Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-363
363. országos ülés április 2á-én, kedden. ÍS'JQ. 7 mának reformálásánál; csak figyelmét akartam felhivni erre és meg vagyok győződve róla, hogy ha a postai állomások a főváros külvárosaiban szaporittatni fognak éB kellően berendeztetnek, ismét egy nagy haladást fog érdemei közé sorolhatni. Különben a választ tudomásul veszem. (IIelyeslés balfelől.) Baross Gábor kereskedelemügyi minister: T. ház! Egy-két megjegyzést mégis kell tennem azokra, a miket a t. képviselő ur szíves volt felhozni, köszönettel vévén különben, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztatott. A t. képviselő ur felhívta figyelmemet a fővárosi postahivatalok állapotára. Én tökéletesen ismerem a postahivatalok állapotát és tudom, hogy nem minden postahivatalnak van olyan helyisége, a milyent a közönség kényelme megkívánna; sőt hogyha az ember eszményileg fogja fel a dolgot és a közönség annyiféle igényeinek kielégítését a postától várja, természetes, hogy még sokat kellene tenni. De arról biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy ebben is fokozatos haladás mutatkozik. Különben, hogy még sok hiány van, abban nem az intézmény a hibás, hanem sok tekintetben a viszonyok is okozói. Haladás mindenesetre van. így például a magyar államvasutak központi pályaházában csak most létesített a kormány egy áj postaépületet, mely néhány százezer forintba került és ez lehetővé tette, hogy a kézbesítést az egész fővárosban átalakítottuk, reformáltuk és hogy azt egészen modern szivonalra lehetett emelni. A mig ez az épület meg nem volt, a Károíy-kaszárnya helyiségében volt elhelyezve a esomagposta; hogy pedig milyenek voltak ott a helyiségek, azt méltóztatik tudni, (Ugy van ! Ugy van!) A kormánynak egyáltalában feladata, hogy folytonosan fejleszsze a postai intézményt, de bizonyos határokon túl nem mehet; (Helyeslés) és ha igazságosak akarunk lenni, a sokszoros hivatkozás is az ily intézményeknél a külföldre nem válik be mindig. Mert igaz, hogy egyes nagy városok pueumaticus berendezéssel és más segédeszközzel nagyot könnyítettek helyzetükön; de az is igaz, hogy ott is forognak fenn a követelő közönséggel szemben bajok és a főváros helyzete, mely magában véve még pótló tökélyesbítést igényel, nagy mértékben járul ahhoz, hogy a posta nem rendezhető be ugy, a mint kívánatos volna. Panasz merült fel a Buda és Pest közti kézbesítés hiányos volta miatt, azonban a járatok szaporításával sikerült ezen segíteni. A t. képviselő ur azt mondja, hogy a személyzet elégtelen volta oka a kézbesítés hiányosságának. Ne méltóztassék ezt hinni. Szaporítás történt, de a végtelenségig nem lehet a személyzetet szaporítani, bizonyos határnak mégis kell lennie és tudni kell azt, hogy egy ember mit végezhet. Egyébiránt maga a közönség is követ el sok hibát azzal, hogy a fennálló szabályokat és könnyítéseket nem ismeri. A táviratoknak levélbeni feladása például, a melyre hivatkoznak, hogy a külföldön rég dívik, nálunk is be van hozva, úgyszintén a táviratok a postaszekrény útján feladhatók és a levelezés telephon útján végezhető, de a közönség nem veszi igénybe, pedig ezen intézkedések kellőkép közzé is tétettek. Sajnálom, hogy ezen modern intézkedések a közönség előtt nem ismeretesek és nem vétetnek alkalmazásba. Mondom tehát, hogy egyedül a személyzet szaporításával a bajokat orvosolni nem lehet, mert ennek a határát megszabni igen nehéz. A mi azt illeti, hogy egy-két intézkedés megváltoztatása azóta történt, hogy a t. képviselő ur interpellatióját beadta, őszintén bevallom, hogy semmi esetre sem tartózkodnám elismerni, ha a képviselő ur iintiativája alapján valami okos dolgot míveltem volna; (Derültség) de az igazságnak meg kell adnom azt, hogy azon intézkedések életbeléptetését már régebben czélba vettem, de nem akartam foganatosítani addig, mig a tapasztalás egy vagy más irányban okulást nem ad. Márczius elsején léptettem életbe az intézkedést, márczius 21-én interpellált a t. képviselő ur, midőn annak gyakorlati hiányait észlelni még nem volt módom. És mindannak daczára intézkedtem az érdekelteknek meghallgatása iránt és constatálom, hogy az új rendszer jó volt. Érdemileg tehát nem változtattam meg semmit. (Helyeslés.) A mit változtattam, az csupán annyi, hogy egy krajczárral és továbbmenőleg aránylag lejebb szállítottam a kézbesítési díjakat. Ez az egyik változtatás, a másik pedig a consignatio életbeléptetése. Ha ezzel javítottam a helyzeten és ha erre a t. képviselő ur adta az impulsust, ezért csak köszönettel tartozom. (Általános tetszés és helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e tudomásul venni a minister ur válaszát. (Tudomásul veszszük!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a válasz tudomásul vétetik. Ezzel a mai napirend ki van merítve. Az utóbbi ülésben a t. ház felhatalmazni méltóztatott az elnökséget arra, hogy bizottsági jelentések benyújtására ülést hívhasson össze: ennélfogva a legközelebbi ülés akkor lesz, a mikor valamelyik bizottság jelentésével elkészül és akkor az ülés szokott módon fog közhírré tétetni. (Helyeslés.) Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 12 ára 50 percekor.)