Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-368

868. orwágos ftlés májns 6-án, kedden. 1S90. 95 hanem ezt keresni kellene. Ebben bizonyos mértékig igazság van. Elismerem s mindenki tudja, hogy hegyes vidékeken, melyek a természet által szét Fannak szaggatva, nehezen képződnek nagy városok s igaz az is, hogy az egész felvidéken talán az egy Kassát kivéve, a szó igazi értelmében vett nagyváros nincs s nem is lesz. De ha nincs, vájjon az következik-e ebből, hogy a felvidéknek egyáltalában ne adjunk oly közpouti szerveket, melyeket az állam a maga teendőinek és igényeinek kielégítésére felállít? Nem ez következik belőle, hanem csak az, hogy a viszonylag lehetséges városok közül kiválaszszuk azt, a mely a czélnak leginkább megfelel. Nekem teljesen mindegy akár Selmeczbányát, akár Körmöezbányát, akár Beszterezebányát vagy más várost választotta volna a kormány oly központi helyül, a hol államiságának tényezőit egyesítette s lerakta volna; de azt már igenis kívánom s épen országos szempontból megkövetelem, hogy egy ily helyet válaszszon ki a kormány s ily helyre concentrálja állami tevékenységét, tehát igazságügyi szolgálatát is. S ha azután végignézek a felföldön lévő városokon s ily központot keresek, gondolom a közvéleménynyel találkozom, ha Beszterczebányánál alkalmasabbat nem tudok. Azt mondják, hogy Beszterczebánya 8.000 lakossal kicsiny; de hát nőhet még, ha életföltételei megvannak s nem oly kicsiny, hogy ne birna fejlődési képességgel s ne képezne erős culturai tényezőt azon a vidéken. A másik szempont, a mely ellenvetésül felhozotott, hogy Beszterczebányára nem lehet királyi táblát termi, az, hogy fekvése nem olyan, hogy oda szívesen mennének a többi törvényszéki kertiletek lakosai, vagyis, hogy talán a rózsahegyi törvényszéktől vagy Gömörből inkább mennének Kassára stb. Ha ez döntő szempont volna, mert szempontnak elismerem: akkor kérdem, hogy van hogy Aradot, a mely ez ellen nyíltan protestál, Nagyváradhoz csatolják? Hogy Kanizsát, mely nyíltan protestál, Pécshez, Szombathelyt Győrhez stb. Miért teszik ezt? Azért, mert nem járhatnak el minden falu, minden város vagy minden vidék igényeihez mérten, hanem a beosztásnál kénytelenek a nagy szempontokat tekinteni irányadóknak s ezeknek alárendelni egyéb szempontokat, melyek tán tekintetbe veendők, de csak a mennyiben a nagy és főszempontokkal összegyeztethetők. Nem fogadom el tehát érvnek, hogy innen vagy onnan ellenvélemények nyilvánulnak. Nézetem szerint fontosabb minden ellenvéleménynél, sőt minden közlekedési akadálynál, hogy a felvidéken, a hol nagyon szükséges, hogy a magyar államiságnak legyen ereje és gyűjtött hatalma, {ügy van! balfelöl) ne felejtsük el akár elvi tekintetből, akár mellékkörülmények miatt az állami érdekeket, az állami kötelességeket. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) A harmadik ellenérv az, hogy ily törvényszéknek Beszterczebányáu való felállítása megbontaná az] egész szervezetet, mely előttünk fekszik, hogy tehát, nehogy koczkáztassuk az egész reformot, ejtsük el a partialis reformot; hiszen majd lesz idő, midőn e reformot is reformálni fogják és Beczterczebánya vagy nem tudom melyik más város jogos igényei ki fognak elégíttetni. Azt hiszem, midőn ily nagy országos müvet csinálunk, csinálj'uk meg jól és ne csináljuk tudva rosszul, ne halaszszuk kijavítását későbbi idők foltozására. Ez csak az esetben volna megengedhető, ha nem volna előrelátható, hogy ennek szüksége fel fog merülni. De most, mikor egy tollvonással ki lehet a hibát corrigálni, kérem a kormányt, tegye meg e tollvonást. Hisz az egész beosztás nem fog ez által károsodni. Mert világos, egy szempillantás a térképre igazolja, hogy Besztercebányához, mely törvényszékek tartoznának: Rózsahegy, melynek területe 68 négy szögméríföld. Rimaszombat 70, Beczterczebánya 65 ésAranyosMaróth 46 négyszögmértföld területtel, összesen 289 négyszögmértföld. A nagyváradi tábla területe 336, a pécsi 288 négyszögmértföld, tehát egygyel kevesebb, mint a beczterczebanyaié lenne. A mi pedig a lakosok számát illeti, az is 6Í6.500, a mi nem sok, de a marosvásárhelyié is csak 893 ezer. Tekintetbe véve tehát a vidék gyér népességét, elég nagy terület ahhoz, hogy abból egy kir. tábla kikerekittessék. A többi tábla nem zavartatnék meg ez által, a kassaiból, mely elég nagy terület, csak Rózsahegy és Rimaszombat vétetnék ki, a budapestiből kivétetnék Beczterczebánya, ;\ pozsonyiból Aranyos-Maroth. Tehát az egyes területek complexuma nem szakittatnék szanaszét, hogy azok nem állhatnának meg. Ezek az én argumentumaim, több argumentumom nincs. Ajánlom a kormánypártnak, hogy fogadja el s a kormány hozzájárultával pártolja Halassy képviselő ur indítványát, ugy, a mint azt én pártolom. (Helyeslés balfelöl.) Madarász József jegyző í Hannibál József Hannibál József: T. ház! (Zaj) Köteles" ségem volna ugyan Sopron város érdekében felszólalni, de azon beszédek után, melyek tartattak, felmentve érzem magamat ez alól; azonban kötelességemnek tartom Goda Béla képviselőtársam egy megyjegyzésére reflectálui. (Ralijuk!) Ezen megjegyzés az, hogy Győr levéltárában az ötvenes évekből létezik egy okmány, mely szerint Győrnek kellett volna a Bach-korszakbeli hatóság székhelyének lenni, de Sopron kapta meg azt, mint gutgesiunt. Először is csodálkozom a fölött, hogy Goda Béla képviselő ur egy Bach-korszakbeli okmánynak oly teltétlen hitelt ad, mert lehetett annak