Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-354
BS 20 án, csütörtökön. 1890. 262 8 *>4. országos ülés márezi gyárat vagy intézetet kellene felállítani s jgy végre oda jutnánk, hogy még a gabonát is magának kellene termelni. A mi a t. képviselő ur azon állítását illeti, hogy ez által megtakarítások éretnek el, azt nagyon kétségbe vonom, mert azt hiszem, hogy különösen azon iparüzletek, melyeknek nincs valami speciális hivatásuk, olcsóbban képesek termelni, mint az állam, főleg akkor, ha rendszeres coneurrentia tárgyává tétetnének az állam szükségletei. Ezeket kívántam elmondani s kérem ugy a t. elnök urat, mint a gazdasági bizottságot, hogy akkor, midőn oly szükségletek beszerzéséről van szó, melyekkel a hazai ipar hivatásszerűleg foglalkozik, a hazai iparra reflectáljanak; mert az ipar fizet adót és nagyobb nyereség az államra nézve, ha egy életképes hazai ipar adóval szolgál neki, mintha az az ipar tönkrejut és az adóforrás megszűnik. Elnök: T. ház! Csatár képviselőin*egyenesen hozzám intézett kérdésére minden elvi fejtegetés nélkül felvilágosításul a következőkben válaszolok. (Halljuk 1 .) Az első megjegyzése az volt, hogy a ház nyomtatványait nem az államnyomda készíti. A képviselőház gazdasági bizottsága ezen nyomtatványok kiadásánál akként járt el, hogy az ismeretes legkiválóbb pesti nyomdarészvény-társulatokat versenyre szólította fel. Ezen versenynél a pesti könyvnyomda-részvénytársaság, mely a nyomtatványokat már azelőtt is készítette, tette a legolcsóbb ajánlatot, minélfogva a gazdasági bizottság ezt fogadta el. Az államnyomda azért nem vétet heteit figyelembe, mert egyrészről sokkal drágább ajánlatot tett, másrészről mert az leginkább műnyomdának van berendezve, melyben értékjegyeket, váltókat és más efféléket készítenek. Továbbá oly rövid idő alatt, mint a képviselőháznak néha szükséges, az államnyomda által lehetetlen elkészíttetni ezen nyomtatványokat, már csak azért is, mert a képviselőháztól távol fekszik. Gyakran megtörténik ugyanis, hogy még az ülés folyama alatt kell a nyomtatványokat elkészíteni, hogy azokat a képviselő urak még ez ülés végéig megkaphassák. Mindezen okok, de különösen az, hogy az államnyomda ajánlata igen sokkal drágább volt, késztették a gazdasági bizottságot arra, hogy azon nyomdát, mely a legolcsóbb ajánlatot nyújtotta be és a mely kötelezettségeinek eddig is megfelelt, bizza meg a nyomtatványok elkészítésével. (Helyeslés.) A mi a fát illeti, annak szállításával is nyilvános verseny utján bízatott meg a jelenlegi vállalat, a mely a legolcsóbb ajánlatot tette. Ez évben ugyanis a fát nem Luezenbacker Pál ur szállítja, hanem más vállalat, mely a legkedvezőbb ajánlatot adta be. Az állami kincstári faraktár nem concurrált; a közalapítvány versenyzett ugyan, azonban ez is igen sokkal drágább volt. A gazdasági bizottság tehát annak adta, a ki a legolcsóbb ajánlatot tette. (Helyeslés.) Ezeket voltam bátor a hozzám intézett kérdésekre válaszolni. Ez ügyben határozathozatalnak szüksége nem forog fenn és igy kijelentem, hogy a t. ház a kimutatást tudomásul méltóztatik venni. Következik a napirend szerint a hazai iparnak állami kedvezményekben való részeltetéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni; igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatok s alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját hitelesíteni. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontja hitelesíttetik. Következik a pénzügyi bizottságnak 498. számú jelentése „a hazai ipart támogató pénz-i intézeteknek adható állami kedvezményekről"! szóló 485. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik, a jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk!) Az iparfejlesztés terén megindult mozgalom örvendetes lendületet vett ugyan, azonban több oldalról észre lehetett venni azon szükséget, hogy a hitel előmozdítása és fejlesztése tekintetében is oly intézkedések történjenek, melyek e mozgalomnak javára válnak. Tagadhatatlan ugyan, hogy az utóbbi évek fejlődése alatt és a kamatláb csökkenése következtében a, hitel fejlesztése oly irányban is érvényesült, mely a gyár-, de sőt a kézműiparnak is egészségesebb rétegeiben határozottan javára vált. Azonban észlelhető volt és különösen iparosaink részéről több ízben hangsúlyoztatott a hiány, hogy nem igen akadnak vállalatok a hitel terén, a melyek azon koczkázatot magukra vegyék, melyek egy iparág alapításával, vagy abba való beruházással összeköttetésben állanak. Ebből keletkezett azon gondolat, mely e törvényjavaslatban kifejezésre jut és a melynek súlypontja abban rejlik, hogyha valamely pénzintézet, kellő erővel ellátva, azon feladatot tűzné ki magának, hogy új iparágak alapításánál, vagy pedig meglevő iparágak fejlesztésénél azon üzlettel szorosabb és állandóbb,
