Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-342

70 84-2. országos ülés február 28-An, pénteken. 1800 bíráskodás létrehozat dát a legközelebbi teendők közé száraírják; (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon) most részben azon súlynál fogva, mely­lyel a t. igazságügyminister urnak egyénisége bir, a birói szervezet megállapítása a bitói hatalom és azon hatalom gyakorlatának helyes szervezése és vezetése, mondhatnám a kormánynak kedvencz gyermekévé, gondoskodásának főtárgyává vált, még pedig nagyon helyesen ; (Helyeslés a balolda­lon) mert a közigazgatás reformját ígérik és azzal kapcsolatosan a tisztviselők joír és fegyelmi viszo­nyainak szervezése a modern jogrend értelmében. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Most azt látjuk a kormány programmjában és nagyon helyesen kimagasló eszme és azt átható szellem gyanánt, hogy ugy az egyes hatóságok kötelessége és jogköre, mint a hatósági személyek állása, de a honpolgároknak egymás között és az állammal szemben való jogai és kötelességeiminél szigorúb­ban, a jognak szabályai által vonaloztassanak körül, hogy az önkénynek s a diseretionarius hata­lomnak, mit az állami életből teljesen kiküszöbölni nem lehet, a dolog természetével megférő lehető legszűkebb korlátok szabassanak. (Helyeslés a bal- és szélső bdoldalon.) így van-e ez, t. ház'? Nem ez a kormánynak mostani program raj a ? Nem-e ez azon szellem, mely keresztülvonul azon új aerán, melyet az igazságügyministerur hirdetett, midőn azt mondta, hogy a reform korszaka elkövetkezett és midőn azt mondotta, (Közbeszólások a baloldalról: Be is váltotta.!) .... és be is váltotta eddig, hogy az ő tárczája körében betöltendő állásokra a megfelelő erőket ott fogja keresni, a hol találhatja, az ügynek, az igazságszolgáltatásnak, nem pedig a pártpolitikának érdekében. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hát, t. ház, ez fejlődésnek nevezhető? A jog­nak megvalósítására irányuló rendszer, az a rend­szer, a melynek vezéreszméje az, hogy jogállamot alkossunk, hogy minden jogot és kötelességet körülírjunk, biztosítsunk és megvédelmezzünk: ez a rendszer fejlődése-e annak a rendszernek, a melynek az intézményekben rejlő egyetlen felfe­dezhető alapgondolata az volt, hogy minél kevesebb garantiát adjunk az egyéni jogoknak, minél ke­vésbbé írjuk körül az illetékességi köröket, minél kevésbbé irjuk körül a kötelességeket és jogokat, hogy az önkénynek és diseretionalis hatalomnak minél tágabb köre legyen? (Élénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) Fejlődés igenis annyiban, a mennyibea a megsemmisítés is fejlődés, a mennyiben a létező rossznak kiirtása is fejlődés; lehet fejlődése a hazának, de az előbbi rendszernek ez sem nem fejlesztése, sem nem betetőzése, hanem negatiója. (Élénk helyeslés és tetszés balfelöl.) És minél inkább lesz negatiója, minél kevesebbek lesznek a gyö­kérszálak, a melyekre a t. pénzügyminister ur udvariasságból hivatkozott, a melyek a múltba visszanyúlnak: annál tökéletesebb és jobb lesz ez a rendszer. De ha igy van, t, ház, akkor kérlem, hogy a törekvésnek gyümölcsös volta, a törekvésnek elérése iránt, mely a maga egészében a múlt szel­lemének negatiója, bizalommal tölthet-e el ben­nünket az a körülmény, bármi néven nevezendő parlamenti tapasztalás és gyakorlatnak megfelel-e körülmény, hogy ugyanazon férfiú, kinek rendszerét negálnia kell, kinek rendszere e szerint megbukott, áll az új rendszer keresztülvitelére irányzott actio élére ? (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon. Egy hang a szélső balról: Satyra!) T. ház! Ezt a multat nagyon szigorúan hal­lottam jellemezni. Azt hallottam mondani az el­lenzéki padokon, hogy ezen egész múltnak, a múlt politikájának csak egy komoly alapgondolata volt; tudniillik a hatalom megtartása a minister­elnök kezében. (Felkiáltások aszél>ö baloldalon: Ugy is van!) Hát, t. ház, én ilyen keményen e multat nem akarnám jellemezni. Szemben azon államférfiúval is, a kitől engem igen mélyreható nézetkülönbsé­gek választanak el, a kiről azonban nem szabad és nem is lehet mást feltennem, mint azt, hogy —­habár szerintem téves és helytelen eszközökkel — kormányzatával az országnak, a nemzetnek javát akarja megvalósítani : akkor keresnem kell az ő politikai rendszerében — ha méltányosan akarom megítélni - - azt a politikai és nemzeti alapgondo­latot, a mely őt egy ilyen rendszer elfogadására biría. (Tetszés balfelöl. Halljuk! Halljuk!) És én azt hiszem, t. ház — sokszor hallottam is azt a szerintem téves nézetet a túloldalról magán­beszélgetésekben, de itt a házban is történtek reá czéizások — ez az alapgondolat csak a következő lehet: hogy tudniillik Magyarország különleges viszonyai közt, a kormány kezében a nemzeti és állami egység megóvásának ezéljából messze­menő, diseretionalis hatalomra van szükség és hogy azokkal a szigora körülírásokkal, melyek­kel a szabadságjogok más országokkal el vannak látva, a hatósági hatásköröknek azon szigorú korlátozásával, melylyel más országokban talál­kozunk, Magyarországon a magyar nemzeti álla­mot kormányozni és biztosítani nem lehet. (Hall­juk!) Es aligha nem ebből a politikai alapeszméből indult ki az a rendszer — ha abban mást akarok keresni, mint azt, a mi a legkicsinyebb dolog volna — tisztán az egyéni hatalmi érdekek meg­óvására szolgáló gépezetet — mondom — aligha nem ebből indult ki az a rendszer, amely a disere­tionalis hatalom kiterjesztésén alapul. T. képviselőház! Én ezt a felfogást a lehető legtévesebbnek tartom. Azt hiszem, hogy Magyar­országon az állami és nemzeti egységet ép

Next

/
Thumbnails
Contents