Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-368
m 86S. országos iiiéó májas tí-án kedden. Kiirt). részekből való egyén csak a volt erdélyi részekben és megfordítva alkalmazható. (Helyeslés.) Ez sokkal hatályosabb mód lesz — ha kimélettel, de következetesen követtetik — mint egyik vagy másik területnek ide vagy oda csatolása. A mi azt illeti, hogy Magyarország ezen keleti részében a volt erdélyi részekben elég lett volna egy tábla; csak meg kell gondolni, t. ház, hogy tulajdonképeu ott 987, majdnem 1.000 Omértföld területről van szó, a melyen az 1880-iki népszámlálás szerint két milliót felülmúló, a 87-iki adatok szerint már néhány százezerrel, jelenleg azt hiszem több százezerrel felülmúló ^népesség lakik. Már most, ha tekintetbe veszszük, hogy a magyar államnak minién része között közlekedési tekintetben a legfejletlenebbek az erdélyi részek, (Igaz! Ugy van!) ha nem is tulajdonítok döntő súlyt az igazságügyi intézményekben ma még fennálló, mindenesetre megszüntetendő különbségeknek: azt hiszem, hogy ily nagy népesség, ily terjedelem és közlekedési viszonyok mellett, a melyekkel az igazságügyi kormánynak mindig számolni kell, az országnak ezen keleti részén két táblát kellett elhelyezni. (Helyeslés.) Ne is méltóztassék azt mondani, hogy itt bármely része az országnak különös kedvezményben részesül vagy hogy ugy mondjam, a tisztán magyarság által lakott vidékek különös kedvezésben részesültek volna. Csak egyetlenegy futó pillanat, egy kis megállapodás azokra az adatokra és kimutatásokra, melyek a javaslathoz mellékelve vannak, mindenkit a legvilágosabban az ellenkezőről győznek meg Például egészen téves és minden alapot nélkülöző állítás az, hogy az a hat királyi tábla, melyről nagy költői licentiával azt mondták, hogy egy rakáson vannak, pedig körülbelül harmadfélezer Q-mértföldre van osztva a hat tábla, tudniillik Marosvásárhely, Kolozsvár, Debreczen, Nagyvárad, Temesvár, Szeged — az ország magyarságlakta részének érdekében, illetéktelen kedvezéssel a felső vidékkel szemben állíttatik fel. Először — ismétlem — nagy költői licentia azt mondani, hogy ezen a területen, amely harmadfélezer négyszögmérföld, a táblák egy rakáson vannak. Másodszor méltóztassék ezen táblák területének népességét, nemzetiségi viszonyuk szerint tekinteni. (Igaz! Igás! jobbfelöl.) Méltóztassék megnézni a marosvásárhelyi és kolozsvári kir. táblák területét, vagy a szegedi tábla területét, a melyhez Kikinda, Becskerek, Zombor, Szabadka törvényszékeinek területei és azután feljebb kétségkívül még a magyarság által lakott szegedi törvéuyszék területével együtt tartoznak és méltóztassék aztán azt mondani, hogy itt egy faj érdekében történik intézkedés. (Helyeslés jóbbfi löl.) Méltóztassék végigtekinteni a temesvári tábla területén, a hol Pancsova, Fejértemplom, Lúgos, Karánsebes, Temesvár vannak egy táblához utasítva. Azt mondani, hogy ezen táblák elhelyezése a magyar fajnak adott illetéktelen előny a felső vidékkel szemben, ez már a költői szabadság határain is túlmegy. (É énk tetszés jobbfelől) Felhozták még — és legutoljára igen komolyan hansúlyozta Kaas Ivort. barátom is—Beszterczebányának kívánságát. Tökéletesen igaz, t. ház, hogy azon a 900 négyszögmértföldet meghaladó területen, a melyen a Pozsonyba és Kassára tervezett táblák vannak elhelyezve — niiatán Pozsony az ország szélén van — Kassáig, ha valaki csak ugy a térképet nézi, csupán egy kir. táblát elhelyezni, hogy ugy mondjam, Önmagától kínálkozó eszmének látszik. Hanem itten a t, urakk il szemben, kik ezt a tervezgetést tették s a kiknek észrevételeit, a mennyiben a nemzetiségi vi-ízonyokit tárgyazzák, bizonyom fokig elismere.n helyeseknek, azt ugyan el nem ismerem, hogy bármely lakosi az országnak azt mondhatná, hogy itt az országnak egyik va«:y másik része toiságos kedvezménynyel volna ellátva, vagy hogy bármely faj itt hátr i van téve, vagy nem tudom, a tisztán magyar ajkú lakosság illetéktelen előnyökben volna részesítve. Mondom, ezt az egyet el nem ismerem. (Helyeslés jobbfelől.) De azt ismét kétségbe nem vonja senki, hogy bizonyos tekintetben az állami intézmények gy dcorolnak bizonyos, ha nem is olyan nagy politikai hatist, mint némelyek tő ük várnak, különösen nem főtörvényszékek, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) mert csak azok az intézmények gyakorolják e tekintetben azt a nagy hatist, melyek a nép nagy osztályaiv il közvetlen min lenn api érintkezésben vannak. (Élénk helyeslés jobbfelől.) E^t a kétféle politikai hatást nem szabad összetéveszteni és a kormánynak gondja lesz rá, hogy azon m isik nemű intézményekben, melyek tu'ajdonkép alkalmas organismusul szolgáin ik a politikai actióra, igenis ez a szempont is érvényesüljön, a nélkül, hogy dobra veniők azt, hogy miért és hogy teszszük. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Hanem ismétlem, ha csak a mappát nézik t. barátaim, akkor ott látszol ig egy íír mutatkozik. De az elhelyezésnél (Halljuk!) az az űr csak kis tényező és gyakran egészen jelentéktelen tényező. S midőn ezt a két pontot veszik a t. urak, egyet elfelejtenek: azt, hogy ennek a két pontnak közepén lent fekszik az országnak leghatalmasabb attractióval biró pontja Bulapest, (Ugy van! Ugy van!) mely az ország határáig gyakorolja vonzó erejét. (Igaz! Ugg van!) És tudják-e önök, hogy minő helyzetben volt az igazságügyi kormány annak folytán, hogy azok a törvényszékek és megyei területek, a melyeknek ide vagy odaosztása ellen a t. ház tagjai közül senki kifogást nem tett, félhivatalos,
