Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-346

140 ** c- országos Illés máiüzius 5-én, szerdán. 1890. fel, mely parallel raü folytonosan figyelemmel ki­férendő és az előfordult szükségletekhez képest utánpótlindó lesz. Meg kell még említenem azt is, hogy ii fal vastagságának megállapításánál számí­tásba vétetett a többek közt egyszersmind a rak­partnak egy méter magasságig való megterhelése. Mikor azonban a rakpart már elkészült, akkor utólagosan terveztetett erre a lesülyedt rakpart­részre egy kocsibejáró, mely a számításba vett súlynál kétségkívül sokkal nagyobb súly volt és igy ez is nagy befolyással lehetett acsuszamlásra. Mindezek a dolgok azonban már nem a kir. biz­tosság idejében, hanem sokkal későbben történtek és habár felhoztam ezeket lelkiismeretes tanulmá­nyozás után, mégis nem ebből akarom én levonni a következtetést arra nézve, hogy a kir. biztossá­got nem terheli semmi mulasztás a tekintetben, hogy Szegedet az árvizek ellen biztosítsa, hanem azon egyéb intézkedésekből is, melyeket a fel­sorolt védinűveken kivül épen a kir. biztosság létesített. Tudva van, hogy az 1879-iki árviz Szeged városát nem a Tisza-parti oldalról, hanem a hátsó oldalról öntötte és borította el. Petresnél történt az a nagy gátszakadás, a hol a viz körül­belül 11 év előtt beömlött és Szegednek egész vidékét, márczius 12-én pedig mugát Szegedet is elöntötte. Hogy Szeged város hasonló veszély­nek jövőre ki ne legyen téve, kiépíttetett nemcsak az előbb említett hatalmas védtölt.és, hanem kiépült a sövényházi keresztgát, mely eset leges partcsuszamlások alkalmával a Tisza vizét felfogja, tehát nem egyedüli védvonal a hatalmas körtöltés, hanem az már csak belső és legutolsó védvonal, a melyet azonban még két más, igen jelentékeny, hatalmas védvonal védelmez. Ezek­nek alapján azt hiszem, hogy a volt kir. biztossá­got semmi néven nevezendő vád nem terheli. Gróf Károlyi Gábor: Szobrot neki, de hamar! (Derültséq a szélső latoldalon.) Ivánkovich János: Nem csak nem terheli a mulasztásnak vádja, sőt határozottan érdemei vannak e tekintetben. (Élénk helyeslés jobbfel'H.) Gróf Károlyi Gábor: Vizi szobrot neki! (Derültség a szélső baloldalon.) Ivánkovich János: Ezeknek előrebocsá­tása után enjíetjék meg t. képviselőtársaim, hogy épen Szeged városának jól felfogott érdekében egy tiszteletteljes kérést intézzek önökhöz. (Halljuk! Bálijuk!) Tudom, hogy t. képviselőtársaim, midőn a szegedi partokon előfordult esuszamlások érdeké­ből felszólalt ik és azt a ház tanácskozásának tár­gyává tették, önöket Szeged városa irányában a legjobb akarat és a legtisztább szándék vezérelte. Ezen feltevésből kiindulva és ezen meggyőződé­semnek nyilvánítása mellett engedjék megkérnem önöket városom érdekében, hogy e jóakaratukat tanúsítsák egyszersmind azzal is, hogy tartóz­kodva fogadjanak minden olyan hírt, a mely Sze­ged életképességébe vetett hitünket, a Szeged jövő fejlődésére szükséges közbizalmat megingat­hatná. (Élénk helyeslés.) Ezen jóakaratuk nevében kérem t. képviselőtársaimat, hogy ha előfordulnak ilyen dolgok, méltóztassanak személyes meggyő­ződést szerezni és érdekeltségüket azzal tanúsí­tani, hogy ne homályos és zavaros forrásokból merítsenek, mert az innen merített vízben nem fognak látni semmit. (Élénkkelyeslésjobbfelöl.)^>zék után elfogadom a pénzügyi bizottság határozati javaslatát. (Élénk helyeslés jdbbfelöi.) Madarász József jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem akartam részemről a szőnyegen levő törvényjavaslathoz hozzászólani, mert ámbár a t. niiidster ur az én interpellatiom következtében volt szives a szegedi rakpart beomlására vonat­kozó jelentését benyújtani, a eritica gyakorlását mégis azoknak óhajtottam átengedni, a kiktech­mcusuk is, a kik tehát a szóban forgó kérdést nem­csak a jelentések s a jelentésekből még a laicu­sok által is kivehető felfogások alapján ítélhetik meg, hanem megítélhetik egyszersmind technicai szempontból is, s alapos eriticát gyakorolhatnak a Szegeden történtek, illetőleg a szegedi rakpart építése fölött. (Halljuk! Halljuk!) De nem akar­tam, t. ház, e kérdéshez hozzászólni még azért sem, mert hiszen viszonyaink ismeretesek; tudva van mindenki előtt s meg van és meg lehet győződve róla az egész ország, hogy elkövethet Magyar­országon bárki bármilyen nagy kárt, azokért fele­lősségre nem vonatik s a felelősségnek reális és igazi lehetősége nem forog fenn. Legfeljebb tehát csak kötelességünket teljesítjük, midőn a történtek fölött mégis állást foglalunk s egy jobb jövő reményében bízva, bízva abban, hogy talán a tör­vényhozás jövőre szigorúan fogja ellenőrzési köte­lességét teljesíteni, ne szolgálta-sunk a hallgatás által praecedenst azon szomorú situatióra, melyben most a törvényhozás ellenőrzési kötelességének teljesítésében van. (Élénk helyeslés balfelől.)Mixithn azonban a t. minister ur felszólalásában olyan tanokat és elveket hirdetett, melyeket a parla­mentben szó nélkül hagyni nem lehet; miután továbbá az általa felállított azon calculus, melyből kivehető volna, hogy vájjon mennyi kárt szenve­dett az ország a szegedi rakpart beomlása által, akként lett feltüntetve, hogy az felfogásom szerint nem felel meg azon értesüléseknek, melyeket részint a jelentésből, részint a pénzügyi bizottság tárgyalásaiból meríthetünk: méltóztassék meg­engedni, hogy azokra vonatkozólag néhány észre­vételt tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Teljesen osztozom a t. minister ur felfogásá­ban a tekintetben, hogy a törvényhozásban senkit mást, mint a t. kormányt és a t. minister urat

Next

/
Thumbnails
Contents