Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-333

883. országos ülés február IS ím, esütörtMtSii. 1890. sj8? eredményt minden áron biztosítani kellett és melyet önálló adószervezetünkkel összhangba kellett hozni, hogy ily törvényt bizonyos tekintetben, természeteden a lényeges intézkedések alterálásanélkül, idővel módosítani kell, azt elismerem ; dehogy mikor és mily irányban kell ezt tenni, ezt a tapasztalatok során szerzett okulás fogja megmutatni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A képviselő ur azon kérdésére, vájjon abban a hitben vagyok-e, hogy az italmérési jövedék és az italmérési adó biztosítja-e azon financiális eredményt, a mire ;.z államnak szüksége van, azt mondhatom, hogy ma is az a teljes meggyőződésem, hogy az italmérési illetéknek és italmérési adónak változatlan fentartása, ugy, a mint az a törvényben van, elégséges jövedelmet fog szolgáltatni arra, hogy az államnak saját szükséglete teljesen fedeztessék, sőt hogy később, évek múlva, még némi haszon is maradjon. Egészen más kérdés az, t. ház, ha ezt a jövedelmi forrást nagyobb mértékben kívánjuk hasznosítani és ha* viszonyaink olyanok lesznek, hogy utalva leszünk énnek nagyobb mértékben való hasznosítására. Akkor mindenesetre egy vagy más irányban a törvénynek ezen alapelv változatlanul fentartásától eltérő módosítása is szükségessé válik. Csak azt kívánom még megjegyezni, hogyha ma kellene ezt a törvényt hozni, úgy mint hoztuk ezelőtt egy esztendővel, midőn a pénzügyi eredményt minden áron biztosítani kellett s nem lehetett bizonytalan dolgot teremteni, nem lehetett nekünk akár az eljárás módját, akár a dolog lénye gét tekintve, a fennálló rokon törvényektől eltérőt állapítani meg, hanem lehetőleg ezekhez kellett alkalmazkodnunk és azzíü kellett ezt az új adónemet összhangzásba hozni, mondom, én ma is a szolgáltatásnak ezen módját választanám, mert az a borés húsadóra nézve fennálló törvényekkel és szabályokkal lényegileg azonos. Ezek elég gyakorlatiaknak, jövedelmezőknek és jóknak bizonyultak, azért a czukor- és sörfogyasztási adó biztosításánál is új fot-mát nem választottunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Más kérdés az, t. ház, hogy magát azon alapformát, melyhez e törvényjavaslatot idomítottuk, maradandóan fentarthatónak véljük-e és ha ezt a kérdést méltóztaíik felvetni; akkor azt mondom, hogy nem, mert azon nézetet vallom, t. ház, hogy minden áron oda kell törekednünk, hogy a bor- és húsfogyasztási adó, valamint általában mindazon adónemeknek biztosítása, a melyeket ezen módon szedünk be, egy korszerű, viszonyainknak megfelelő és a közvetett adózás követelményeivel is helyesen összhangba hozható módon reformálandó. Foglalkozunk is ezen reformmal s épen most tavaszszal s a nyár folyamán nemcsak személyesen szándékozom azzal foglalkozni, hanem oly intézkedéseket is óhajtok tenni, hogy a theoretice megtett előtanulmányok után egyes külföldi példáknak gyakorlati tanulmányozása utján találjunk módot arra, mikép volna egy jövedelmezőbb adóhasznosítás a mi viszonyainkhoz mérten életbeléptethető. E végből minden esetre ehhez értő szakemberek fognak épen e nyár folyamán a külföldön tanulmányi utat tenni. (Helyeslés.) Helfy Ignácz t. képviselőtársam felszólalásában először is a kártalanítási művelet mai állására nézve méltóztatott felvilágosítást kivarrni. T. ház! A kártalanítási műveletnél az eljárás az volt, hogy az illetők által bejelentett igények a a kiküldött biztosok javaslatával együtt előleges megbirálás végett a pénzügyministeriumhoz felterjesztettek. A pénzügyministerium ezeket az előlegesen bejelentett igényekre nézve, esetleg az indokok közlése mellett, megtette észrevételeit s kiküldött jogbiztosokat, hogy ez alapon igyekezzenek a kártalanításra nézve megegyezni. Ez előleges revisio valamennyi községre nézve, kivévén 4—5 törvényhatósági várost, a melyek igényeiket eltérő alapon érvényesíteni óhajtják és az illetők személyesen kívánnak tárgyalásokat folytatni, befejezettnek tekinthető. Hátra van már most a második stádium, midőn az illetők egyezség felhívására szólittattak fel. Tudomásommal az egyezségek, kivévén 200—300 községet, már egészen be vannak fejezve s a kártalanítási ügy ott, ahol az egyezség nem sikerült — a mi az eseteknek, hozzávetőleges számítás szerint, 18%-át teszi — első fokú határozathozatal végett a közigazgatási bizottság albizottságához van utasítva. E hó végéig, legkésőbb márczius hó közepéig, értesülésem szerint, a közigazgatási bizottságok is befejezik nagyjában az elsőfokú határozatok hozatalát. Most jön a harmadik stádium, tudniillik a megkötött egyezségeknek, vagy pedig a hozott határozatnak a pénzügyminister által való jóváhagyása. Az egyezségek jóváhagyása most van folyamatban és mondhatom, hogy e hónapban körülbelül minden nap kétszáz egynéhány egyezség hagyatik jóvá, ugy, hogy február hó végéig 6.000 egyezség fog jóváhagyatni és márczius közepéig, vagy márcziu> 20-áig 10.000 egyezség jóvá lesz hagyva. Az április van azután fentartva az eltérő határozatok elintézésére, ugy, hogy reménylem, április végével a kártalanítási művelet egészen befejezettnek lesz tekinthető; ugy, hogy talán egyes, sporadicus esetek maradnak fenn, de nagyban és egészben a munka befejezettnek lesz tehinthető. A mi a financirozást illeti, melyet a t. képviselő ur szóba hozott, bátor vagyok megjegyezni, hogy egy consortiummal, melynek élén a magyar általános hitelbank áll és melyben körülbelül egy harmad részben a hitelbankon kivül hazai pénzintézetek participálnak, egyezményt kötöttem a regale-kötvények átvétele iránt és pedig ugy az