Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-329

182 $29. országos ülés febroir 8-án, szombaton. 1890. ket, kapcsolatban azokkal, a melyekre tegnap hivatkoztam, igenis szükségesnek tartom. (IIelyéslés.) Midőn a havasi legeltetés iránt teendő intézkedésre történt hivatkozás, a t. képviselő ur, a ki azt felhozta, igen rosszul volt informálva az iránt, hogy az a tisztviselő, a ki a javaslatot teszi, csak bureaucraticusan jár el és nincs tájékozva. Engedelmet kérek, épen az ellenkezője áll. Az a buzgó tisztviselő nagy erélylyel karolja fel az ügyet és a nyárnak és az ősznek igen nagy részét arra használta fel, hogy azon területeket beutazta, az érdeklettekkel a helyszínén tárgyalásokat folytatott és a havasokra felmenve, a helyszínén nézte meg, hogy minő munkálatok létesítendők. És igy nem áll, hogy a bureauból intézkedett ez ügyben ; ellenkezőleg, az intézkedések, melyeket javaslatba hozott, a helyszínén tartott tárgyalásokon alapulnak, (Helyeslés.) Végre, t. ház, Kricsfalussy képviselő urnak azon észrevételére, hogy az erdővásárlásoknál milyen eljárás követtessék, bátor vagyok kijelenteni, a mi köztudomású dolog — mert egy általános hirdetményben tétetett közzé — hogy az erdővásárlások körül azon módosítást szándékozom életbeléptetni, hogy ne kész erdők vásároltassanak ez alapból, mert ezek tényleg meglévén, sokkal helyesebben lehet a pénzt arra a czélra fordítani, hogy kopár területek vásároltassanak és azok beültettessenek, így azon alapot a közgazdaságra sokkal nagyobb haszonnal lehet értékessé tenni. (Élénk helyeslés.) Ezt, t. képviselőház azzal az intézkedéssel, hogy épen azokon a hegyeken és völgyeken, a hol a viz lefoly, ezen kopár területek beültetése a vizszábályozásra való tekintetből történjék. Ezen intézkedés szoros összefüggésben van a másikkal, azért ezt részemről helyesnek, indokoltnak tartom. (Helyeslés jdbbfelöl.) Ezek voltak, t. ház, a főbb kérdések, melyekre válaszolni kívántam. Fentartom magamnak, hogy a többire még az általános vita alkalmával reflectáljak. Kérem, méltóztassék a költségvetést elfogadni. (Élénk helyeslés jobhfelöl.) Elnök: Ki következik? Zay Adolf jegyző: Báró Andreánszky (rábor! (Zaj. Felkiáltások: Holnap! Ma! Kérvények ! Halljuk! Halljuk!) Báró Andreánszky Gábor: T. ház! A mennyiben interpellatio is van még hátra, talán helyesnek méltóztatik találni, hogy beszédemet holnapra halaszszam. Elnök: T. ház ! (Halljuk!) Még csak félkettő van, azt hiszem, még van ideje beszélni a képviselő urnak. (Halljuk!) Báró Andreánszky Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. földmívelési minister ur mai beszédében a phylloxera elleni védekezés iránti általános intézkedések közt adó-elengedések, sőt tegnap egy közbeszólásra felelve, dézsmaváltsági kedvezmények eszközlését helyezi kilátásba azokra a birtokosokra nézve, kik írjonnan ültetik be szőlőjüket és védelmezik az előirt módon a phylloxera ellen. T. ház ! A minister urnak ezen Ígéretei engem távolról sem elégíthetnek ki és én ez irányban sokkal messzebb menő intézkedéseket tartok méltányosaknak és szükségeseknek. (Halljuk!) Mielőtt bármely védekezési módhoz nyúlnánk, véleményem szerint mindenekelőtt meg kell védelmeznünk, ha azt akarjuk, hogy e védekezés általános legyen, a szőlőbirtok tulajdonnak egy igen nagy részét és pedig, sajnos, az állam dézsmaváltság követeléseivel szemben, illetőleg a védekezési területet mindenekelőtt tehermentesítenünk kell. (Helyeslés balfelöl.) Elvben már félig-meddig egy ízben e tehermentesítést elfogadta a tövényhozás.a mennyiben az 1883: XII. t.-cz. 3. §-a felhatalmazza a pénzügyministert az 1882. év végéig esedékes dézsmaváltság hátralékos részleteit töröltetni az esetben, ha azok behajtása az ingatlan ellen vezetendő végrehajtás által volna csak lehetséges. Azóta a vész óriási mérveket öltött és sok vidék ép oly tehetetlen most az 1883. utáni esedékes részleteket fizetni, mint az 1883-ig elpusztult vidékeken az akkori háralékokat és mégis e dicséretes elv consequentiái továbbra le nem vonattak. Kivetik a részleteket, sőt még helyenkint meg is kísérlik ingatlanok eladása által azokat behajtani. A nógrádi közigazgatási bizottság folyó évi január 13-án tartott ülésén a pénzügyigazgató által tett jelentés szerint Nógrádmegyében a múlt évre eíőirva volt 689.592 szőlődézsma-váltságból csakis 4.666 forint folyt be. A többi ismét hátralék maradt. A pénzügyigazgató ur erélye ellen semmi kifogása sem lehet a pénzügyminister urnak, hiszen máshelyen azt jelenti, mikép az 1889. évi előírás lett 1,001.476 forint és befolyt 1,013.920, tehát a folyó évi tartozási összeg egészen és hátralékokra még 12.443 frt. Tehát nem az erélyhiány a behajtásban okozta azt, hogy a dézsmaváltság be nem folyt, de azon egyszerű ok, hogy legszebb szőlőhegyeink ott fekszenek pari ágon, pusztán, üresen és hogy ezeket a phylloxera ellen védhessük, előbb be kellene újra ültetni, mert a régi tőkék kivesztek, kivágattak és feltüzeltettek. (Igaz! Ugy van! balfelől.) De hisz maga ezen jelentés is felemlíti, hogy a phylloxerás szőlők elárverezéséből nevetségesen csekély összegek folynak be; volt eset, hogy egy penczi szőlőt 1 forintért árvereztek el. Ha valaki e szőlőért csak 1 forintot is adott, azon balhitben tette, hogy az ezentúl esedékes