatik és gymnasiumainkból a tanulók jelentékenyrésze ugy fog kikerülni, hogy görög nyelvet nem tanult, mily viszony lesz középiskoláink és a német egyetemek között? Nagy fontosságú kérdés ez is; mert bár vannak saját egyetemeink is, még pedig olyanok, melyek a külföldiekkel való összehasonlítást bátran kiállhatják, még sem szabad kizárni, hogy egyesek, a kik itt végezték a gymnasiumot, ne mehessenek egyetemi oktatásra Németországba. E tekintetben is teljesen megnyugtatóan felelnetek. A német egyetemek a fölvételben egyáltalában igen liberálisok ; ott azonban, a hol szigora an járnak el — mert nem egyforma az eljárás — nem kivannak egyebet, mint annak kitüntetését, hogy az illető a középiskolát saját hazája törvényei és tanterve szerint végezte. így tehát nem fog semmi akadály sem fölmerülni és azon magyarországi gymnasiumi tanulók, a kik német egyetemen kívánják a tudományos műveltséget elsajátítani, ott minden nehézség nélkül fel fognak vétetni. Azzal szemben, hogy a külföldön mi történt e részben, nézzük már most, hogyan áll e kérdés itt az országban? Mindenek előtt eonstatálnom kell, a mit már az előadó ur is fölemlített, hogy ez nem új, hanem igen régi kérdés; már 1848. előtt foglalkoztak vele. A 48. előtti tényleges állapot azonban az volt, hogy csak kivételesen, egyes középiskolákban | tanítottak görögül, a középiskolák nagy zömében ! azonban nem. A Bach-rendszer alatt gróf Thun