Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-345

345. országos ülés márt hogy a meggyőződésével játékot üző Tisza Kálmán leszavaztassa. De ha még túl tudnók is tenni magúinkat a történelmi sorrend és az érdemfokozat követelményein ; ha a korszakokat kicserélve, az időrendet átugorva már most akarunk a csak most elhunytnak emlékszobrot emelni; még ő reá is sokkal megtisztelőbb lesz, ha emlékszobrát — miként a Deák Ferenczével történt — önkéntes adakozásból és nem a közadókból emeljük, melyben benne lennének azok kényszer fillérei is, kik alkotását rossznak, a hazára nézve károsnak tartják. Egy ily módon — közadakozásból — létesített emlék valóban megtisztelőbb lenne, mint az, a melyet más nemzeti czéloktól elvont adófillérekből emelnének. Amazt a tisztelők igaz, hamisítatlan kegyelete hozandná létre; ezt a párttúlkapás, a mi erkölcsi értékét és jelentőségét alá szállíthatná,a mit sem mi.sem önök nem akarhatnak. Hagyjon fel azért a kormány a közköltségen való emlékemelés elhibázott gondolatával, ha a ministerelnök ur lelkesedése őszinte: nyissa meg nz aláírást — amúgy is fel nem használt — tiszti és működési pótlékának oda ajánlásával, jókedvű adakozását nem kétlem, hogy követni fogják mások s különösen a főváros — mely kész volt külön mauzóleumot emelni — s igy rövid utón együtt lesz az emlékre megkívántató összeg. Az itt röviden és magyar őszinteséggel előadottakkal koránt sem sértem meg az elhunytnak tiszteletet parancsoló emlékét, sőt ellenkezőleg sokkal jobban tisztelem meg azoknál, a kik ily idő előtti javaslattal léptek elő. A t. háznak kell e hibát helyrehozni, arra utasítván a kormányt, hogy a javaslat visszavonásával a tervelt emlékszobrot társadalmi utón létesítse. Az általam előadottakból önként következik, hogy én a törvényjavaslatot visszautasítva, csatlakozom az Irányi Dániel felfogásához. (Helyeslés szélső balfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti a bizottság előadóját, miután azonban az előadó ur nem kivan szólani, kérdem a t, házat, méltóztatik-e a gróf Andrássy Gyulának állítandó emlékről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Következik részletes tárgyalás, még pedig először a czím. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét s az 1. és 2. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Dániel Ernő előadó: T. ház! A pénzügyi ! czius 4-én, kedden. 1890. \ J 7 bizottságnak egy javaslata van, melyet .a ház figyelmébe ajánlok. A pénzügyi bizottság javaslata szerint ugyanis, miután e törvény végrehajtása mindenesetre nagyobb költségeket fog igénybe venni, felhívandó a kormány, hogy a törvényjavaslatnak törvény erejére emelkedése után azon költségekről, melyeket a törvénynek végrehajtása megkövetel, a törvényhozásnak előterjesztést tegyen. (Helyeslés jolbfelöl.) Elnök: Azt hiszem, t. ház, méltóztatik a bizottság javaslatát elfogadni. A törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki; a bizottság javaslata pedig elfogadtatván, a kormány felhivatik, hogy a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése után azon költségekről, a melyeket a törvénynek végrehajtása megkövetel, a háznak előterjesztést tegyen. (Helyeslés jobbfelöl.) Következik a napirend harmadik tárgya: a pénzügyi bizottság 492. sz. jelentése, a földmívelésügyi ministernek, „a szegedi rakpart ügyében" szóló 464. sz. jelentéselíánF. Ha a t. ház a bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik tekinteni, (Felolvasottnak tekintjük!) a vitát megnyitom, melyben az első szó az előadó llPílt illpti Dániel Ernő előadó: T. ház! (Halljuk!) A földmívelésügyi minister ur 464. sz. jelentésében, a melyet a t. háznak beterjesztett, előadja azon intézkedéseket, a melyeket a megtámadott szegedi rakpartnak biztosítása érdekében okvetlenül szükségeseknek tartott végrehajtatni. A t. minister ur jelentése a pénzügyi bizottsághoz utasíttatván, a pénzügyi bizottság ennek vizsgálata következtében szintén előterjesztette jelentését a t. háznak. Az eszközlött vizsgálatnál kitűnt mindenekelőtt, hogy a földniívelésügyi minister intézkedéseit egy műszaki bizottság véleményének alapján eszközölte. Ugyanis a midőn 1889. éviaug. 30-án a szegedi rakpart, a hid alatt körülbelül 90 méter hosszaságban a kocsi lejáróval együtt lesüppedt, a legszükségesebb intézkedések után azonnal egy műszaki vegyes bizottságot nevezett ki, mely Klimm Mihály vizépítészeti tanár és a Józsefműegyetem rectorának elnöklete alatt összeült, a baj okait megvizsgálta és egyszersmind javaslatokat tett, hogy miképen lehetne e bajt orvosolni. Ezen bizottság működését múlt évi szeptember hó 17—21. napjai között befejezvén, a működésének eredményéről felvett jegyzőkönyvet, valamint az elnök urnak előterjesztését is a minister úrhoz felküldi, a melyekből mindenekelőtt kitűnik, hogy azon bajnak az oka sem a munkák hiányos voltában, sem a felhasznált anyag hibás voltában, sem elkövetett mulasztásokban nem keresendő, hanem oly geológiai processusra vezethető vissza, (Zaj és éllenmondások balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobb-