Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-335
3g6 3 *»« orsaágos ülés febrnár 15-n, szombaton. 1990. hogy jövőre hasonló természetű szerződésekből ilyen záradékot kihagyni, méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor kereskedelemügyi minister: T. ház! A t. képviselő ur nem tett módosítványt, a mit különben természetesnek is tartok, de a jöyőre nézve felhívott arra, hogy hasonló intézkedés ily nemzetközi megállapodásokban mellőztessék. Az elv kedvéért vagyok bátor felszólalni, t. ház. Az egyezmény szerint az ellátási kötelezettség akkor sem áll fenn,ha a tengerész megszökött vagy a hajóról valamely általa elkövetett bűntett vagy vétség miatt elbocsáttatott, vagy ha a hajót azért hagyta el, mert — most következik a kifogásolt rendelkezés — önhibájából támadt betegség vagy sérülés következtében a szolgálatra képtelenné lett. Itt elvül ki van mondva és követtetik is mindig, hogy a ki önhibájából esett bajba, viselni is tartozik önhibája következményeit; azért felelősséget más nem vállalhat. Ez a dolog természetében fekvő helyes felfogás és t. képviselőtársam szíves lesz megengedni, hogy eddig minden hasonló nemzetközi szerződésbe ez lett felvéve. Hasonló intézkedést a törvényhozás a múlt év folyamán is jóváhagyott. Sőt tovább megyek s e körtől eltekintve, más viszonyokra hivom fel a t. ház figyelmét. Itt van például a munkaadónak, a cselédtartónak kötelezettsége, mely ha jól emlékszem, csak azon cseléd tekintetében áll fenn, ki önhibáján kivül esik bajba. Tehát azért felelősséget vállalni, ki önhibájából jutott azon helyzetbe, hogy szolgálatképtelenné vált és ezért az államok gondoskodását kivánni, valójában nem lehet. Én, t. ház, e törvényjavaslatnál ezen a teljesen correct alapon akarnék állani és nem is hiszem, hogy szemben az előzményekkel és szemben a jogi tétellel magával, hasonló törekvéshez bármely állam hozzájárulását kieszközölni lehetne. ígéretet tehát a tekintetben, hogy t. képviselőtársain kívánsága a jövőre nézve figyelembe lesz vehető, nem tehetek. A mi Lukáts Gyula t. képviselő ur felszólalását illeti, bátor vagyok megjegyezni azt, hogy az általa érintett alapok az illetők által választott bizottság kezelése alatt állanak, a mely bizottság működését viszont a tengerészeti hatóság ellenőrizi. A mennyiben a képviselő ur közelebbi bizonyítékok és esetek felsorolása nélkül visszaélésekre vagy rendetlenségekre méltóztatott utalni, legyen szives megelégedni azon nyilatkozatommal, hogy a magam részéről ezen ügyet mindenesetre figyelemmel fogom kisérni és a mennyiben ez hatáskörömhöz tartozik, ennek orvoslása iránt is fogok intézkedni. Kérem a t. házat, hogy e törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, miután a törvényjavaslat meg nem támadtatott, kijelenthetem, hogy az általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslat csímét, bevezetését és szövegét, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Eszerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági ós pénzügyi bizottság 482. számú jelentése, az 1890-iki nég^ számlálásról^szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt tnszenVa t. ház a bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik tekinteni és így az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Emich Gusztáv előadó: T. ház! Egy állam nemzeti fejlődésének és közgazdasági tagoltságának hű képét csak a helyes alapon végrehajtott népszámlálás fogja nyújtani, valamint azt, hogy ennek eredményei az összkormányzat minden ágára fontos segédeszközt képeznek, az a t. ház előtt bővebb indokolást nem kivan. Ép ugy helyesléssel fog találkozni az az intézkedés, hogy a népszámlálás számára 10 —10 évi időköz van megállapítva. Szól e mellett az eddigi gyakorlat és azon körülmény is, hogy több fontos törvényünkben idevágó dispositiók foglaltatnak, valamint az is, hogy a legtöbb európai culturállam így intézkedett. A mi magát a törvényjavaslatot illeti, bátor v; gyök megjegyezni azt, hogy ez a múlt népszámlálásról szóló 1880. évi LIL t.-cz. keretében mozog, azon különbséggel, hogy annak egyes dispositiói ezen törvényjavaslatban helyesebben vannak keresztülvive. A legjelentékenyebb különbség a régi törvénynyel szemben az, hogy a második szakaszában a„ lakhelyek" összeírása helyett az összes „köz- és magánépületek" is felveendők lesznek, a mi kétségkívül módot fog nyújtani, hogy mind a közegészségügyi viszonyok tekintetében, mind tüzkárbiztosítási szempontból az országviszonyait helyesebben lehessen megismerni. Az állatösszeirás e törvényjavaslat 2-ik §-ból kihagyatott. A közgazdasági bizottság a maga részéről ehhez helyeslőleg hozzájárult, mert már az 1884-ki külön állatösszeirás szükségessége megmutatta, hogy a népszámlálásnál azon különleges gazdasági szempontok nem óvhatok meg eléggé, melyek ilyen fontosabb és kellő alapot nyújtó állatösszeirásnál szükségesek. Egy további lényeges változtatás a múlttal szemben a3-ik §-ban foglaltatik, hogy tudniillik a népszámlálás vezetésével és a felette való felügyelettel nem a közigazgatási bizottság, hanem a törvényhatóság első tisztviselőj e van megbízva, a mi által kétségkívül az egyéni
