Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-328

158 328> országai ülés február 7-én, pénteken. 1890. után végrevalahára a tagosítás valamely községben befejezettnek nyilváníttatott, akkor kiderült, hogy a felmérések és az összes mérnöki munkálatok teljesen használhatlanok és hogy az egész munkálat — mely 20—25 — 30 ezer forintba került — újból kezdendő meg. És ha megtudjuk, t. ház, azt, hogy az ilyen úgynevezett mérnök, bebizonyított képtelensége daczára, magasabb proteetio folytán mégis egy második, sőt egy harmadik községben is megbizást nyert, akkor vájjon igen éles kifejezést használtam-e, mikor előbb bűnös könnyelműségről szóltam ? Csak képzeljük el, hogy mily kiszámíthatlan jelentőséggel bir a tagosítás az érdekeltekre nézve és hogy milyen mélyen belevág számtalan család legbensőbb élet érdekeibe. És minő emberek alkalmaztatnak nálunk mégis, mint működő mérnökök? Például volt kereskedősegédek, sőt — horribile dictn — egy volt kéményseprő legény is alkalmaztatott, (Derültség) a mint azt egész komoly oldalról hallottam. De, t. ház, bezárom jelenlegi állapotaink eesetelését, melyek a jelen törvény alapján kifejlődtek. Legyen szabad már most a következőkben egész röviden és lehető szabatossággal azon irányelveket előadnom, melyek alapján az e téren szükségessé vált reformok szerintem létesíthetők s melyeket a következő öt pontban összefoglalni bátorkodom. (Ralijuk! Halljuk!) Először is a tagosítás és a birtokrendezés új törvény által szabályozandó és az elsőre nézve kimondandó a kényszertagosítás mindazon községek számára, melyeknek parcellirozott határrészei, tehát szántóföldjei és retjei a törvényben szabatosan meghatározandó mérven túl feldarabolva vannak. Ezen szabály alól csakis bizonyos havasos vidékeken fekvő községek vétetnek ki. Ehhez csak azt jegyzem meg, hogy tekintve mérnökeink jelenlegi csekély számát, mely azonban rögtön emelkedni fog, mihelyt a kényszer-tagosítás törvényben ki lesz mondva, tekintve továbbá a roppant nagy költségeket, a tagosítás lépcsőzetesen lenne elrendelendő, tehát egyelőre csak oly községekre szorítandó, melyeknél a legkirívóbb földdarabolási viszonyok uralkodnak. E szerint kimondhatná a törvény, hogy például mindazon községekben elrendeltetik a tagosítás, a melyekben a parcellák átlagos nagysága 4—500 négyszögölön alul van. Természetesen szabadságában álland minden községnek, ha nem is tartozik a nevezett osztályhoz, a tagosítás elrendelését ugy, mint eddig, bármikor kérni. Másodszor: ugy a tagosítás, mint a birtokrendezés hivatalból foganatosítandó és e végett külön több fokú hatóságok állítandók fel ezen ügyek lebonyolítására. Tehát ezen ügyek kiveendők a polgári bíróságok hatásköréből. E tekintetben mintául szolgálhat az 1883. évi június 7-én kelt osztrák törvény, mely tudvalevőleg a porosz mintán alapszik s a mely törvény bizonyos módosításokkal nálunk is alkalmazható volna. Harmadszor a tagosítási és birtokrendezési ügyekben követendő elj szabályoztassék akként, hogy minden jogos sérelem megtalálhassa ugyan orvoslását, de a valamely községben megkezdett munkákat fenkakadás nélkül, a lehető leggyorsabban fejeztethessék be. Ehhez azt jegyzem meg, hogy a viszonyokhoz képest a birtokrendezésiügyek elsőbbséggel volnának ellátandók, mert valóban az ttírhetlen dolog, hogy ezen ügyek még mai napig nincsenek teljesen befejezve. így például egész Erdélyben csakis 359 községben van bejezve a birtokrendezés körülbelül 2000 község közül. Ezt a volt földesurak annál is inkább követelhetik, miyel ugy is a dézsmaváltságból eredő igényeik még nem nyertek teljes kielégítést. Negyedszer a végett, hogy a birtokrendezési és tagosítási költségek fedezése biztosittassék és hogy másfelől ezen költségek viselése a lehetőleg legnagyobb mértékben megkönnyittessék, elrendeli a tövény, hogy mindazon községek, melyek tagosítás, illetőleg birtokrendezés alá tartoznak, a törvény életbeléptetésének napjától kezdve, telek adójuk után bizonyos járulékot tartoznak befizetni az állampénztárba, tekintet nélkül arra, hogy vájjon az illető községben tényleg megkezdetett-e a tagosítás, illetőleg birokrendezési müvelet vagy sem, A begyült összegek accummulálandók és külön kezelendők; a járulékok pedig minden egyes község számára olyformán állapítandók meg, hogy az összes költségek hosszabb időre, 15—20, vagy több esztendőre osztassanak fel. Végül ötödször alig szükséges hangsúlyoznom, hogy ezentúl a legnagyobb szigorral csakis teljesen képzett és a szügséges qualificatióval biró, technicailag művelt "egyének alkalmaztassanak, mint mérnökök. Ezek, t. ház, azon irányeszmék, melyek alapján a szerintem szükséges reformokat e téren létesíteni kell. Még csak egy komoly szót csatolok a mondottakhoz. (Halljuk!) Ha valaki, ugy bizonyosan én méltányolni tudom a t. kormánynak az ipar emelése körül az utolsó években kifejtett tevékenységét, de én meg vagyok győződve arról, hogy ezen törekvések sikerrel, állandó sikerrel csak akkor fognak birni, hogyha egyszersmind emeljük nyers termelésünket, tehát első sorban mezőgazdaságunkat. Az utóbbi években igen sokat irtak és beszéltek nálunk az ipar emeléséről; de azt az egyszerű és közel fekvő gondolatot nem igen hallottam megpendíteni, hogy nálunk az ipar emelése azért oly bajos dolog, mert népességünk majoritása, t. i. a mezőgazdaságból és a baromtenyésztésből élők oly felette csekély fogyasztóképességgel birnak. Es miért nem fogyasztóképes a nevezett osztály? Azért, mert mezőgazdaságunk oly alantas fokon áll.