Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-339

386 839. országos ülés február 25-én, keddea. 1890az a feladata, hogy saját tárczájának ügyeit védelmezze, lianem az is, hogy mint a eabinet tagja, az általános kérdéseket is képviselje, a jelen vita folyamán még sem szólaltam volna fel, ha a tegnapi ülés folyamán ismételten és különösen Helfy Ign/i ez t. képviselő ur engem nem apostrophált volna és ha a képviselő ur működésemet nemcsak a legközelebbi múltban, hanem ennél még meszszebb visszamenőleg, éles eritica alá nem vette volna. Ezeket, t. ház, hallgatássá] nem mellőzhetem; mert ez ágy tűnhetnék fel, mintha én ama kritikát helybenhagynám. (ügy van! jóbbfelöl) Bátor leszek tehát ezzel szemben saját álláspontomat előadni, hogy a t. ház megítélhesse, hogy kettőnk közül kinek van igaza. (Halljuk! Halljuk!) Természetesnek találom, hogy Helfy Ignácz t. képviselő ur, a ki pénzügyministerségem alatt tett intézkedéseimet és általam előterjesztett törvényjavaslatokat a legtöbb esetben megtámadta, ezeket az intézkedéseket és törvényjavaslatolat akkor sem helyesli, midőn törvényerőre emelkedtek, (ügy van! jobbfelöl.) Ezért nem csodálkozom azon sem, hogy elégedetlen-égének a tegnapi napon is kifejezést adott. Ezt én egészen természetesnek találom, mert más az ő álláspontja, mint az enyém, (ügy van! jóbbfelöl) más az ő kiindulási pontja, mint az enyém (ügy van! jobbfelöl) és más az ő czélja, mint az enyém. (Helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a sséhö baloldalon: Est tudjuk! Halljuk! Halljuk!) Meg vagyok győződve, t. ház, arról is, hogy Helfy Ignácz képviselő ur jövőre is igen sok esetben más nézetben lesz, mint én, de azért én a saját meggyőződésem szerint fogok mindig eljárni és ezen meggyőződésemnek mindenkor nyíltan fogok kifejezést adni. (Helyeslés jobbfelöl.) Áttérve, t. h dolog lényegére, (Halljuk! Halljuk!) Helfy képviselő ur igen messzire, majdnem 20 éves múltra ment vissza és azon kérdést vetette fel, hogy mint államtitkár, a közlekedésügyi ministeriumban hagytam-e valami maradandó nyomot hátra? A képviselő ur azonban egyet elfelejtett : azt, hogy habár az államtitkár parlamentaris állással bir is, még sem működik a saját, hanem azon minister felelősségére, a kinek az oldala mellett van és hogy azért az államtitkár önálló működést nem fejthet ki és működésének alig maradhat látható nyoma, (ügy van! jóbbfelöl.) De azért tény, hogy azon hatáskörben, melyet a boldogult közlekedésügyi minister reám ruházott, úgy a vizszabályozás kérdésében, mint az akkor még keletkezőben levő állami vasutakra és különösen az állami gépgyárra vonatkozó feladatok megoldásában igenis tevékeny részt vettem és igy az ezekre vonatkozó működés és eredmény egy részét magamnak vindikálom. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) A t. képviselő ur belügyministeri működésemre is hivatkozott s ezért bátor vagyok kijelenteni, hogy a képviselő úrtól, ha már ily kérdésekben felszólal, elvártam volna, hogy tudomása legyen legalább az azon időben alkotott törvényekről. (Helyeslés jobbfelöl.) Mielőtt a részletekre áttérnék, kérem a t. házat, méltóztassék azakkori viszony okra visszaemlékezni. Két év alatt két izben volt kormányválság. Hogy azon idő nem kedvezett a nagy alkotásoknak, azt hiszem, természetesnek fogja a t. ház találni. Ezért azonban mégis igen sok kérdésben tétettek meg az előintézkedések. Méltóztatnak tudai, hogy az akkori pénzügyi és politikai bajok orvoslására a ház egy bizottságot küldött ki. Hivatkozom az azon bizottságban történtekre. Én e bizottságban előadtam azon intézkedéseket, a melyeket mint beliigyminister életbeléptetni szándékozom. Ezek közül számos kérdés yan, mely azóta már megoldást nyert. Ilyen intézkedésnek jeleztem akkor, hogy a megyei pandurintézmény megszüntetésével a csendőrségi intézményt szándékozom élebeléptetni, a mi nem sokára tényleg életbe is lépett. így szintén kijelentettem akkor, hogy az állami íövárosi rendőrség behozatalát szükségesnek látom és ez az intézmény hasonlókép életbe is lépett. Kiemeltem akkor a többek közt a közigazgatási bíróság kérdését is, mely azóta szünetelt ugyan, ma azonban már annyira elő van készítve, hogy az erre vonatkozó javaslat nem sokára a ház elé is kerül. (Helyeslés jóbbfelöl.) Ezek mind oly ügyek, melyek már akkor szóba kerültek; de nem állottam meg annál, hogy e kérdéseket csak előkészítsem. Van egy igen fontos kérdés, a melynek megoldása már törvénykönyvünkben meg is van és ez a választási törvénj^ a melyről a t. képviselő ur megfeledkezett. Ez a törvény mind a választói jogosultság körülirására, mind az állandó névjegyzék összeállítására vonatkozó igen lényeges intézkedéseket tartalmaz. És a törvényjavaslatban, melyet akkor benyújtottam, már kilátásba volt helyezve oly törvényes intézkedés megtétele, a mely szerint a választási ügyekben a bíráskodás a Curiára fog ruháztatni. Ez is oly reform, a melynek magva már akkor el volt vetve és a mely most már annyira meg van érlelve, hogy legközelebb a törvényhozás elé kerül. Mindezekről, meglehet, hogy Helfy képviselő ur megfeledkezett, de meg fogja találni mindenki nyomát törvénykönyvünkben. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Áttérek most oly kérdésre, a mely személyemre vonatkozik s a melyet már többször hallottam a házban apostrophálni, de nem tartottam szükségesnek még nyilatkozni, (Halljuk! Halljuk!) most azonban kénytelen vagyok felszólalni. (Halljuk! Halljuk!) Ez a kérdés az, hogy miért váltam meg a pénzügyi tárczától? Hallgatással mellőzhettem e kérdést, mig magánember voltam, de most ezen a helyen, nem tehetem, hogy ezen kérdést, miután ismételten felvetik, válasz nélkül