Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-323

5g 828. országos ülés febri bírónak nem jelentették be, hogy ők hitfelekezeti ügyekben összeültek tanácskozni. Ezért többször megidézte őket a főszolgabíró, a ki azonban két­szeri odaidézésre sem hallgatta ki őket és midőn hadmadszor végre kihallgatta őket, megbírságolta, mivel panaszt tettek. Ekkor felebbeztékügj^üketés akkor ismét megbírságolták őket. Tudom magam, hogy szokásban van minden községben, hogy mi­dőn ünnepnapon az isteni tiszteletről kijönnek a hivek, ott valamit közölnek velük. Midőn azonban itt megtörténik, hogy ilyenkor erőhatalommal szétverik őket és a kik valamit mégis közölni akarnak, azokat ismét megidézik, megbírságolják és midőn az a lelkész hatodmagá­val, mint ama hitfelekezet küldöttsége a fő­ispánnál panaszt akar emelni, az el sem fogadja őket; akkor nem maradt más útjok, mint sajtó útján nyilatkozni. Én pedig kötelességemnek tar­tottam e helyen kérni a belügyminister urat, hogy eltekintve a rendes szokástól: min f hogy itt a fő­szolgabíró, több közigazgatási előljáró és a fő­ispán ellen van panasz: ne ezekhez forduljon, hanem rendeljen ki nem érdekelt közeget — hogy ki legyen ez, az a belügyministertői fog függni — vizsgáltassa meg az ügyet és legyen szives azután e házban az ügyet előterjeszteni. (Helyeslés szélső bálfelöl.) Én most nem akarok sem egyik, sem másik irányban véleményt nyilvánítani, csak alkalmat akartam adni a minister urnak, ha ezek nem valók, akkor önmaguktól állíttatnak pellengére, ha pedig csak V 3 részök valók— óhajtanám, hogy ne legyenek valók — akkor mindenesetre helyén lesz, hogy a t. minister ur intézkedjék a haladás, a polgári kö­telesség, az egyéni és vallási szabadság érdekében és a főispáni visszaélések meggátlása tekintetében. Ez <iZ ? cl mit a minister urnak figyelmébe ajánlok. (Helyeslés a sxélsö baloldalon.) Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a minister úrral. Következik Balogh Géza képviselő ur inter­pellatiója. Balogh Géza: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Köztudomású dolog, hogy a Budapesten fekvő Rodich-ezredhez gyakorlat végett beosztott ön­kéntes Viczmándy Ödön (Halljuk!) hírlapi és magánúton nyert értesülésem szerint azon okból, mivel ezen ezredhez az önkéntesek kiképzése és a felügyelet végett kirendelt parancsnok Brandtner Arnold százados kíméletlen üldözéseit nem birta tovább kiállani. Én ugyan belátom, hogy értsülé­seim egyoldalúak és lehetnek némileg elfogult forrásból eredők. Ugyanezért e tekintetben a részletekbe bocsátkozni nem fogok, annál kevésbé, mert az a felfogásom, hogy a pártatlan és igazsá­gos vizsgálatnak a feladata, (ügy van! ügy van!) hogy a tényállást tisztába hozza és megállapítsa azt, hogy azon tüntetések, melyeket azon szeren­: 1-én, szombaton. 1890. esetlen fiatal ember kiállott, mennyiben voltak elkerülhetlenek a katonai rend és fegyelem érde­kében és mennyiben van abban része a fegyelem érdekében gyakorolt visszaélésnek és egy gyű­lölködő ember zaklatásánaki Ugyanezért ebben a tekintetben néze'emet akkor fogom előadni, midőn az igen t. honvédelmi minister ur a megtartott vizsgálat alapján nekem válaszolni fog. Ez alka­lommal, ha itt volna az igen t. honvédelmi minister ur, csak két közleményre akarnám figyelmeztetni. Az egyik az, hogy ehhez hasonló szerencsétlen esetek már ismételve fordultak elő. (Igaz! a szélső baloldalon.) A másik körlümény az, hogy egy ép, egészséges, jó anyagi körülmények közt levő fiatal ember, ki szakképzettségének befejezéséhez közel állott, kinek jelenlegi élete elég kedvező és a jövőbe vetett reménye kecsegtető, szóval kit az életnek minden szála az élethez kötött, kinek minden oka van élni és nem meghalni, holmi haszontalan­ságért nem fogja magát főbe lőni; (Igás! Ugy van! bal- és széhő balfelöl) és midőn egy ember, ki önmagát gyilkolja meg, tanúságot tesz halála előtt, hogy nem a katonai rend és fegyelem, hanem egy em­bernek secaturája kergette a halálba: (Felkiáltás balfelöl: Gyalázat!) akkor a jog és az igazság megköveteli azt, hogy szigorú, pártatlan vizsgálat derítse fel a tényállást és hogyha a parancsnok hibás, büntettessék meg szigorúan, ha pedig leg­alább is tapintatlan volt, a mit már most is mond­hatok : akkor mozdittassék el legalább is azon helyről, a melyre nincsen hivatása. (Közbeszólás a szélső baloldalról: Legyen ezredes! Derültség.) Ezt követeli az ország és a családok nyugalma nemcsak, de sőt a közös hadsereg jól felfogott érdeke s a közös hadseregbeli tisztek reputatiója, (Igaz ! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Interpellatióm a honvédelmi minister úrhoz így szól ohassa): Interpellatio a honvédelmi minister úrhoz. Kérdem az igen tisztelt honvédelmi minister urat, igaz-e: hogy Viczmándy Ödön, a Rodich­ezredhez szolgálattétel végett beosztott egyéves vadász-önkéntes a nevezett ezrednél szolgáló ön­kéntesek parancsnoka, Brandtner Arnold cs. és kir. századosnak kíméletlen üldözése miatt lőtte magát agyon ? Ha ez igaz, kérdem: 1. hogy ezen cs. és kir. századosnak emberte­len bánásmódja meg lesz-e torolva és miként? 2. Akar- és tud-e odahatni a t. honvédelmi minister ur, hogy jövőre hasonló sajnálatra méltó eset elő ne forduljon ? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék interpel­latiómat a honvédelmi minister úrral közöltetni. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a honvédelmi minister úrral.

Next

/
Thumbnails
Contents