Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-342
75 842. országos ülés febraé mikor egy másik kérdésben — melyről ma is volt 1 szó — a honosítási kérdésben egy hónap alatt négy, egymással ellenmondó nyilatkozatot mondott, (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Ellenmondások jobbfelöl) — leszek bátor annak idején bebizonyítani — mely nyilatkozatnak végét egy ígéret képezi, a mely Ígéret megtartása az első nyilatkozat meghazudtolása, (Ugy van! balfelöl) meg nem tartása pedig — ezen t. szomszédaimra (Á szélső balra mutat) bízom annak megítélését, hogy micsoda. (Élénk tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Mindezek után lehet e azt gondolni és elhinni, hogy van e elfogulatlan és független gondolkozású képviselő a túloldalon, ki ma még azzal a bizalommal néz a t. miuisterelnök úrra, midőn fölkel, hogy most a helyzetnek megfelelő szót fogja mondani és nem inkább aggodalommal, hogy nem-e mártja be magát még jobban? (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Van-e, ki a közelmúlt tapasztalásai után mer abban bízni, hogy ő a legkényesebb viszonyokban mindig a leghelyesebb megoldásokat el fogja találni, midőn az utolsó évnek története az egyik baklövésnek a másik halmozása ? (Zajos helyeslés a bal- szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) És, t. ház, ha egyéb indok nem volna, annak a nagy reform-munkának, a melynek keresztülvitelére a kormány vállalkozott és a melynek keresztülvitele nagy küzdelmek nélkül nem lehetséges, annak a nagy reform-munkának akarnak neki menni egy ilyen megviselt tekintélylyel az ügyek élén; (Zajos helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon) egy ilyen megviselt tekintélylyel élükön mernek azoknak a kényes kérdéseknek szemébe nézni, melyek r — bármit mondjon is e tekintben Pulszky Ágost képviselő ur — közjogi helyzetünknél fogva mindig fel fognak merülni és a hol egyfelől szilárdan meg kell óvni Magyarország jogait és nemzeti érdekeit, másrészről egyéni tekintélylyel is el kell oszlatni aggodalmakat, midőn azok a szükséges mértéken túlmennek. (Ugy van! balfelöl.) T. ház! A parlamentaris helyzet orvoslásának szempontjából, azon czélból, hogy a jövő elé biztonsággal és bizalommal nézhessünk, ezen helyzetnek meg kell változni. Minthogy pedig a jelenlegi kormánynak összealkotásában és nyilatkozataiban egyes üdvös rendszabályokra látok törekvést, sőt látom egy programúinak irányelveit, melyekkel én rokonszenvezek, de ezen kormány élén még mindig a múltnak szellemét látom, mely ha nem gyakorol befolyást, nem oda való, ha befolyást gyakorol, ezt a reform-művet csak megronthatja, (Élénk helyeslés bal- és szélső baloldalon) miután azon kényes közjogi viszonyok kezelését, melyek közt | • 28 án, pénteken. 18'JO élünk, nem lehet megnyugvással továbbra is a ministerelnök úrvezető kezére bizni, (Igaz! Ugy van! balfélöl) miután az általa és állásában maradása által nyújtott példa a politikai erkölcsök felfogására nem emelőleg, hanem még tovább demoralisálólag hat, (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon) minthogy ezek folytán ezen kormányzatot a maga egészében üdvösnek nem tarthatom, a költségvetési tövényjavaslatot nem fogadhatom el. (Hosszan tartó zajos helyeslés, élénk éljenzés és taps a bal- és a szélső baloldalon.) Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni. (Nagy zaj. Élénk felkiáltások: Holnap! Három óra van már! Felkiáltások jobbfélöi: Ma! Hosszantartó zaj. Halljuk.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! (Nagy zaj. Élénk felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Legyenek megnyugodva, nem azt akarom kimutatni, hogy önöknek sohasem volt pénzügyi politikájuk, hanem kénytelen vagyokHoránszkyt. képviselőtársam ellenében félremagyarázás, vagyis —• bocsánatot kérek, mivel én félremagyarázást nem szoktam supponálni — helytelen idézése czímén"rövid meghallgatást kérni. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő urnak hozzám intézett kérdésében nem foglaltatik az 1880. év, tehát nem az volt a kérdés, hogy mutassam ki, mikor volt 1880-tól fogva pénzügyi javulás, sőt épen ellenkezőleg, az 1879. évvel kezdette felsorolni a deficiteket, azt mondván nekem, tessék ezen évek közül válogatni. Én mindjárt az első éven kezdtem és már ennél megtaláltam állításának tarthatlanságát. Ha tovább mentem volna, a későbbi években is találtam volna ép ugy helyt álló argumentumot, mint a korábbiakban. így az 1884-ik év eredménye is megközelíti, ha nem oly nagyban is, mint az 1879-ki, a rendezettséget, tehát daczára annak, hogy gr. Apponyi Albert t. képviselő ur állításával szemben nekem van igazam és nem neki, mert hiszen az nem áll, a mit Horánszky képviselő ur beszédéből citált, én azt — engedelmet kérek — még sem tulajdonítom tacticának, mint a t. képviselő ur, hanem tulajdonítom annak, hogy az, a ki oda súgta neki nagy örvedezéssel az 1880-ik évet, legalább ez alkalommal mint spiritus nequam működött. (Élénk derültség jobbfelöl.) Horánszky Nándor: T. ház! Csak kettő az, a minek kijelentésére szorítkozom. Az egyik az, hogy én nem súgtam semmit. A másik az, hogy arra kérem a t. házat, hogy ma még ne méltóztassék nevetni; mert meg vagyok róla győződve, hogy apróra ki fogom mutatni, miszerint azon év, melyre a t. pénzügyminister ur hivatkozott, a legsujtóbb, mire annak idején részletesen reá fogok térni. Elnök: Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 3 órakor.)
