Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-335

3g6 3 *»« orsaágos ülés febrnár 15-n, szombaton. 1990. hogy jövőre hasonló természetű szerződésekből ilyen záradékot kihagyni, méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor kereskedelemügyi minis­ter: T. ház! A t. képviselő ur nem tett módosít­ványt, a mit különben természetesnek is tartok, de a jöyőre nézve felhívott arra, hogy hasonló intéz­kedés ily nemzetközi megállapodásokban mellőz­tessék. Az elv kedvéért vagyok bátor felszólalni, t. ház. Az egyezmény szerint az ellátási kötelezett­ség akkor sem áll fenn,ha a tengerész megszökött vagy a hajóról valamely általa elkövetett bűntett vagy vétség miatt elbocsáttatott, vagy ha a hajót azért hagyta el, mert — most következik a kifogá­solt rendelkezés — önhibájából támadt betegség vagy sérülés következtében a szolgálatra képte­lenné lett. Itt elvül ki van mondva és követtetik is mindig, hogy a ki önhibájából esett bajba, viselni is tartozik önhibája következményeit; azért fele­lősséget más nem vállalhat. Ez a dolog természe­tében fekvő helyes felfogás és t. képviselőtársam szíves lesz megengedni, hogy eddig minden hasonló nemzetközi szerződésbe ez lett felvéve. Hasonló intézkedést a törvényhozás a múlt év folyamán is jóváhagyott. Sőt tovább megyek s e körtől eltekintve, más viszonyokra hivom fel a t. ház figyelmét. Itt van például a munkaadónak, a cselédtartónak kötelezettsége, mely ha jól emlék­szem, csak azon cseléd tekintetében áll fenn, ki önhibáján kivül esik bajba. Tehát azért felelőssé­get vállalni, ki önhibájából jutott azon helyzetbe, hogy szolgálatképtelenné vált és ezért az államok gondoskodását kivánni, valójában nem lehet. Én, t. ház, e törvényjavaslatnál ezen a teljesen correct alapon akarnék állani és nem is hiszem, hogy szemben az előzményekkel és szemben a jogi tétellel magával, hasonló törekvéshez bármely állam hozzájárulását kieszközölni lehetne. ígéretet tehát a tekintetben, hogy t. képviselőtársain kíván­sága a jövőre nézve figyelembe lesz vehető, nem tehetek. A mi Lukáts Gyula t. képviselő ur felszólalását illeti, bátor vagyok megjegyezni azt, hogy az általa érintett alapok az illetők által választott bizottság kezelése alatt állanak, a mely bizottság működését viszont a tengerészeti hatóság ellen­őrizi. A mennyiben a képviselő ur közelebbi bizonyítékok és esetek felsorolása nélkül vissza­élésekre vagy rendetlenségekre méltóztatott utalni, legyen szives megelégedni azon nyilatkozatommal, hogy a magam részéről ezen ügyet mindenesetre figyelemmel fogom kisérni és a mennyiben ez hatáskörömhöz tartozik, ennek orvoslása iránt is fogok intézkedni. Kérem a t. házat, hogy e törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, miután a törvényjavaslat meg nem támadtatott, kijelent­hetem, hogy az általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslat csímét, bevezetését és szövegét, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Eszerint a törvényjavaslat részletei­ben is elfogadva lévén, végmegszavazása a leg­közelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági ós pénzügyi bizottság 482. számú jelentése, az 1890-iki nég^ számlálásról^szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt tnszenVa t. ház a bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik tekinteni és így az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság elő­adóját. Emich Gusztáv előadó: T. ház! Egy állam nemzeti fejlődésének és közgazdasági tagoltságá­nak hű képét csak a helyes alapon végrehajtott népszámlálás fogja nyújtani, valamint azt, hogy ennek eredményei az összkormányzat minden ágára fontos segédeszközt képeznek, az a t. ház előtt bővebb indokolást nem kivan. Ép ugy helyesléssel fog találkozni az az intézkedés, hogy a népszám­lálás számára 10 —10 évi időköz van megállapítva. Szól e mellett az eddigi gyakorlat és azon körül­mény is, hogy több fontos törvényünkben idevágó dispositiók foglaltatnak, valamint az is, hogy a legtöbb európai culturállam így intézkedett. A mi magát a törvényjavaslatot illeti, bátor v; gyök megjegyezni azt, hogy ez a múlt népszám­lálásról szóló 1880. évi LIL t.-cz. keretében mozog, azon különbséggel, hogy annak egyes dispositiói ezen törvényjavaslatban helyesebben vannak keresztülvive. A legjelentékenyebb különb­ség a régi törvénynyel szemben az, hogy a második szakaszában a„ lakhelyek" összeírása helyett az összes „köz- és magánépületek" is felveendők lesznek, a mi kétségkívül módot fog nyújtani, hogy mind a közegészségügyi viszonyok tekintetében, mind tüzkárbiztosítási szempontból az ország­viszonyait helyesebben lehessen megismerni. Az állatösszeirás e törvényjavaslat 2-ik §-ból kiha­gyatott. A közgazdasági bizottság a maga részéről ehhez helyeslőleg hozzájárult, mert már az 1884-ki külön állatösszeirás szükségessége megmutatta, hogy a népszámlálásnál azon különleges gazdasági szempontok nem óvhatok meg eléggé, melyek ilyen fontosabb és kellő alapot nyújtó állatössze­irásnál szükségesek. Egy további lényeges vál­toztatás a múlttal szemben a3-ik §-ban foglaltatik, hogy tudniillik a népszámlálás vezetésével és a felette való felügyelettel nem a közigazgatási bizottság, hanem a törvényhatóság első tisztvise­lőj e van megbízva, a mi által kétségkívül az egyéni

Next

/
Thumbnails
Contents