Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-340
SéO. országos ülés február 26»án, szerdán. 1890. 3 340. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1890. évi február hó 26-án, szerdán. Péchy Tamás elnöklete alatt Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki nyilatkozat Ábrányi Kornél tegnapi beszéde alkalmával történtekre nézve; többek nyilatkozata ugyané tárgyban. Az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása Az 1890. évi budget törvényjavaslat tárgyalása. Irányi Dániel interpellatioja. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, gróf Teleki Géza, Wekerle Sándor, gróf Csáky Albin, gróf Szapáry Gyula, Baross Gábor, báró Orczy Béla, Szilágyi Dezső, báró Fejérváry Géza, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Dárdai Sándor jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat báró Roszner Ervin az azok ellen jelentkezőket Zay Adolf jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Dárdai Sándor jegyző (olvassa « február hó 25-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek előterjesztése nincs, más jelentés sem lévén, következnék most a napirend. Kénytelen vagyok azonban a t. háznak egy rövid kijelentést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Ugy értesültem a lapokból, a melyekkel természetesen nem polemisálhatok, mintha tegnap két képviselő ur, mint segéd jött volna hozzám felvilágosítást kérni. Ez a valóságnak nem felel meg, mert a képviselő urak egyenesen kijelentették, hogy nem mint segédek jöttek. Erre én a gyorsírói jegyzeteket Iehozattam, a melyeket átnéztünk s ezzel a dolog be volt fejezve. (Általános helyeslés.) Szentiványi Árpád: T. ház! Minthogy azon képviselők egyike, kik az elnök űrhöz mentek, én voltam, méltóztassék megengedni, hogy a tényállást röviden elmondhassam (Halljuk! Halljuk !) Tegnap a nagy zajban mi az elnök ur szavait ugy értettük, mintha azt mondotta volna Ábrányi Kornél t. barátomnak, hogy magyarázza meg szavait, mert ezen szavak ugy hangzanak, hogy ilyet tisztességes embernek, tisztességes társaságban mondani nem lehet. Ezért háborodtunk mi fel és ezért mentünk Ábrányi t. barátom megbízásából az elnök úrhoz, hogy egyrészt megkérdezzük, vájjon igy értette-e ezen szavakat, de másrészt azért is, hogy, ha a következő napokon netalán felszólalások történnek, Ábrányi Kornél t. barátom a tény állását ismerhesse. Erre az elnök ur azt felelte, hogy ő ezt nem mondotta, a miről mi a felhozott gyorsírói jegyzetekből meg is győződtünk. Ezekben az áll^ hogy magyarázza meg a képviselő ur szavait, mert azokat ugy is lehet értelmezni, a hogyan tisztességes társaságban sem szabad beszélni. Nagyon természetes, hogy ennek más értelme van s miathogy a gyorsírói jegyzetekben is igy áll, mi ezt köszönettel tudomásul vettük. A dolog igy történt. Mi semmiféle elégtétel kéréssel megbízva nem voltunk. Az igazság érde1*
