Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-342

S82. országos ülés február 28 án, pénteken. 1890. SS És ha önök Magyarországnak olyan kormányt adnak, mely a politikai tisztesség dolgában egészen kifogástalan : (Helyeslés balfelől) akkor mi nem kérdezzük azt első sorban, hogy önök micsoda politikát csinálnak, mert azt önök határozzák meg, hanem mi teljes loyalitással fogjuk folytatni ellenzéki működésünket saját elveink megkainisíthatlan fentartására, ellenőrzési kötelességünk érvényesítésére, a mire nagy okunk van s a mely ok az örök pártjában rejlik. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Mert hiszen — hogy a solidaritasnak egy újabb kiadását nézzük — igaz, hogy az önök pártja solidaris a ministerelnökkel, solidaris a választások múltjánál s a választások jövőjénél, valamint számos egyéb körülménynél fogva, (Igaz! Ugy van! balfelől) de a belső Íolidaritasnak ép ugy híjával van, mint maga a ministerium. (Ugy van! balfelől.) És hogy állanak az önök pártjában az elvekkel és a nézetekkel? (Halljuk!) Hiszen analysáljuk csak egy kissé az önök pártját, (Halljuk!) nincsenek-e az önök sorában azok az aulicusok, a kik előtt a szabadság és szabadelvííség épen nem kedves s a kik talán öröklött hagyományaiknál fogva, talán egyéb érdekeknél és neveltetésüknél fogva is mindenek előtt azt nézik, mit kivan az udvar s az udvarnak és koronának mondjuk kívánságai és óhajtásai, a törvénynél és az alkotmánynál szentebbnek tetszik előttük; Ezen férfiaknak jóhiszeműségében nem kételkedem; de hogy ezen conservativeknek nevezhető férfiak hogy kerülnek a szabadelvű névhez, azt kevésbé tudom, mint a hogy értem azt, hogy miért hivei Tisza Kálmánnak. (Tetszés balfelől.) A mellett ott látjuk a Deák-pártnak sok tisztes maradékát, kik a fusióval belecsöppentek az új szabadelvű pártba s ott rekedtek, (Derültség és tetszés balfelöl) a kik egy vagy másokból, legtöbbnyíre temperamentumuknál és koruknál fogva ellenzéki szerepre nem érezvén magukban hivatást. de a politikai élettől visszavonulni sem kívánván, ott maradtak és ott senyvednek. (Tetszés a baloldalon.) És a Deák-pártnak ezen elemei mellett látjuk önök között a modern szabadelvű ifjúságot, (Derült ség balfelől) a kik (Halljuk! Halljuk!) a szabadelvűség legújabb kiadású könyveit olvassák és azoknak tanait megtanulták s igen szépen össze tudják egyeztetni a régi korból csontvázként itt maradt ministerelnök ócska municipalismusának és egyéb elavult politikai tulajdonságainak fentartásáyal, (Tetszés abaloldalon) sőt többet mondok : szolgálásáyal. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) És mi a motívum, mely őket erre vezeti, noha jól tudják, hogy az általuk vallott elvek nem egyeztethetők össze az általuk követett és támogatott politikával? A. motívumra magyar szó még nincs; német szó van: Stréber. (Derültség a bal- és szélső baloldalon és felkiáltások: Kapaszkodó I) És ott van önök között — hogy tovább analysáljam az önök pártját (Halljuk ! Halljuk !) — a gouvernementalisok nagy sokasága, azok, kik minden kormányt feltétlenül támogatni hajlandók és ott vannak, hogy egy ezeknél rosszabb árnyalatot nevezzek meg, az opportunisták, a kik nemcsak minden kormányt támogatnak azért, mert kormány, hanem a kiknek kormánypárti meggyőződéí-ük sincsen más, mintáz: alkalmazkodni mindenkor a hatalomnak minden néven nevezendő kívánságaihoz (UgyvantUgy van! bal felöl) és ott vannak önök között a horvátok, egy nemzetiségi párt, (Halljuk! Halljuk !) a. mely a ministerelnököt hiven támogatja azon concessiókért, melyeket Horvátországnak ad. Nekik ebből szemrehányást nem csinálok, ők azt tartják: minél gyengébb Magyarország kormánya és ministerelnöke, annál jobban szolgálhatják ők saját hazájuknak, nemzetüknek érdekét. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) És végül ott van a családtagok és barátok nagy száma. Ezeknek érzelmeiről nem beszélek. Ilyen complicált azon párt, a mely a maga külső egységében a ministerelnök politikáját támogatja s vele solidaritásban van. Ha mármost bekövetkezik az, hogy a ministerelnök, a mint ő mondja, azon erőszakoskodó kisebbségnek enged, (Halljuk! Halljuk!) vagy pedig Isten akaratából, erőinek gyengülése folytán, azt a helyet, a melyről fogadkozik, hogy megállja, elhagyja : akkor ott lesz egy párt, a mely fel lesz híva arra, hogy tovább kormányozzon és a mely azon érdekeknél fogva, melyek őt a jelenlegi kormányhoz és annak elnökéhez fűzik, tovább kormányozni fog is. S már most mi következik ebből? Azon pártban vagy keletkezik egy pártvezér, a ki a párt akaratából a kormányelnöki széket elfoglalja vagy pedig ezen pártnak s általa az országnak egy pártvezér és kormányelnök felülről fog kineveztetni és ez a legvalóbbszínű eset. Már most kérdem, ez parlamentarismus-e, ez az önök parlamentarismusa? Midőn egy nagy többség, a melynek tartalma ilyen heterogén elemekből áll s mozaikszerüleg vau összerakva, magából nem képes jeles tehetségek daczára, belső egység hiányában egységes politikát és ezen egységes politikának megfelelő egységes vezetést teremteni, hanem a mely meg lesz nyugtatva az által, ha neki valaki felülről kineveztetik, hogy annak a fejnek hódolva, ismét folytassák az uralmat; hát parlamentarismus ez ? Hát ez valódi alkotmányosság, ahol a kormány nem a parlamentből alulról, nem a politikai exigentiákból és azok természete szerint, nem az elvek, nem az irányok és czélok egyöntetűségéből keletkezik és emelkedik fel, hanem egyszerűen kineveztetik? Ezen rendszer Magyarország parlamentarismusának régi veszedelme; ezen rendszer követtetik