Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-343

84 SiS, országos ülés márcztns 1-én, szombaton. 1890. vényhozás hosszasan függőben maradt részletes munkálkodása kezdetet vegye. T. ház! Abban az időben két ministeri szék évek óta üresedésben volt; a harmadik ministeri szék az azt betöltő igazságügyminister urnak véletlen és igen aggasztó symptomák között támadt betegsége miatt üresedett meg lemondás által. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Négy ministeri szék üresedett meg; tehát tisztán ezen számbeli mennyiség adta meg ezen nrinisteri székek betöltésének azt a látszatot, mintha itt a kormány ' rcconstructiója politikai és elvi indokokból indult volna meg. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem tagadom, t. ház, hogy volt ennek a i reeonstructiónak, volt e négy ministeri szék betöltésének egy olyan, momentuma, a mely annak ' valóságos politikai charactert, elvi jelentőséget ! adott. (Halljuk! Halljuk !) És ez a momentum, t. ház, az új igazságügyminister urnak a cabinetbe lépése volt. (Halljuh! Halljuk!) És ugy látszik, t. ház, erre az ellenzéki szónok urak is mindnyájan rendkívül nagy súlyt helyeznek s az egész reconstructio eszméjét legközvetlenebbül ezzel hozzák összeköttetésbe ; sőt, t. ház, egyik ellenzéki szónok azt mondotta, hogy az igazságügyminister urnak a cabinetbe lépése egyenes elítélése Tisza Kálmán 15 évi politikai rendszerének a szabadelvű párt politikai múltjának. Hát, t. ház, a midőn ilyen állításokat hallunk, csakugyan meg kell győződnünk arról, hogy az emberi elme volubilitása határokat nem ismer, hogy az végtelenig mehet, (Tetszés jobbfelöl.) Hiszen, t. ház, mi az előzménye Szilágyi Dezső igazságügyminister ur belépésének a cabinetbe? (Halljuk! Halljuk!) A t. minister ur ezelőtt 12 esztendővel a gazdasági kiegyezés és a bosnyák politika kérdéseiben felmerült elvi ellentétek miatt elvált a t. ministerelnök úrtól és segített megalkotni azt a, pártot, a melynek most gróf Apponyi Albert képviselő ur a vezére, velük együtt hosszas ideig kiváló ellenzéki szerepet vitt s ime, t. képviselőház, egy szép reggel arra ébredtünk, hogy Szilágyi Dezső képviselő ur önök pártjából kilépett. E kilépésnek belső okait nem tudom, nincs is jogom, azokat kutatni, egyre azonban van jogom, arra a feltevésre, sőt arra a teljes meggyőződésre, hogy kilépése elvi és komoly indokok alapján történt. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Ez időtől kezdve Szilágyi Dezső képviselő ur teljesen párton kívüli, független helyzetében teljesítette törvényhozói kötelességét. És midőn — a mint említem — tavaly, az év elején az igazságügyministeri szék az akkori ministeri urnak betegsége miatt megürült: (Zaj. Felkiáltások a szélső baloldalon: Fabiny? Derültség a szélső baloldalon) akkor a t. ministerelnök urnak az az államférfiúi inspiratiója, az a minden személyes tekintetet leküzdeni tudó, hazafias elhatározása támadt, hogy Szilágyi De- I zsőt az igazságügyministeri tárczávál megkínálja. Megtörtént s ő a tárezát elfogadta. Ez az egyszerű tényállás. És mi következik ebből, t. ház? (Halljuk! Halljuk!) Hozzá kell fűznöm még egy gondolatmenetet. Én beismerem azt, hogy olyan jelentékeny politikai egyéniségnek, mint az igen t. igazságügyminister ur, a kinek óriási talentuma, feltétlenül elismert magánjelleme és politikai múltja annyira kiváló súlyt kölcsönöztek minden állásban, melyet a közélet terén elfoglalt, hogy, mondom, egy ilyen férfiúnak belépése egy pártba, kilépése egy másik pártból kétségtelenül politikai nagy jelentőséggel bir. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Erre alapították önök is, t. uraim, felfogásukat, ez tehát közöttünk vita tárgya nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) És most hogyan állunk ezen két praeniissa után? (Halljuk!) A tény az, hogy Szilágyi Dezső képviselő ur kilépett az önök pártjából és tény az, hogy belépett a kormánypártba. És most márkérdem, lehet-e a józan és egészséges emberi ész törvényei szerint azt kimagyarázni, hogy e férfiúnak kilépése az önök pártjából és belépése ezen pártba elítélése a mi álláspontunknak? (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelöl.) Kijelentettem, t. ház, hogy habár a t. minister ur kilépésének indokairól semmit sem tudok, azt elvi alapon álló és komolyan meggondolt indokokra kell visszavezetnem ; ki kell jelentem azt is, hogy belépését akormányba épen ilyen elvi alapokon álló és tisztán hazafias indokoktól vezetettnek kell tekintenem. (Igaz! Ugy (van! Tetszés jobbfelöl.) Ha e két tétel áll, akkor az ítélet, a mely az ő cselekményéhen nyilatkozik, nem minket, hanem önöket sújtja, (Igaz! Ugy van! Élénk tetszés jobbfelöl) mert azt bizonyítja be, hogy az a férfiú, a kinek értelmi és erkölcsi nagysága előtt önök is meghajolnak, az a férfiú elveinek érvényesítését inkább itt és csakis itt remélte. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl.) így tehát, t. képviselő ur, ezzel sem a szabadelvű párt, sem a t. kormányéinök ur 15 éves politikájának elítélését igazolai nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) T. ház! Az ellenzék vezérszónokai az egyes minister uraknak programmjaiban nyilvánuló eszmékre atyasági keresetet indítanak. (Derültség jobbfelöl.) És egyúttal azt igyekeznek kimutatni, hogy ezen programmok alapelvei és eszméi egyenes negatiói azon politikának, melyet mi és vezérünk, Tisza Kálmán, Í5 év alatt követtünk. Ha nem volnánk, t. ház, ma ezen áldástalan vitának hatodik napján, akkor igen egyszerű és könnyű lenne ez állami élet minden terén végig haladva egyenkint megmutatni azt, hogy e 15 évnek alkotási és a programmokban kilátásba helyezett további reformok között semmi elvi, semmi diametralis ellentét nincsen. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) S ennélfogva igen helyesen jelezte a helyzetet. Pulszky Ágost képviselő ur, (Neveié