Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-330

830. országos ülés február 10-én, hétfőn. 1890, 207 erre az eredményre ju *son és ily értelmű előter­jesztést tegyeu, erre semmiféle előleges megegye­zésre nem lenne szükség mert mindenesetre a maga hitelére képes a kormán;, beszerezni azon összeget, a melyet ily módon eseth g nyújtani kell, de épen azért lehetségesnek hiszem ezen kérdésnek meg­oldását, a nélkül, hogy az állam ezen teljes garan­tiát magára vállalja és meri senki sem kicsinyli a kérdést kevésbé, mint én, a tárgyalások ez irány­ban tovább folynak. (Helyeslés jóbbfelöl.) Szederkényi t. képviselő ur sprint az első feladat az, hogy a kormány közegei hagyjanak fel azzal,hogy két irány egymással versengjen é? az egyik a másiknak munkálkodását ócsárolja és le­rontsa. Ezen állítás is tökéletesen igaz és nekem is már mióta ezen táreza vezetését átvettem, első feladatom volt közegeimnek oly irányt szabni, hogy ezen egymás közötti versengéssel hagyjanak fel. Hivatkozhatom e tekintetben az országos phyllo­xera-bizottság üléseire, a melyekben ugyanezen két rendszert követő közegek voltak jelen s a hol ilyen tusának semmi nyoma sem volt, hanem egyhangúlag constatálták ugy a szakértők, mint az érdekeltek, hogy az intézkedések mindegyike ott, a hol a helyén van, czéíszerä és egyikre sem lehet általánosságban kimondani azt, hogy az rossz és nem alkalmazandó. Ily irányban folytatni a mű­ködést ezentúl is kötelességem lesz. (Helyeslés jobb­felöl.) Felemlített t. képviselő ur egy másik kérdést is, azt, hogy a szénkénegraktárak mielőbb létesít­tessenek és hivatkozott arra, hogy ezek alkalma­zására épen most tavaszszal nagy szükség lesz. E kérdés fontosságát én is átlátom, de e tekintetben korlátozta tevékenységemet az, hogy az újabb ki­adásoktételére a minister tulajdonkép csak akkor van feljogosítva, midőn a törvényhozás az állami költségvetést már elfogadta. A minister működése tehát e tekintetben meg van nehezítve, mikor a költségvetés tárgyalása oly hosszúra nyúlik, hogy az évnek egy része eközben eltelik. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Vannak azonban oly körülmények, a melyek közt a minister saját felelősségére kénytelen inlézkedni és én abban a reményben, hogy azon összegek, melyek a költségvetésben e ezímen fel vannak véve, meg fognak szavaztatni, már meg­tettem a szükséges intézkedéseket. Abból a meg­győződésből indultam ki ugyanis, hogy ezeket a intézkedéseket vagy most meg kell tenni, vagy egyáltalában nincsen gyakorlati hasznuk. Ide soro­lom épen ezen szénkénegraktárak életbeléptetésére szükséges intézkedéseket is. Ily raktárak már léteznek Budán, Ménesen és Tarczalon és arra nézve, hogy ily raktárak léte­síttessenek Egerben, Beregszászon és Medgyesen, most folyamatban vannak a tárgyalások. Rajtam nem fog múlni, hogy azon intézkedés, miszerint a szénkéneg az illető helyen, vagy közel ahhoz meg­kapható legyen, megtörténjék. (Helyeslés.) Felemlittetett a szénkéneghez szükséges gépek beszerzésének nehézsége. Ezért sem illeti a mu­lasztás vádja a kormányt, mert épen azon közeg­nél, á ki most legolcsóbban és legjobb gépeket szállít, a kormány intézkedéseket tett ezen gépek nagyobb mérvű beszerzésére. Ily gépek tehát a legközelebbi tavaszszal kellő mennyiségben ren­delkezésre fognak állani. Sőt a kormány tovább ment és — mint ez az országos phylloxera bizott­ságban megpedittetett — tárgyalások vannak folya­matban magával az állami gépgyárral az iránt, hogy mily áron állítana elő ily gépeket. (Helyes­les) E gépek egyébként ma már olcsóbbak, mint az'előtt voltak, a mennyiben az előtt 45, ma már 30 frtért állítható elő és kaphatók kellő mennyi­ségben. Tóth Antal t. képviselő ur felhozta a Rába­szabályozásnak kérdését: Ebbeli felszólalása — ha jól értettem — három részre osztható. Először kérdi, hogy a Kis-Rába szabályozásának ügye mily állapotban van?-Erre nézve bátor vagyok ki­jelenteni, hogy ezen Kis-Rábának szabátyozása azon intézkedésekkel, melyek a Rába-szabályo­zásról szóló törvény végrehajtására, vonatkoznak, szoros összefüggésben nincs és hogy daczára annak, hogy ezen fontos kérdést tanulmányozzuk, az ma még csak a tervek és előzetes tárgyalások stádiumában van. Mihelyest ezen átesünk, a muuka végrehajtása iránt az intézkedéseket elő fogom terjeszteni. A képviselő ur másik kérdése az, hogy a belvizek levezetése mily költségen történik, további kérdése a Fertő-tó lecssapolására vonat­kozik. Mind a kettő meglehetős összefüggésben van egymással. Hogy a belviz levezetésének költségei milyen alapból födöztetnek, erre nézve hivatkozom az 1885: XV. törvényczikkre, mely bizonyos szabályozási munkálatokról és belvizek levezeté­séről szól, mint ezeket az 1. §. elősorolja. A költ­ségek tehát ezekre a czélokra az idézett törvény­ezikk alapján utalványoztattak. A többi kérdésekre nézve más teendők vannak, melyek nem az egész munkálatra és nem az egész érdekeltségre terjednek ki. Ezekre vonat­kozólag utasítva van a kormánybiztos, hogy a terveket készítse el, az érdekeltséget külön cso­portosítsa és vele együtt állapítsa meg a teendő intézkedéseket. Sőt utasítva van, hogy úgy ezen kérdésre, mint a Fertő lecsapolás kérdésére vonat­kozólag a tanulmányokat oly módon eszközölje, hogy azok eredményét mielőbb, de legkésőbb ezen évfolyamán előterjeszthesse. E tekintetben tehát megtörténtek a szükséges intézkedések. (He­lyeslés.) A Rába-szabályozásra vonatkozólag, melyet a t. képviselő ur figyelmembe aj ánlott, bátor voltam

Next

/
Thumbnails
Contents