Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-346
140 ** c- országos Illés máiüzius 5-én, szerdán. 1890. fel, mely parallel raü folytonosan figyelemmel kiférendő és az előfordult szükségletekhez képest utánpótlindó lesz. Meg kell még említenem azt is, hogy ii fal vastagságának megállapításánál számításba vétetett a többek közt egyszersmind a rakpartnak egy méter magasságig való megterhelése. Mikor azonban a rakpart már elkészült, akkor utólagosan terveztetett erre a lesülyedt rakpartrészre egy kocsibejáró, mely a számításba vett súlynál kétségkívül sokkal nagyobb súly volt és igy ez is nagy befolyással lehetett acsuszamlásra. Mindezek a dolgok azonban már nem a kir. biztosság idejében, hanem sokkal későbben történtek és habár felhoztam ezeket lelkiismeretes tanulmányozás után, mégis nem ebből akarom én levonni a következtetést arra nézve, hogy a kir. biztosságot nem terheli semmi mulasztás a tekintetben, hogy Szegedet az árvizek ellen biztosítsa, hanem azon egyéb intézkedésekből is, melyeket a felsorolt védinűveken kivül épen a kir. biztosság létesített. Tudva van, hogy az 1879-iki árviz Szeged városát nem a Tisza-parti oldalról, hanem a hátsó oldalról öntötte és borította el. Petresnél történt az a nagy gátszakadás, a hol a viz körülbelül 11 év előtt beömlött és Szegednek egész vidékét, márczius 12-én pedig mugát Szegedet is elöntötte. Hogy Szeged város hasonló veszélynek jövőre ki ne legyen téve, kiépíttetett nemcsak az előbb említett hatalmas védtölt.és, hanem kiépült a sövényházi keresztgát, mely eset leges partcsuszamlások alkalmával a Tisza vizét felfogja, tehát nem egyedüli védvonal a hatalmas körtöltés, hanem az már csak belső és legutolsó védvonal, a melyet azonban még két más, igen jelentékeny, hatalmas védvonal védelmez. Ezeknek alapján azt hiszem, hogy a volt kir. biztosságot semmi néven nevezendő vád nem terheli. Gróf Károlyi Gábor: Szobrot neki, de hamar! (Derültséq a szélső latoldalon.) Ivánkovich János: Nem csak nem terheli a mulasztásnak vádja, sőt határozottan érdemei vannak e tekintetben. (Élénk helyeslés jobbfel'H.) Gróf Károlyi Gábor: Vizi szobrot neki! (Derültség a szélső baloldalon.) Ivánkovich János: Ezeknek előrebocsátása után enjíetjék meg t. képviselőtársaim, hogy épen Szeged városának jól felfogott érdekében egy tiszteletteljes kérést intézzek önökhöz. (Halljuk! Bálijuk!) Tudom, hogy t. képviselőtársaim, midőn a szegedi partokon előfordult esuszamlások érdekéből felszólalt ik és azt a ház tanácskozásának tárgyává tették, önöket Szeged városa irányában a legjobb akarat és a legtisztább szándék vezérelte. Ezen feltevésből kiindulva és ezen meggyőződésemnek nyilvánítása mellett engedjék megkérnem önöket városom érdekében, hogy e jóakaratukat tanúsítsák egyszersmind azzal is, hogy tartózkodva fogadjanak minden olyan hírt, a mely Szeged életképességébe vetett hitünket, a Szeged jövő fejlődésére szükséges közbizalmat megingathatná. (Élénk helyeslés.) Ezen jóakaratuk nevében kérem t. képviselőtársaimat, hogy ha előfordulnak ilyen dolgok, méltóztassanak személyes meggyőződést szerezni és érdekeltségüket azzal tanúsítani, hogy ne homályos és zavaros forrásokból merítsenek, mert az innen merített vízben nem fognak látni semmit. (Élénkkelyeslésjobbfelöl.)^>zék után elfogadom a pénzügyi bizottság határozati javaslatát. (Élénk helyeslés jdbbfelöi.) Madarász József jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem akartam részemről a szőnyegen levő törvényjavaslathoz hozzászólani, mert ámbár a t. niiidster ur az én interpellatiom következtében volt szives a szegedi rakpart beomlására vonatkozó jelentését benyújtani, a eritica gyakorlását mégis azoknak óhajtottam átengedni, a kiktechmcusuk is, a kik tehát a szóban forgó kérdést nemcsak a jelentések s a jelentésekből még a laicusok által is kivehető felfogások alapján ítélhetik meg, hanem megítélhetik egyszersmind technicai szempontból is, s alapos eriticát gyakorolhatnak a Szegeden történtek, illetőleg a szegedi rakpart építése fölött. (Halljuk! Halljuk!) De nem akartam, t. ház, e kérdéshez hozzászólni még azért sem, mert hiszen viszonyaink ismeretesek; tudva van mindenki előtt s meg van és meg lehet győződve róla az egész ország, hogy elkövethet Magyarországon bárki bármilyen nagy kárt, azokért felelősségre nem vonatik s a felelősségnek reális és igazi lehetősége nem forog fenn. Legfeljebb tehát csak kötelességünket teljesítjük, midőn a történtek fölött mégis állást foglalunk s egy jobb jövő reményében bízva, bízva abban, hogy talán a törvényhozás jövőre szigorúan fogja ellenőrzési kötelességét teljesíteni, ne szolgálta-sunk a hallgatás által praecedenst azon szomorú situatióra, melyben most a törvényhozás ellenőrzési kötelességének teljesítésében van. (Élénk helyeslés balfelől.)Mixithn azonban a t. minister ur felszólalásában olyan tanokat és elveket hirdetett, melyeket a parlamentben szó nélkül hagyni nem lehet; miután továbbá az általa felállított azon calculus, melyből kivehető volna, hogy vájjon mennyi kárt szenvedett az ország a szegedi rakpart beomlása által, akként lett feltüntetve, hogy az felfogásom szerint nem felel meg azon értesüléseknek, melyeket részint a jelentésből, részint a pénzügyi bizottság tárgyalásaiból meríthetünk: méltóztassék megengedni, hogy azokra vonatkozólag néhány észrevételt tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Teljesen osztozom a t. minister ur felfogásában a tekintetben, hogy a törvényhozásban senkit mást, mint a t. kormányt és a t. minister urat
