Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-370
128 870. orsiugos ülés május 8 án, cslitCrtSköu. 1800. határoznak s döntéseik ellen semminemű jogorvoslatnak helye nincs. Ez kétségtelenül visszás állapot, melyen azonban csak a jövőben megalkotandó perrendtartások lesznek képesek segíteni, melyek gondoskodni fognak közegről, amelynek feladnia lesz; az álJam nevében a törvényegységnek fentartása érdekében a Curia döntését provoeálni. Nehogy azonban az új perjogok megalkotáeanr a 11 királyi tábla területén az általuk utolsó fokban döntendő kérdésekben egymástól lényegesen eltérő judicálás foglaljon helyet, ágy a jogkereső közönség, mint a jogszolgáltatás nagy hátrányára, a javaslat ajövő perrendtartások megalkotásáig intézkedni akar a jogegység fentartása érdekében s ezt hármas szemponthói kiindulva teszi meg. Először kötelességévé teszi a királyi ítélőtábláknak azokban az ügyekben, a melyekben törvény szerint, mint utolsó fokú bíróság járnak el, felmerült elvi jelentőségű vitás jogi kérdéseket teljes üléseikben eldönteni. E teljes ülési döntések az illető táblának tanácsaira kötelezők. E teljes ülési megállapodások közöltetnek először a táblákkal egymás között, közöltetnek a Curia elnökével s végül közöltetnek a magyar királyi igazságügyministerrel. Ha akár az igazságügyminister, akár a királyi Curia elnöke azt veszi észre, hogy a teljes ülési megállapodások közt elvi ellentétek merültek föl, a vitás jogi kérdést eldöntés végett a királyi Curia teljes ülése elé terjeszti, melynek határozata kötelező valamennyi királyi táblára. Hogy azonban esetleg helytelen alapon keletkezett teljes ülési curiai megállapodások, ugyanezen testület által írjabbi tanácskozás és döntés tárgyává teheiők legyenek, a törvényjavaslat 13. §-a gondoskodik arról is, hogy a királyi táblák teljes ülései Y s szavazattöbbséggel kérhessék azt, hogy egy már egyszer a királyi Curia teljes ülése által eldöntött kérdés újból consideratió és döntés alá vétessék. Mint méltóztatnak látni, a módosítás az eredeti szövegtől három körülményre nézve tér el. Először abban, hogy kimondja azt, hogy a királyi tábla teljes üléseinek megállapodásai kötelezők az illető táblára, ami helyes intézkedés, mert általa az illető tábla területén biztosíttatik a jog egységes alkalmazása; másodszor kimondja azt, hogy a királyi Curia által hozott plenáris határozat addig, mig megváltoztatva nincs, kötelező valamennyi királyi táblára. Előbbi törvényeink értelmében a királyi Curiának ily természetű döntése csak irányadó volt s e szó: „irányadó" többfélekép magyaráztatván, szükségesnek mutatkozott, hogy íi törvény a bizonytalanságnak véget vetve, kimondja azt, hogy a Curia határozata addig, a mig az megváltoztatva nincsen, abban az elvi jelentőségű kérdésben, a melyre nézve az hozva lett, kötelezi a királyi táblákat. A harmadik kérdés, a melyben a módosítás az eredeti szövegtől eltér, az, hogy a mint említettem yolt, jogot ád a királyi táblának a Curia határozata ellen előterjesztést tenni és 9 / 3 szavazattöbbséggel provocálni a Curiának újabbi döntését. A beterjesztett szakaszt, mely a bírói gyakorlat terén mozgó illetékes tényezők egyhangú nézete szerint hivatva van hézagot pótolni és addig, a mig perjogunk új alapra fektettetik, a királyi tábla végleges döntéséhez utasított alaki jogszabályok egyöntetű alkalmazását biztosítani, ajánlom a t. háznak az igazságügyi bizottságszövegezése szerint való elfogadásra. Kérve egyszersmind Simonfay János képviselő módosítványának mellőzését. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a 13. §-t az igazságügyi bizottság ujabb szövegezésében elfogadni méltóztatik. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, harmadszori megszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a képviselőház számvizsgáló bizottságának jelentése, az 1889. évi Julius í-től deczember 31-ig vezetett pénztári számadás megvizsgálása tárgyában. Josipovich Géza jegyző (olvassa). Hámos László, számvizsgáló bizottság előadója: T. ház! A szám vizsgáló bizottság 1889. június 1-étől deczember 3i-ig vezetett pénztári számadást megvizsgálván, azt teljesen rendben találta. Elnök: Észrevétel nem tétetvén, van szerencsém kijelenteni, hogy a t. ház a jelentést tudomásul veszi és Lisznyay János pénztárnok úrnak az 1889. Julius 1-től deczember 31-ig lefolyt időszakra a felmentést megadja. Következik a közlekedésügyi bizottság jelentése a kereskedelemügyi minister urnak, „ a brassóháromszéki helyi érdekű gőzinozdonyú vasutak engedélyezésére" vonatkozó 515. számú előterjesztése tárgyában. Neményi Ambrus, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! A székelyföldi vasutak ügye annyiszor tárgyaltatott a képviselőházban ép ugy, mint a sajtóban, hogy bátran feltehetem,hogy ez ügy a ház minden tagja előtt époly ismert, mint a milyen rokonszenves. Midőn tehát az előterjesztést a bizottság részéről tudomásvétel végett ajánlom, egyszerűen arra szorítkozom, hogy ismertetem az előterjesztés főbb pontjait. A brassó háromszéki helyi érdekű vasút a következő három részből áll, melyek mindegyikének megvan a maga külön hivatása: 1. a Kézdivásárhelytől Brassóig vezetendő vonal ; 2. a Brassótól Zernestig — a román határ közelébe — vezetendő vonal; 3. a Brassótól Hosszúfaluig vezetendő vonal, mely tramwayszerűen fog berendeztetni és kezeltetni.
